barikad.hu - sokkaljobb.hu

Megakadályozta a Fidesz a Jobbik kezdeményezését, hogy parlamenti vizsgálóbizottság tekintse át a kormánypártok oligarcháinak, a Simicska-Nyerges párosnak közpénzen történő gyarapodását. Mi lapul a mélyben?

Ha kell, érvénytelenné nyilvánított közbeszerzések és jogszabályba ütköző kiírások sorozatával hozzák helyzetbe a Fidesz gazdasági holdudvarának első számú vállalatát, a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép Zrt.-t. Így a csongrádi partfal rekonstrukciójára az utóbbi három évben a negyedik közbeszerzési pályázatot írták ki a közgépes konzorcium győzelme érdekében.

Siófok, Budapest, Balatonfüred, Sopron, Debrecen, Szeged, Salgótarján, Keszthely, Győr, Székesfehérvár - csak néhány város a sok közül, ahol a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép Zrt. összességében majd' 300 milliárd forintnyi értékben kapott állami, illetve önkormányzati megbízásokat a közbeszerzési eljárások útján. Ráadásul mindezt 1,5 év alatt érte el a Fidesz gazdasági holdudvarának első számú vállalata. A köznéppel ellentétben a Közgép a kormányváltás legnagyobb haszonélvezője. Bevételei folyamatosan nőnek, és egymás után nyeri el a milliárdos megbízásokat, legyen szó útról, vasútról, hídról vagy légiirányítási központról. 2009-ben 43, 2010-ben 48, 2011-ben pedig 55,6 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el a cég, és Magyarország legfoglalkoztatottabb építőipari vállalatának sikersorozata az utóbbi hónapokban is töretlenül folytatódik. Ennek megfelelően a Pápa és Szilsárkány közötti 8,8 kilométeres mellékutat 879 millió forintért kátyúzza a Simicska-cég. 11 milliárd forintért építenek árvíztározót a Szamos-Kraszna-közi árvízszint csökkentése érdekében, vagy például a Szajol és Püspökladány közötti vasúti vonalszakasz felújítását 161 milliárdért, Győr keleti ipari parkjának közúti fejlesztését pedig 3,047 milliárd kivitelezi a Közgép Zrt.

Persze a siker sem jön mindig könnyen, esetünkben, azaz a csongrádi partfal rekonstrukciójára az utóbbi három évben a negyedik közbeszerzési pályázatot írták ki azzal a nehezen takargatható céllal, hogy ismét a Simicska-cég kerüljön ki végső győztesként. Első ízben 2010. szeptember 7-én került sor a nyílt közbeszerzési eljárásra, azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek megsértését állapította meg a túlzott referenciakövetelmények előírása miatt. Az ajánlatkérő, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ATIKÖVIZIG) mégis folytatta az eljárást, majd arra hivatkozva tette azt érvénytelenné, hogy abban csak érvénytelen ajánlatok születtek. Összesen két jelentkező nyújtott be pályázatot: az AH-MV Csongrád Konzorcium és a K>K Konzorcium, melynek tagjai a Kötiviép'B Kft. és a Közgép Zrt.

A Kötiviép'B Kft. hátterénél szintén érdemes egy kicsit elidőzni, az ugyanis Magyarország tizedik leggazdagabb emberének, a K>H botrányban sikkasztással megvádolt, az egykoron kiváló MSZP-s kapcsolatokkal rendelkező Dunai Györgynek érdekeltségébe tartozik a DPA Holdingon és az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.-n keresztül. (Az építőiparban dolgozók által nagyhatalmúnak mondott EuroAszfalt Kft. nem mellesleg közel 300 millió forinttal tartozik egyik alvállalkozójának, a Baranya Aszfalt Kft.-nek.) Az elszámoltatás sikerét mutatja, hogy a 2003-ban kirobbant brókerbotrány érintettjei manapság nem a börtönlakók számát, hanem cégbirodalmukat gazdagítják, csak ezúttal a fideszes kormány közreműködésével. Kulcsár-ügy ide vagy oda, Dunai György napjainkban nemcsak egy sikeres építőipari vállalkozást mondhat magáénak, hiszen családja a Thermal Hotel Visegrád, felesége pedig a gyöngyösi Borpalota Kft., illetve a Mátra-Top Borház tulajdonával büszkélkedhet.

Csak a Közgép

Visszatérve a csongrádi ügyhöz, a második közbeszerzési eljárásra szóló törvényi felhívás 2011 februárjában jelent meg, csakhogy az ajánlatkérő az összesen négy pályázó jelentkezéséből hármat érvénytelenné nyilvánított. Természetesen a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kizárólag a Kötiviép'B Kft. és a Közgép Zrt. jelentkezését tartotta érvényesnek, amely döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisített, sőt bírságot szabott ki. A három "érvénytelen" jelentkezést benyújtó pályázó közül csak egy kezdeményezett jogorvoslati eljárást, azonban az ajánlatkérő nem a már két érvényes részvételre jelentkezővel folytatta az eljárást, ezáltal növelve a versengő ajánlatok számát, hanem a közbeszerzési eljárást érvénytelenné nyilvánította.

Az újabb közbeszerzési kiírásra 2011. december 28-án került sor, de a Közbeszerzési Döntőbizottság újfent megállapította a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek megsértését a szükségtelen mértékű alkalmassági követelmények meghatározása miatt. Így 2012 májusában az ajánlatkérő immáron negyedik alkalommal tette közzé közbeszerzési felhívását. Információink szerint és a közbeszerzési eljárás hirdetménye alapján az ismét tartalmaz jogszabályokkal szemben álló elemeket, és egy jogorvoslati eljárás keretében vélhetően újfent jogellenesnek nyilvánítanák a kiírást. Erre azonban több mint valószínű, hogy nem kerül sor, ugyanis 2012. július végén lejár a kivitelezési szerződés megkötésének végső dátuma. A határidő elmulasztása esetén az uniós forrás elvész, ami a későbbiekben súlyos károkat okozhat a helybéli lakosság életében, hiszen a beruházás legfontosabb célja az árvízi biztonság növelése.

A csongrádi eset egyetlen mondatban összefoglalható tanulsága: a jobb kéz kiír, a bal kéz pedig megnyer. Ha kell, érvénytelenné nyilvánított közbeszerzések és jogszabályba ütköző kiírások sorozatával. A tét ugyanis nem kicsi. A gazdasági növekedés stagnál, a fejlesztések elmaradnak, így az építőipari vállalkozások egyedül az uniós forrásokra számíthatnak, de azokat csak az éppen aktuális kormányok holdudvarához tarozó vállalkozások képesek megszerezni. Így a kis és közepes méretű hazai vállalkozások vagy csődbe mennek, vagy alvállalkozónak szerződnek alamizsnáért.

Az év eleji adatok értelmében az ágazat 2006-hoz képest piacainak 44-45 százalékát veszítette el, amelynek legfőbb okaként a szerződésállomány csökkenését, a nyomott árakat és a körbetartozásokat jelölik meg a szakemberek. Bár a kormányzati kommunikáció szintjén mást sem hallani, csak a kis- és közepes vállalkozások megerősítését, de amint azt a fentebbi példa mutatja, a szavak és a valóság közel nincsenek köszönőviszonyban egymással. A gazdasági háttérhatalom és az oligarchák birodalma épül, akik többnyire a választási kampányok pénzelése alkalmával hálálják meg a kormányzati "jócselekedeteket".

Takács Veronika
Megjelent a Bar!kád hetilap 2012. június 28-i számában.