A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) korábbi állásfoglalása szerint az új adó így is nagy teher lesz a társaságoknak. Asztalos László, a CIG Életbiztosító felügyelőbizottsági tagja szerint a biztosítási adó felét az ügyfelekre hárítják át a biztosítók, míg a másik felét igyekeznek majd kigazdálkodni. 

A Privátbankár.hu kérdésére válaszolva az Aegon Biztosítónál óvatosan úgy nyilatkoztak, az adó hatása kiszámíthatatlan, így azt is nehéz egyelőre megmondani, átterhelik-e azt az ügyfelekre, és ha igen, milyen mértékbe. Ezt ugyanis a piaci verseny nagy mértékben befolyásolhatja. Az Aegon idén csak a bankadóból 4,82 milliárd forinttal gazdagította a magyar államkincstárat, jövőre úgy kalkulálnak, hogy 4 milliárdot is elérheti, amit a biztosítási adón keresztül be kell fizetniük - erre jön még rá a kgfb-t terhelő baleseti adó.

A kisebb társaságok közül a Signal Biztosító idén 400 milliót forint bankadót fizet, a baleseti adóból pedig 500 milliót, jövőre úgy számolnak, ennél nagyjából 30 millióval kell kevesebbet fizetniük, a tűzvédelmi hozzájárulás kivezetésének köszönhetően.

A Signal szerint a biztosítási adó egyes ágazatokban nemcsak hogy elviheti az egész éves nyereséget, de lehet, hogy veszteség is keletkezik miatta. 

Így a biztosítók várhatóan a plusz teher egy részét kénytelenek lesznek áthárítani majd az ügyfelekre - közözölte Flamich Gábor, a Signal gépjármű- és lakossági vagyonbiztosításokkal foglalkozó főosztályvezetője a Privátbankár.hu-nak - hozzátéve, hogy ennek mértéke vélhetően a lehető legalacsonyabb lesz az éles piaci verseny miatt.

Ezt is a devizahitelesek bánhatják!

A lakáshitellel rendelkezőknek kötelező jelleggel kell biztosítást kötniük a hitel fedezetére. Amennyiben a társaságok áthárítják a terhet, az ugyanúgy érvényes a hitelesekre is, és ez újabb plusz teher lehet a háztartásoknak. Flamich Gábor szerint egy átlagos lakásbiztosítás díja nem éri el a 30 ezer forintot, ami 3000 forintos adóterhet jelent - ez havonta 250 forintos plusz kiadás lesz egy családnak.

Schmidt Ákos, a Riskonline ügyvezető igazgatója szerint a társaságok kénytelenek lesznek teljes mértékben átterhelni a plusz adót az ügyfelekre. 

"Majdnem mindegyik biztosító a válság és az eddigi adók hatására végrehajtotta a belső szervezetének racionalizálását, amely a kedvezőtlen adatok miatt talán már túlságosan is sikerült. Rengeteg területen érezni, hogy a biztosítóknál kapacitáshiány van" - mondja Schmidt. Az ügyfelek 15-20 perces várakozásról beszélnek telefonos ügyfélszolgálati kiszolgálásnál, a kárrendezésnél a kárkifizetések ideje három-négyszerese a két évvel ezelőttinek, nem beszélve a válság és az előző évek plusz adóinak hatásáról - sorolja a szakértő. "Természetesen ez nem jó senkinek, de legfőképpen az ügyfeleknek nem. Ha ehhez hozzáveszem a szektor siralmas jövedelmezőségi adatait, akkor elképzelhetetlennek tartom, hogy a biztosítók ne hárítsák tovább az adó mértékét" - mondja Schmidt.

Van remény a lakáshitelesek számára

"A lakáshitel mellé kötelezően megkötött lakásbiztosítások általában alacsony fedezet és magas díj jellemzett, ezért a devizahitelesek most könnyen találhatnak jobb ajánlatot" - mondja a szakértő. A vagyonelemek változása, az újabb piaci termékek, lehetőségek megjelenése miatt a lakásbiztosítási szerződéseket amúgy is érdemes 5 évente átnézni, hátha akad kedvezőbb díjtételű ajánlat, a nélkül, hogy a fedezetet csökkenteni kellene. A lakásbiztosítások piacán a verseny amúgy is nagy, ezt kihasználhatják most az ügyfelek, és az adó egy részét megspórolhatják, de Schmidt szerint valószínűleg így is többet kell majd fizetniük jövőre.