Az autóhitelek forintosítása pénzt és jogorvoslati lehetőséget vesz ki a legtöbb adós kezéből. A szerencsésebbeknek ugyan nagyjából 10 százalékkal mérséklődhet a törlesztőrészlete, de a többségnek ennél nagyobb mértékű tehernövekedés jön a következő hónapokban.
Bár a kormány arra volt büszke, hogy a héten elfogadott törvénnyel 31 milliárd forintot jóváírnak azoknak, akik az autójuk vásárlásakor vagy a személyi hitelük felvételekor devizában adósodtak el, ám a 200 ezer érintett család többsége ezt nem fogja megérezni. Ezzel a pénzzel ugyanis csak azok számolhatnak, akik eddig is rendben fizették a törlesztőrészleteket, és a hitel-, illetve lízingkonstrukciójuk is „egyszerű”, vagy ha úgy tetszik, tisztességes volt.
Márpedig ők nagyon kevesen vannak – mondja
azenpenzem.huszakértője, Lovas Judit. A 300 milliárd forintnyi élő szerződésből az ügyfelek több mint fele eleve késedelmesen fizet. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a többségnek növekedni fog a törlesztőrészlete. Ráadásul ha nem fizetik ki azonnal a teljes tartozásukat, akkor gyakorlatilag elesnek attól a lehetőségtől, hogy perben érvényesítsék követelésüket a bankkal vagy a lízingcéggel szemben.
TÖRLESZTENI KELLENE EGY ÖSSZEGBEN
Pedig sokan már benne vannak a jogi eljárásban, több tízezer per folyik, és nem is kevés eséllyel. Az autóhitelekről kötött szerződésekben még a jelzáloghiteleknél is vadabb megoldások születtek. A pénzintézeteknek kedvező konstrukciók eredményeként előfordul, hogy egy sima Suzuki Swiftnél több éves törlesztés után még mindig 4,5 millió forintot követel a bank. Nem ritka az olyan elszámolás, amely szerint 15 ezer forintért küldtek ki egy levelet, vagy 10 ezer forintért hívták fel az adós figyelmét telefonon a késedelemre – sorolja a példákat Lovas Judit.
“Az autósok annak idején tömegesen mentek bele a veszélyes szerződésekbe, anélkül, hogy elolvasták volna az „apróbetűs” részt.
Azok, akik ellenzik a devizaadósok megmentését, éppen erre hivatkoznak, hogy nem voltak kellően körültekintőek. Másrészről viszont működött egy érdekközösség az autókereskedők és a pénzintézetek között, ami nehezítette a tisztánlátást. A kereskedők jutalékot kaptak a bankoktól és lízingcégektől a megkötött szerződések után, és jellemzően az ügyfél számára kellemetlenebb megoldások értek több pénzt a kereskedőknek. Ezeket a perekben tetten lehet érni, ezért a pénzintézeteknek jól jön az új törvény, amellyel megúszhatják a pereskedést.
Most vagy vállalja az ügyfél a forintosítást, vagy 30 napon belül válaszol a banknak, hogy nem fogadja el a felkínált szerződésmódosítást és felmondja a szerződést. Ez utóbbi esetben legfeljebb 60 napon belül egy összegben és piaci devizaárfolyamon számolva a teljes tartozását ki kell fizetnie. Ha valaki nem reagál a kiküldött levélre, akkor automatikusan forintosítják a hitelét.
BÜNTETÉS A NEMFIZETŐKNEK
Különösen azok ódzkodhatnak a kényszerű forintosítástól, akik már eddig sem tudták rendben fizetni az adósságukat. A törvény ugyanis csak azoknak juttat abból a bizonyos 31 milliárd forint jóváírásból, akik eddig rendben törlesztettek. Ők ebből az összegből megkapják azt a különbözetet, amely a jelzáloghitelek és az autóhitelek forintosítására megállapított árfolyam között van.
A jelzáloghiteleknél ugyanis jóval kedvezőbb kurzust határoztak meg a svájci frankra: az ő esetükben 256,5 forintot ér egy frank, az autóhitelek esetében viszont 287,2 forintot. Ez a különbözet egyáltalán nem jár a már bedőlt hitelek adósainak. Rosszul járnak a hátralékosok is. Azok számára, akiknek elmaradásuk van a törlesztésben, a hátralék összegére a kedvezőtlenebb, 287 forintos frankárfolyamot veszik figyelembe, így tartozásuknak erre a részére nem kapnak jóváírást.
EMELKEDNEK A TÖRLESZTŐRÉSZLETEK
A kormány részéről kedvező változásként emelték ki, hogy decembertől nem mozognak majd hónapról hónapra az autóhitelek törlesztőrészletei, a fizetési kötelezettség egyenletessé, kiszámíthatóvá válik. Külön hivatkoztak arra, hogy ezentúl nem lesz kellemetlen meglepetésük azoknak, akiknek a devizaárfolyam mozgásától függetlenül eddig is fix volt a törlesztőrészletük.
Ők ugyanis valóban a futamidő végén szembesültek azzal, hogy még mindig fennáll akár 1,5-2 millió forintos tartozásuk is, amit egyszerre kellene kiperkálniuk. Ennyi halmozódott fel ugyanis abból, hogy a havi törlesztőrészletük éveken át nem követte a forint gyengülését.
“Most ezt is beépítik az újonnan megállapított törlesztőrészletbe, amely így akár 25 százalékkal is nagyobb összeg lehet, mint amit eddig kellett fizetni.
Azért „csak” 25 százalékkal, mert ennyiben maximálta a törvény a növekedés mértékét. Ha ebbe nem fér bele a különbözet, akkor jön a futamidő-hosszabbítás. Ha viszont valaki már kapott fizetési könnyítést a bankjától, akkor nem a csökkentett törlesztőhöz képest mérik a 25 százalékot, hanem az eredeti havi összeghez. A több 10 ezer forintos különbözet azonnal fizetésképtelenné teheti az érintett háztartásokat.
A FORINTOSÍTÁS HASZNA
Kétségtelen, hogy a gyakorlatilag kötelező forintosítás kivezette a lakossági devizahiteleket a magyar pénzpiacról. A külföldi befektetők szemében ez biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá teszi a gazdaságot. A kormánynak éppen ez volt a célja, hiszen már régóta várja a hitelminősítő intézetek lépését, hogy ismét befektetésre ajánlják Magyarországot.
Az autóhiteleseknek egy része jobban járt volna, ha perben érvényesítheti jogait, ám ez nagyon sok évre elhúzta volna a devizahitelek kivezetését, ami nem támogatta volna a kormányzati politikát. Így viszont csak átmeneti lesz az a hatás, amely a banki elszámoltatás eredményeként mérsékelte a hátralékosok táborát.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a devizás autóhitelek esetében az első negyedévben csaknem 30 százalékról nem egész 13 százalékra esett vissza azok aránya, akik 30 és 90 nap közötti fizetési késedelemben vannak. Ennyit ért az a pénz, amelyet a bankoknak jóvá kellett írniuk a tisztességtelen szerződési feltételek miatt. A második félév végére azonban a hátralékosok aránya már ismét megközelítette a 20 százalékot. A szakértők szerint a forintosítás eredményeként emelkedő törlesztőrészletek tovább növelik a fizetési nehézséggel küzdő családok számát.