A kegyhelyhelyhez kapcsolódó legenda a XVII. század közepére nyúlik vissza és szorosan kötődik a Nádasdy családhoz. Nádasdy Ferenc gróf, aki Magyarország országbírája volt, a szomszédos faluban lévő kereszturi várat (mai Deutschkreutz Burgenland, Ausztira trületén) tette meg annak idején a család székhelyévé. A nagyúr az ellenreformáció idején több katolikus templom és kegyhely megújítója. Többek között a máriacelli bazilika Szent István király kápolna alapítója és adományozója 1665-ben.

11 gyermeke közül Eleonóra nevű lánya kisgyermek kora óta sokat betegeskedett. A buzgó katolikus családban felnövekvő kislány gyakorta játék helyett is az imában lelte örömét. Nagyon szerette azt a kópházi erdőben, a falun kívül a Fertő-tóra vezető út mellett álló kis kápolnát, amelyben a loreto-i Mária, a Fekete Madonna szobra állt. Ezt édesapja hozta a Lajta-hegységen túli Lorettom (mai Loretto Burgenland, Ausztria területén) nevű helységből, ahol feleségével, Esterházy Juliannával, a nagy Mária-tisztelő Esterházy Pál nádor lányával ő építtette fel a szerviták kolostorát 1650 és 1659 között. Ez a zarándokhely volt a történelmi nagy Magyarország területén a legnagyobb loreto-i Fekete Madonna kegyhelye. Egy ízben Eleonóra súlyos betegségében fogadalmat tett a kis kápolnában a Szűzanyának, hogy ha felgyógyul betegségéből, kolostorba vonul és életét Istennek szenteli. Ezt követően hamarosan felépült betegségéből és tündöklő egészséges virágszál lett belőle. Szülei a kivirult szépséget Wesselényi László grófhoz szándékozták feleségül adni. Eleonóra közölte szüleivel a Szűz Mária kápolnában tett fogadalmát és szándékát. Bár nem akart szembeszegülni szülei akaratával, de nagyon vágyott fogadalma teljesítésére. Ám azok már elhatározták és feleségül erőltették a grófhoz. Eleonóre azt esküvője előtt, azt kívánta, bárcsak Isten magához venné, csak ne kelljen megszegnie ígéretét. Esküvője napján, miután már visszatértek a templomból és megkezdődött a lakodalom a mennyasszony egy ablakmélyedésbe húzódva imádkozott Istenhez, hogy bocsásson meg neki és vegye őt magához, amiért megszegte az ígéretét. Ekkor hirtelen vihar támadt és villám sújtott le a lányra, aki azonnal meghalt. A megrendült Nádasdy Ferenc, akinek szerencsétlenségét nem a fogadalom, hanem az emberi okoskodás és hitetlenkedés okozta, ami a fogadalom be nem tarásához vezetett, néhány év múlva a következő részletet olvasva az udvari kápolnában a bibliából: „Mert Istené vagyunk – monda az Úr – én dicsőségemet akarom és az én dicsőségemet senkinek nem adom”. Feleszmélve fájdalmából püspöki tanácsra leánya emlékére 1670 körül kőkápolnát építtetett, ugyanazon a helyen, ahol leánya a Szent Szűznek fogadalma tett. A kápolnát a XVIII. század közepén Behofsich Pál Kópháza plébánosának (1738-1774 között) kitartó munkáságának, valamint Széchenyi Antal gróf és a hívek adományainak köszönhetően alapjaitól kezdve újjáépítették és így nyerte el a mai díszesebb formáját a templom, amelyet 1772. július 2-án Sarlós Boldogasszony ünnepén szenteltek fel. A búcsújáró kegytemplom fő búcsúja augusztus 15.-e Nagyboldogasszony, Mária. mennybevitelének ünnepe.

A templom külseje, a homlokzatát nem számítva, egyszerű. A szentély falait mindkét részről elfedik a sekrestyék és a felettük lévő orátóriumok. Ezeken a szárnyakban laktak valamikor azok a remeték, akik a templomot gondozták. A homlokzat elkészülte Mária Terézia uralkodásának végére tehető, amikor az úgynevezett copfstílus volt az uralkodó (nehézkes fonatok alkalmazása díszítő motívumként). A homlokzat két szélső részét magas dór oszlopok fogják közre. A falban négy fülke van, bennük a négy evangélista szobrával. A dór stílusnak megfelelően koszorúpárkány felett alacsony háromszögletű oromban az Isten szeme jelenik meg relief módjára és felette bontakozik ki a torony. A tornyot copfos ion félpillérek díszítik és tagolt zárópárkány után négyoldalas sisak koronázza a tornyot bádogból. A templom jóllehet síkon fekszik, mégis uralkodik az egész vidéken.

A kegytemplomban figyelemre méltó a főoltár és a szószék művészi kialakítása, amely Sopron környékének legszebb egységes rokokó kompoziciója. Az oltárépítmény architektúrája minden dimenziója Mária názáreti házát sejteti, amelyet az olaszországi Loreto-ban tisztelnek. A loreto-i Mária fekete szobra, amely öltöztethető és megkoronázott, az oltár közepén elhelyezkedve minden tekintete magára vonz. Az alsó nagyobb részen korinthoszi oszlopok és félpillérek között 4 embernagyságnál nagyobb szobor áll. Szélről Szűz Mária szüleinek, Szent Annának és Joachimnak a szobrai, amelyek szintén Mária názáreti házára utalnak. Belül a római katolikus egyház apostoli eredetű Mária-tiszteletét Szent Péter apostol és Szent János evangélista szobra, aki Fia kereszthalála után házába fogadta Máriát, igazolja. Az oltárépítményt felül tetőszeren előröl hátra és felülről lefelé mozgó párkány kisebb szobrokkal zárja, amelyek Mária látogatását Szent Erzsébetnél Zachariás házában ábrázolja. A főoltár felülről záró félkör alakú boltívben Mária menybevétele van megfestve, amint Máriát a mennybe az Atya, a Fiú és a Szentlélek az angyalok kíséretében befogadja. A freskó Ágoston Ernő festőművész keze munkáját dicséri 1938-ból, amelyet a kópházi hívek adományából az eucharisztikus jubileumin szentév emlékére, valamint Isten dicsőségére és Nagyboldogasszony tiszteletére megújítottak. A szószék hatalmas mellvédjén két kis figura ül: Mózes és egy apostol. Felül a hit megszemélyesített alakja jelenik meg angyalok körében, amint legyőzi és letaszítja az ördögöt, és legfelül Isten báránya zárja a kompoziciót. Az egyik mellékoltár felett szinte ember nagyságú feszület áll, míg a másikon Mária Szeplőtelen fogantatásának oltárképe nepomuki Szent János és remete Szent Pál szobraival látható. Az orgona helyi hagyomány szerint a bánfalvi pálosok templomából való. Díszei alapján keletkezése a XVIII. század első felére tehető. Érdemes megnézni a templomban függő XVIII. századi fogadalmi képet, amelyen magyaros öltözetben szülőket látunk gyermekük betegágya mellett, valamint a rajta ábrázolt Háromkirályok az egykori utazók, zarándokok mennyei pártfogóikét jelennek meg. A számos fogadalmi és hálaadó tábla a búcsújáró hely hajdan virágzó kultuszát idézi.

Hagyomány szerint a kópházi kegyhelyre a következő napokon szoktak zarándokolni: • Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én • Sarlós Boldogasszony, Szűz Mária Látogatása Erzsébetnél ünnepén, a kegytemplomunk felszenttelésének napja, július 2-án • Nagyboldogasszony, Szűz Mária Mennybevételének ünnepén, augusztus 15-én, főbúcsú • Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének napja, szeptember 8-án • Szűz Mária Szeplőtelen fogantatás ünnepén, december 8-án

A kópházi egyházközség nagy szertettel vár és fogad minden zarándokot, akár egyedül, akár családdal, közösséggel vagy egyházközséggel érkezzen.

Kérjük, hogy zarándoklat szándékát jelezzék a 0036-99/357-126 telefonszámon (egyházközségi hivatal telefonszáma szerda és péntek délelőtt) vagy rkek.kophaza@gmail.com email címen, valamint további programok és információk a www.avemaria.hu honlapon találhatók.

Szent Ignác, efezusi püspök, Szent János evengélista-apostol tanítványa így hirdette: „Minél inkább tiszteljük Szűz Máriát, annál jobban szeret bennünket.” Drága küzdő testvér, ezen ősi felhívás neked is szól, ezért legyen szívedben és ajkadon Szűz Mária szent neve. A Szűzanya közbenjárása által könnyű lesz a földi zarándoklás, harc, szenvedés és megpróbáltatás.

Máriát dicsérni, hívek jöjjetek, mert a loreto-i Fekete Madonna Kópházán vár téged is!

forrás: http://mariaut.hu/tart-farticle-153-978-1/Kophaza__Loretoi_Fekete_Maria