A kommunista és a náci elnyomó rendszerek megegyeztek abban, hogy semmibe vették az emberi élet és méltóság értékét, a szabadságot és az alapvető emberi jogokat, azokat az értékeket, amelyek nélkül ma elképzelhetetlen a közös Európa - hangoztatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön, a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkamából tartott budapesti megemlékezésen.

Rétvári Bence a Terror Háza Múzeumnál tartott rendezvényen azt mondta, a két rendszer legfájdalmasabb közös vonása azoknak az embereknek a sokasága, akik áldozatul estek az embertelenségüknek. Még sokat kell tenni azért, hogy ez a felfogás ne csak a hivatalos állami megemlékezéseken legyen elfogadott, hanem a mindennapi gondolkodásban is természetes legyen - jelentette ki.
   

Úgy értékelte, sokat kell még dolgozni azért, hogy Európában sehol ne legyen elfogadott olyan önkényuralmi jelképek viselése, amelyek nevében más országokban emberek tömegeit végezték ki, nyomorították meg, legyen az akár kommunista, akár nemzetiszocialista jelkép.

Ha valaki akár a horogkeresztet, akár a vörös csillagot tűzi a mellére, azzal Európát tagadja meg, "nem lehet valaki egyszerre az európai értékek elkötelezettje és a vörös csillag vagy a horogkereszt rehabilitálója" - szögezte le Rétvári Bence. Rámutatott: ma már egyre többen vannak, akik életük nagy részét egy olyan társadalomban élték le, ahol a szabadság, az emberi élet és méltóság feltétlen tisztelete számít természetesnek, és nehezen tudják megérteni, hogy milyen áldozatokra volt szükség a szabadság kivívásához. Ezért nemcsak az áldozatok emléke fontos, hanem az elnyomó rendszerek elleni példaértékű emberi kiállásoké is, amelyek nélkül "talán még ma sem élhetnénk szabadságban" - hívta fel a figyelmet.
 

Emlékeztetett arra, hogy 1939-ben ezen a napon írta alá a náci Németország és a kommunista Szovjetunió a Molotov-Ribbentrop paktumot. Felidézte, először 2008-ban, a Prágában tartott Európa lelkiismerete és a kommunizmus nemzetközi konferencián javasolták, hogy ezt a napot nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává, amit tavaly - magyar-lengyel-litván kezdeményezésre - el is fogadtak Európában. Az államtitkár szavai szerint az emléknap lehetőséget ad arra, hogy együtt emlékezzenek a két nagy önkényuralmi rendszer áldozataira, és így azonos megítélés alá kerülhetnek a kommunizmus és a nácizmus rémtettei.

 A megemlékezés után gyertyát gyújtottak az áldozatok emlékére, majd Remigijus Simasius litván igazságügyi miniszter megnyitotta a múzeum előtt a Karas Po Karo - Háború után háború című kiállítást, amely a második világháborút követő, 1944 és 1953 közötti litván szovjetellenes fegyveres ellenállás eseményeit dolgozza fel.

Remigijus Simasius kiemelte, a második világháború befejezése Európában sokaknak egy másik totalitárius rezsim kezdetét jelentette, ami ellen a balti államokban még hosszú évekig harcoltak. Érdemes elgondolkodni azon, mi történhetett volna, ha a szovjet uralom alá került nemzetek összefogtak volna, együtt küzdöttek volna - vetette fel, hozzáfűzve: ma is érdemes az országoknak együttműködniük a szabadság védelmében.

A kiállítást mások mellett megtekintette Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal elnöke, az emléknapra Budapestre érkezett igazságügyi miniszterek és államtitkárok.

 

(MTI-fidesz.hu)