„A mi karhatalmunk olyan,  hogy lelövi mindazokat, akiket kell!”

– A XX. század egyik legnagyobb tömeggyilkossága zajlott az 1956-os forradalom és szabadságharc ideje alatt, amikor mintegy 70 sortüzet eresztettek a békésen tüntető, fegyvertelen magyar lakosságra – jelentette ki Jobbágyi Gábor egyetemi tanár 2012. november 6-án a  Kommunista inváziók, Berlin 1953 és Budapest 1956 című nemzetközi konferencián Budapesten, a Gellért Hotel Tea-Szalonjában. A rendkívül informatív és tényfeltáró, eddig elhallgatott adatokat is tartalmazó konferencián több neves előadó szólalt fel, ahol elsősorban az 1956-os forradalom véres megtorlásaival, az ÁVÓ – és a szovjetek által elkövetett és csak részben feltárt sortüzekkel és ezek politika szerepével foglalkoztak.

– A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke szerint csak jogállami eszközökkel lehet fellépni a kommunista diktatúra idején elkövetett bűntettekkel szemben, de fellépni kötelesség, és a felelősségre vonásról nem lehet lemondani. Nem a bosszú, a revansvágy hajtja az igazságszolgáltatást, hanem az igazságérzet  – fogalmazott Rétvári Benceállamtitkár. Felidézte a jelenlegi  kormány által elfogadott új Alaptörvény ama rendelkezését, mely szerint „a Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, melyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak az elnyomórendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért, és a nemzet elárulásáért.”

A KDNP alelnöke az elnyomó rendszer leggyávább pontjának nevezte, amikor békés, védtelen emberekbe lövettek. Hangsúlyozta: – A jogállami felelősségre vonás mindig lassúbb, mint a diktatúrák által alkalmazott igazságtalan eszközök, de nem lehet erről lemondani. Csak jogállami eszközökkel lehet fellépni, de azokkal fel kell lépni – mondta a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára. Bár a halálozások miatt mindenkit nem érhet már el az igazságszolgáltatás, de szimbolikusan fontos, hogy a legnagyobb vezetők ellen az eljárást lefolytassák, hogy „a gyermekeink és unokáink lássák, kik azok, akiket elítéltek, és kik azok akiket megkövetett a nemzet.”

Rétvári Bence kiemelte: – 1950 és 1953 között Magyarországon egymillió ember ellen indult büntetőeljárás, ebből 650 ezer esetben emeltek vádat, 390 ezret elítéltek. A forradalom leverése után 350 embert végeztek ki, legkevesebb kétezren haltak meg a harcokban, huszonkétezer embert bebörtönöztek, 13 ezret internáltak, és mintegy kétszázötvenezren hagyták el az országot. Ez Magyarország óriási vesztesége!      

A KDNP Kommunizmus Bűnei Munkacsoportja és aKonrad Adenauer Alapítvány által közösen rendezett konferencián Eötvös Péter, a rendezvény egyik főszervezője, a KDNP Kommunizmus Bűnei Munkacsoport vezetője kijelentette: – A Munkacsoport feladatának tekinti az elhallgatással, féligazságokkal és dezinformációval becsukott szemek felnyitását. Látnunk kell a közelmúlt kommunista és neoliberális posztkommunista kalandorpolitika társadalmi erkölcsre gyakorolt romboló hatását. Mindenkinek joga, hogy megismerje azokat a ravasz, agresszív módszereket, amelyek segítségével a vesztes második világháború után a kommunisták, a megszálló szovjethatalom aktív közreműködésével, 1944-től kezdődően a semmiből néhány év alatt abszolút hatalomhoz jutottak. Ennek ismeretében tudjuk jelentőségének megfelelően mérlegelni az évtizedekig tartó proletárdiktatúra nemzetromboló borzalmait.

Eötvös Péter hangsúlyozta: – A felvilágosító tevékenységen túl, fontos feladatnak tartja, hogy a különböző végrehajtó hatalmak által gyakorolt, de elvileg egymáshoz nagyon hasonló ideológiák mentén elkövetett bűncselekmények áldozatait egyféle mércével mérjék. Az emberi szenvedés és halál szempontjából az erőszak áldozatainak közömbös, hogy nemzeti szocialista, vagy internacionalista szocialistavolt a tettes. Kizárólag az emberiesség elleni vétség a lényeg. Ez ma már Európa minden országában elfogadott törvény, mely szerint ezek a bűntettek nem évülhetnek el, s ez lehet zsinórmértéke az ítéleteknek.

A KDNP Kommunizmus Bűnei Munkacsoportjának vezetője szerint  megnyugvásról, megbékélésről csak a tények feltárása, és megismerése után beszélhetünk. Véleménye szerint ennek oka az a szégyenletes történelemhamisítás, mely a mai napig nem került a helyére, a valós tényeket évtizedeken át agyonhallgatták, a tanúkat elnémították, a dokumentumokat titkosították, sőt egy részüket megsemmisítették.  

Eötvös Péter hangsúlyozta: – A hazugságokon nevelkedett fiatalságnak is tudnia kell, hogy szüleiket, nagyszüleiket meghurcolták, megkínozták, megölték. Tudniuk kell, hogy ki és hogyan vitte romlásba a gazdaságot, a kultúrát, az erkölcsöt. Az utókor is legyen tisztában a terror fogalmi képződményeivel, ismerje meg, hogy mi a „B”-listázás, mit jelent a koncepciós per, és mi volt a Katpol, az ÁVO, az ÁVH, és kik voltak a munkásőrök.  Látniuk és tudniuk kell, hogy a bukott kommunista ideológia hogyan működött, miként szedte áldozatait, nem csak hazánkban, de minden országban, ahol hatalomra jutottak.