Élénk lakossági tiltakozás hiúsította meg 2024-ben Hevesen a kínai BYN Electronic Material Co. magyar leányvállalatának azt a tervét, hogy NMP-újrahasznosító üzemet létesítsen a városban. Most a kunmadarasi, egykori szovjet repülőtéren szeretne a cég üzemet nyitni, melyben az akkumulátorgyártásban használt N-metil-2-pirrolidon nevű, magzatkárosító hatású szerves oldószer újrahasznosítását évi 210 000 tonna kapacitással végeznék. A tervet a kunmadarasi önkormányzat zárt ülésen tárgyalta, derült ki az Átlátszóhoz eljutott dokumentumokból. 

   A kunmadarasi Facebook-csoportokban jelent meg a sokak által felháborodással fogadott hír, hogy a város önkormányzata „titokban” egy veszélyes vegyi üzem létesítéséről tárgyal a kínai BYN Electronic Material Co. hazai leányvállalatával. A cég valóban NMP-üzem nyitását tervezi a volt szovjet repülőtér területén. 
   Eredetileg, még 2024-ben a kínai vállalat Heves városában szeretett volna üzemet létesíteni, de ezt a szándékot élénk lakossági tiltakozás kísérte – erről mi is beszámoltunk. A város polgármestere végül a céggel kötött adásvételi szerződés felmondásáról döntött, írta meg a Telex. 
   A cég ezt követően 2026-ban Tiszadobon kívánt megtelepedni, a község önkormányzata viszont úgy döntött: a hiányos tájékoztatás miatt nem kíván a kínai cég számára lehetőséget biztosítani az üzem létesítésére, írta meg a borsod.24.

   Az Átlátszóhoz most eljutott egy Kunmadaras Város Önkormányzata számára készült előterjesztés, mely szerint a kínai tulajdonú BYN ReGreen Kft. (korábbi nevén BYN Hungary Kft.) most a kunmadarasi egykori szovjet repülőtéren valósítaná meg az NMP-üzemet. 

   A tervek szerint a repülőtér önkormányzati tulajdonú területén létesülne az NMP (N-metil-2-pirrolidon) újrahasznosító üzem. A cég hangsúlyozza, hogy ez nem akkumulátorgyár lesz, hanem „egy ipari tisztító és regeneráló üzem, amely a gyártási folyamatban használt oldószerek újrahasznosítását végzi”.  
   A tervezett létesítmény három üzemben épülne meg, évi 210 000 tonna kapacitással működne, és 90 fő számára biztosítana munkahelyet. A BYN ReGreen Kft. tájékoztatása szerint a teljes kapacitás elérése után az üzem iparűzési adójából a város számára „akár 1,2 milliárd forint bevétel is keletkezhet”; emellett a cég parkfejlesztéssel és közösségi otthonának létesítésével is hozzájárulna a településen lakók „életminőségének javításához”.  
   A cég a kunmadarasi lakosságnak megfelelő tájékoztatást ígér, emellett garantálja, hogy a működés zárt technológiával, a kibocsátások folyamatos ellenőrzése, valamint a környezetvédelmi szabályok maradéktalan betartása mellett zajlana. Az előterjesztés szerint az is a beruházás egyik pozitívuma, hogy más autóipari beszállítókat is a térségbe vonzana, ami javítaná a helyi gazdasági környezetet. 
    A beruházási tervekről azonban eddig az önkormányzat nem adott a lakosságnak tájékoztatást. Ezt kifogásolja Kovács Hunor, Jász-Nagykun-Szolnok megye 03. számú evk. Tisza párti országgyűlési képviselőjelöltje, aki egy Facebook-bejegyzésben tette közzé az önkormányzathoz intézett kérdéseit az üggyel kapcsolatban. 

A volt szovjet repülőtér "hányatott története"
   Az üzem helyszínének kiválasztását azzal indokolja a cég, hogy Magyarországon egyre több akkugyártó üzem működik, és az azokban felhasznált gyártási alapanyagok újrahasznosítása fontos cél. A BYN állítása szerint a debreceni CATL és EWE Energy akkugyárakkal, valamint a Volkswagennel áll kapcsolatban. 
   Kunmadarasra azért esett a választás, mert mint írják, a repülőtér területe alkalmas ilyen ipari beruházásra, sőt hosszú távú fejlesztési lehetőségeket is magában rejt, a térség pedig megfelelő munkaerő-potenciállal rendelkezik.  
   A repülőtér – melynek teljes területe 780 hektár, és azon 1956 és 1992 között szovjet csapatok állomásoztak – 2003-ban került térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába. A terület erősen elszennyeződött a szovjet éra alatt, kármentesítése közel kétmilliárd forintba került, a költségek 85 százalékát az EU biztosította. A reptér betonpályáján motoros szlalom és autós gyorsulási versenyeket tartanak, de a terület egyéb részeinek hasznosítása az önkormányzat feladata. 
   Az egykori szovjet reptér területe ugyanakkor közvetlenül szomszédos a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, és természetvédelmi szempontból is figyelmet érdemel.
   „A kunmadarasi egykor szovjet repülőtér gyep-fragmentumain, a löszpusztaréti élőhelyen nyugati földikutya-csoport él” – írja egy Kunmadarast bemutató honlap, mely szerint a terület védett növények – réti őszirózsa, nyúlánk sárma, sziki kocsord – és a kiemelt jelentőségű nagy szikibagolylepke élőhelye is. 

Forrás: Átlátszó / Bodnár Zsuzsa