Káncz Csaba

 Varsó valós veszélyt lát Moszkvában és frissen megjelentetett 15 éves védelmi stratégiája ezt tükrözi is. Az új stratégia komoly hangsúlyt fektet az új technológiák beszerzésére, egyben intenzívebb katonai együttműködésre szólít fel a Visegrádi Csoport tagjai között. Az ország legerősebb politikusa szerint az EU-nak nukleáris nagyhatalomként kellene felvennie a versenyt Moszkvával.

A lengyel védelmi minisztérium a napokban jelentette meg 15 éves stratégiáját, amely többek között kis, kamikaze-típusú drónok bevetését tervezi orosz radarok ellen és lézerek bevetését az ellenséges rakéták és vadászgépek leküzdésére.

A jelentés szerint Moszkva és a NATO keleti szárnyának katonai képességei aszimmetrikusak, ez pedig közvetlen veszélyt jelent Varsó és a régió számára. Varsó szerint nem irreális feltételezni, hogy Moszkva regionális konfliktust szít, amely egy vagy több NATO tagállamot belesodor az ellenségeskedésbe. Az anyag nagy valószínűséget tulajdonít annak a forgatókönyvnek, amely szerint az elkövetkező években Moszkva társadalmi elégedetlenséget szít a befagyott konfliktusok mentén Örményországban, Azerbajdzsánban és Grúziában.

Együttműködés a Visegrádiakkal és skandinávokkal

Az új stratégia komoly hangsúlyt fektet az új technológiák beszerzésére, egyben intenzívebb katonai együttműködésre szólít fel a Visegrádi Csoport négy tagja között. Ez az együttműködés a lengyel tervek szerint megvalósulna a hadgyakorlatok sűrűbbé válásában, közös parancsnoki és harcoló egységek létrehozásában és lehetőség szerint közös fegyver-beszerzésben. Varsó az elmúlt időszakban a balti államokkal és Finnországgal egyeztettve létrehozott olyan egységeket, amelyeket az orosz hibrid-hadviselés ellen vetnének be éles helyzetben. 2015 végén pedig Varsó Svédországgal írt alá védelmi együttműködési egyezményt, nyíltan kifejezve közös érdeküket a potenciális orosz agresszió elhárítására.

Varsó még áprilisban jelentette be, hogy az ország 125 ezer fős hadseregét szeretnék megduplázni. Ennek keretében az úgynevezett Uniform-iskolák hálózatát hozzák létre, melyekben a diákok megtanulhatják a fegyverek kezelésének alapjait, illetve más alapvető katonai ismereteket is elsajátíthatnak. A minisztérium célja, hogy Lengyelország összes járásában legyen legalább egy iskola, ahogy a katonai ismeretekről tartanak oktatást. A katonai kiadásait is növelné Lengyelország, jelenleg a GDP két százalékát fordítják ilyen célokra, 2030-ra 2,5 százalékot szeretnének. A Pentagon még tavaly novemberben jelentette be, amely szerint Varsó 70 darabot vásárol a legmodernebb, nehezen felderíthető, megnövelt hatótávolságú JASSM-ER cirkálórakétákból. A fegyverek - a 48 darab F-16C/D Block 52-es vadászbombázóval alkalmazva – Varsó számára a térség legnagyobb, reális ütőerejét jelentik majd.

Kaczyński rögeszméje

Mindezen mozgások nem függetleníthetők attól a ténytől, hogy Lengyelország politikailag legerősebb embere, Jarosław Kaczyński volt miniszterelnök hírhedten orosz-ellenes nézeteket táplál. A hét évvel ezelőtti szmolenszki tragédián – amelyben testvére életét vesztette - még mindig nem tudta túltenni magát. Kaczyński felvetett már olyan változatokat, hogy a tragédiáért Donald Tusk akkori miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök együtt felelősek, de a The Washington Post szerint olyan vádak is elhangzottak környezetéből, miszerint a repülőn bomba volt, illetve hogy az oroszok mesterségesen készítettek ködöt a repülőtér körül.

Kaczyński még februárban amellett szállt síkra, hogy az EU-nak szorosabb védelmi együttműködésre kell lépnie és ennek során nukleáris hatalommá kell válnia.  Így szerinte lehetővé válna, hogy „nukleáris nagyhatalomként képes legyen felvenni a versenyt Oroszországgal.” Az ötlet nem aratott osztatatlan elismerést az európai fővárosokban.

Káncz Csaba jegyzete