Eddig kevesen kérték

A hosszabbítás lehetősége alapvetően négy csoport számára elérhető. Az egyikbe a gyereket nevelők vagy gyereket várók tartoznak, a másik a nyugdíjasoké, szintén igényelhetik a folytatást a közfoglalkoztatottak és az álláskeresők, valamint azok is, akiknek a jövedelme a járvány kirobbanása óta csökkent. A vállalkozások esetében az árbevétel csökkenése az egyik kritérium, a másik pedig az, hogy nem vettek részt semmilyen gazdaságélénkítő hitelprogramban. A moratóriumot emellett nem vehetik igénybe a továbbiakban azok, akik autólízinggel rendelkeznek, és azok sem, akik értékpapír-fedezet mellett vettek fel úgynevezett lombardhitelt. 

A Napi.hu a moratórium indulása után felmérte, mennyien kérték a moratórium folytatását, és a nagybankoknál már az első héten hitelintézetenként ezer körüli ügyfél jelezte, hogy novembertől sem kíván törleszteni. Az MTI másfél héttel a határidő lejárta előtt kérdezte meg a bankokat, addigra már emelkedtek a számok. Az Erste Banknál például az első heti ezerről 3 ezerre emelkedett az igénylők száma. 

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője, Binder István szeptember végén egy tévéinterjúban úgy nyilatkozott: még 1 millió 150 ezer család és 25-30 ezer vállalkozás él a moratóriummal. A lakossági oldalon 2800-2900 milliárd, míg a vállalati oldalon 1900 milliárd forint van a moratóriumban. Bár a bankok még nem merik megjósolni, közülük mennyien maradnak a védőháló oltalma alatt, az első két-három hét adatai alapján úgy tűnik, a többség novembertől fizetni kívánja a hitelét. 

Aki nem szorul rá, annak nem éri meg maradni

Az MNB indított egy témavizsgálatot is a moratóriumról, ennek során kiderült, hogy a törlesztés felfüggesztését zömében olyan ügyfelek kérték, akik nem szorultak rá erre a lehetőségre. Az érintett kliensek négyötödének nem csökkent a jövedelme a válság alatt, vagyis éppen olyan jól tudott volna törleszteni, mint korábban. Ráadásul volt 350 ezer olyan adós is, aki belépett a moratóriumba, de időközben felvett egy másik hitelt, amit viszont törlesztenie kell. 

A felfüggesztés folytatása indokolt azoknál, akik valóban nem tudják most fizetni a tartozásuk részleteit, hiszen nincs más választásuk, de azok, akik képesek a törlesztésre, nagy terhet vesznek a vállukra, ha a jövő év közepéig élnek a lehetőséggel. A tavaly március óta halmozódó kamatokat ugyanis utólag meg kell majd fizetni, ami jelentős összeg. Az MNB idén júniusi Stabilitási jelentése szerint a lakáshitelesek bő felének 10 százalékkal, a személyi hitelesek szintén felének körülbelül 40 százalékkal nőne meg a teljes visszafizetendő hitelösszege, ha a 2022 közepéig a moratóriumban maradnának.

A törlesztőrészlet ugyan nem nőhet a moratórium után - kivéve a kamatfordulós változó kamatozású hiteleknél -, de a felhalmozott kamatokat később egyenlő részletekben ki kell fizetni, ami a futamidő meghosszabbodásához vezethet. Az MNB több számítást is közölt, amelyekből kiderül, mennyivel nő a visszafizetendő összeg a családok számára, ha tovább halogatják a törlesztést.

Ijesztő adatok jöttek ki: egy tízéves futamidejű 25 százalékos kamatú, mindössze 1,5 millió forintos személyi hitelnél, ha valaki tavaly március óta moratóriumban van, és ott is marad jövő nyárig, arra számíthat, hogy a futamidő 196 hónappal, vagyis több mint 16 évvel hosszabbodik majd meg a rengeteg felhalmozódott kamat miatt, a visszafizetendő összeg pedig az eredetihez képest csaknem 6 millió forinttal emelkedik majd. Egy tízmillió forintos lakáshitelnél is milliós (akár 4 millió forint) nagyságrendben nőhet a visszafizetendő összeg, miközben a futamidő több mint hat évvel hosszabbodik meg. 

Vannak jó hírek is

Azért is érdemes a folytatás mellett dönteni, mert emelkednek a hitelkamatok, és azoknál a kölcsönöknél, amelyek kamatfordulóhoz érkeznek, hirtelen a halmozódó kamatterhek is megugorhatnak. A törlesztés folytatásakor erre is érdemes gondolni, és aki megteheti, annak élni a bankok által kínált könnyítésekkel. 

Lehet például most kedvezményesen előtörleszteni vagy szerződést módosítani annak érdekében, hogy mégse kelljen hosszú évekkel meghosszabbítani a hitel futamidejét. A bankok ugyanis az MNB ajánlása alapján a moratórium alatt felhalmozódott kamat- és díjtartozás megfizetésekor eltekintenek most az előtörlesztési, illetve szerződésmódosítási díjak felszámításától. Emellett arra is van lehetőség hogy ha a fogyasztó a meghosszabbított futamidő csökkentése érdekében magasabb összegű törlesztőrészlet megfizetését vállalja, és az új törlesztőrészlet az adósságfék szabályoknak megfelel, akkor a szerződésmódosításhoz kapcsolódó banki díjat elengedjék neki. 

Szintén jó hír a moratóriumban maradt hitelkártyásoknak és folyószámlahitellel rendelkezőknek, hogy ha novembertől kilépnek a védőháló alól, akkor nem az eredeti, 20-30 vagy akár még annál is magasabb kamatot kell visszafizetniük a tavaly március óta fennálló tartozásukra, hanem egy mérsékeltebb, a személyi hitelekre vonatkozó kamatot. Mintegy 400 ezer szerződést és 95 milliárd forintnyi hitelállományt érint ez a rendelkezés, amely a becslések szerint 20-25 milliárd forintos veszteséget jelent a bankszektornak, és ugyanekkora nyereséget az ügyfeleknek. Egy átlagos ügyfél tehát nagyjából 60 ezer forintot nyert ezzel az intézkedéssel.

napi.hu