A hazai választási rendszer nemcsak torzít, hanem a jelenlegi szabályok mellett kiskapukat is nyit a csalások és visszaélések előtt. Az egyéni körzetek, a győzteskompenzáció és a választókerületek önkényes átrajzolása miatt sok helyen eleve a Fidesznek lejthet a pálya, de szakértő segítségével számos egyéb jellegzetességet szedtünk össze, ami manipulálhatja az eredményeket.
Már csak két hét, és április 12-én reggel hat órakor megnyílnak az urnák tízezer szavazókörben. Addig is minden napra jut egy újabb őrület, az utcákat ellepik a választási plakátok és a NER-közeli oligarchiák kampányai, a jelöltek utolsó rohamot indítanak a szavazókért, és mindenki Gundalfra, Szijjártó Péter híváslistájára és a spájzban bujkáló oroszokra figyel. Érthető, hogy ekkora kampányzajban kevesen néznek utána, milyen kiskapuk rejtőznek a választási törvényben – amik végső soron a szavazás tisztaságát is befolyásolhatják. Ezért ügyvédi segítséggel néztük meg, mennyire garantálják a jogszabályok, hogy a szavazófülkékben a választók valódi akarata érvényesüljön.
Kincses István ügyvéd több mint harminc éve dolgozik jogászként, az azenalkotmanyom.hu oldalon pedig rendszeresen elemzi az alkotmányos és választási problémákat. Szerinte a hazai választási rendszer „gyárilag” torzít, de az elmúlt tizenhat évben a kormánypárt képére formált törvények még több teret hagynak az eredmények manipulálására.
„A választási csalás az én meghatározásom szerint minden olyan technika, eljárás, ami a választók tényleges akaratának megjelenítését gátolja vagy deformálja” – fogalmaz.
Kincses szerint a probléma nem csak az olyan „klasszikus” csalásokban érhető tetten, mint a kamu ajánlóívek, a szavazatvásárlás vagy a láncszavazás, hanem magában a törvényben is: a választói akarat csak a pártlistás szavazásnál jelenhet meg igazán, ahol minden szavazat egyenlő, és elvileg arányosan osztják szét a kilencvenhárom mandátumot.
A maradék százhat mandátumot viszont az egyéni kerületek adják, ahol a győztes szó szerint mindent visz – akkor is, ha csak egyetlen szavazattal előzte meg a másodikat.
Ez az úgynevezett vegyes rendszer évtizedek óta kritikák tárgya: a strasbourgi székhelyű Európa Tanács szerint a 2010-ben bevezetett törvénymódosítások „torzító gépezetté” tették a választási rendszert – ez tette lehetővé, hogy a Fidesznek akár harminc százalékos támogatottság mellett is kétharmados többsége lehessen a parlamentben. De az ügyvéd szerint ugyanilyen problémás a választókerületek folyamatos, önkényes átrajzolása is.
„A választási törvény a jelenlegi formájában bőven ad lehetőséget arra, hogy az eredmények tovább torzuljanak egy eleve torz rendszerben” – mondja Kincses. Ennek három fő feltétele, hogy a kulcspozíciókba egy érdekcsoport kerüljön, a külső segítők és a gyenge dokumentáció. Ezek nem elméletek, hanem létező, papíron jogszerű eszközök – amik politikai akarattal és csapatmunkával durván manipulálhatják az eredményeket.
Kell egy csapat
A „csapat” kulcsa a jegyző hatalma és a bizottságok struktúrája. A választási törvény szabályozza a választási bizottságokat, amik ellenőrzik a szavazás folyamatát, összesítik az eredményeket és elbírálják a gyanús eseteket. Itt szinte minden helyben dől el: a helyi választási iroda vezetője a mindenkori jegyző, aki a bizottság tagjait (legalább három főt) is a saját beosztottjai közül nevezi ki – vagyis a település képviselő-testülete választja meg őket évekkel korábban, a jegyző jelölése alapján.
Az ügyvéd szerint a politikai akarat már ezen a szinten is megjelenhet különböző anyagi érdekeltségek vagy személyes viszonyok formájában – főleg ott, ahol a helyi hatalom, a munkaadó és a politikai akarat egybeesik. A jegyző határozza meg a szavazókörök számát, és ő dönt arról is, melyik bizottsági tag melyik szavazókörbe kerül.
A mozgóurnás szavazás különösen érzékeny pont: a szavazatszámláló bizottságok létszáma alapesetben legalább három fő, de mozgóurnás szavazás esetén ketten viszik házhoz az urnát, így a szavazóhelyiségben egyetlen bizottsági tag marad a jegyzőkönyvvezetővel. Az intézményi kontroll itt szinte nulla, miközben a szavazólapok kikerülnek a bizottság felügyelete alól.
„Nem kell hozzá nagy matektudás, hogy a mozgóurnás szavazásnál a szavazatszedő bizottságban egy tag marad (plusz a jegyzőkönyvvezető), akit, ugye, a jegyző rendelt oda. Így már nemcsak a szervezeti feltételek, de a körülmények is adottak egy szándékos visszaéléshez” – magyarázza Kincses.
Így lesz láthatatlan a megfélemlítés vagy a buszoztatás
Egy lehetséges választási csalás második pillére a külső segítő. A választási törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy aki nem tud olvasni vagy egyéb ok miatt akadályozott, egy általa választott segítővel vagy kísérővel szavazzon. Ilyen esetekben nem kötelező a szavazófülke használata sem, így a segítségre szoruló választó akár a segítő előtt is kitöltheti a szavazólapot.
„A segítő ki-be járhat a szavazóhelyiségből, és annak sincs semmilyen jogi akadálya, hogy közben egy újabb arra rászoruló választópolgárt kísérjen be és segítse a szavazásnál” – mondja az ügyvéd. „Így utólag könnyen le lehet ellenőrizni a megvásárolt szavazatokat. Még fotó sem kell hozzá.”
Mindez a választási bizottság delegáltjai előtt természetesen rejtve marad, mivel ők nem tartózkodhatnak egy helyiségben a szavazóval és segítőjével – így nincs nyoma a szavazókörön kívüli nyomásgyakorlásnak, megfélemlítésnek és a buszoztatásnak sem.
Eltűnő szavazatok
A harmadik pont: a dokumentációs hézagok. Az ügyvéd szerint a választások tisztaságára jelenleg a legnagyobb veszély, hogy a kinyomtatott szavazólapok induló mennyisége nem nyilvános. A választási törvény csak azt írja elő, hogy a szavazatszámlálás elején számba kell venni a fel nem használt lapokat, az induló mennyiséget viszont nem kell rögzíteni.
Kincses 2022-ben több tucat jegyzőkönyvet vizsgált meg, köztük a mátészalkai 13-as számút: ebben még az üresen maradt szavazólapok számát sem tüntették fel. Így elméletben bármikor felbukkanhatna egy-egy extra szavazólap, néhány pedig eltűnhetne – az ügyvéd szerint a gyors felszámolás (a szavazólapokat kilencven napon belül meg kell semmisíteni) pedig ellehetetleníti az utólagos ellenőrzést. Különösen, ha a jegyzőkönyvek eleve hiányosak.
Van két olyan részlet, ami még ennél is komolyabb kérdéseket vet fel – és amiről a választók többsége mit sem tud. Az egyik a szavazólapok biztonsági jelének kérdése. A törvény szerint minden szavazólapon szerepelnie kell egy olyan jelnek, ami alapján a választó ellenőrizheti, hogy valódi szavazólapot kapott-e. Csakhogy az elmúlt szavazásokon ez a jel gyakorlatilag láthatatlan maradt a választók számára: sem 2018-ban, sem 2022-ben nem volt egyértelmű, mit is kéne keresni a lapon.
A Nemzeti Választási Bizottság korábban arra hivatkozott, hogy olyan nyomdatechnikai megoldásokat használnak, amik miatt a biztonsági jel csak speciális fényviszonyok között érzékelhető – vagyis a szavazófülkében nem feltétlenül. Ez azt jelenti, hogy
a választók többsége nem tudja ellenőrizni, hogy valódi szavazólapot kapott-e.
Mindez azért problémás, mert a jogszabály a biztonsági jel hiányát nem sorolja az érvénytelenségi okok közé – vagyis elméletben egy ilyen jel nélküli, akár házilag előállított szavazólap is simán bekerülhet az urnába, és a rendszer azt formailag elfogadhatja. Ebből következik a másik, még nagyobb probléma: a többlet szavazólapok kérdése.
„A választási szabályok szerint, ha egy szavazókörben több szavazat kerül elő, mint ahány választó szerepel a névjegyzékben, a különbözetet minden jelölt szavazataiból arányosan le kell vonni. Ez elsőre technikai korrekciónak tűnhet, de a valóságban komoly visszaélési lehetőséget rejt” – magyarázza Kincses: megfelelő mennyiségű plusz szavazólappal akár célzottan is rontani lehet egy-egy jelölt eredményét.
Ha a többlet szavazólapokon szerepelnek a biztonsági jelek, akkor azok csakis hivatalosak lehetnek – vagyis a probléma belül, a rendszerben keletkezett. Ha viszont nem, vagy nem láthatóan, akkor ezek a szavazólapok logikusan nem is tekinthetők valódinak. Az ügyvéd szerint ezért lenne különösen fontos, hogy szavazókörönként nyilvános legyen az induló szavazólapok száma, és a választók pontosan tudják, milyen biztonsági jelet kell keresniük a kezükbe adott lapon.
Enélkül a rendszerben keletkező többlet vagy eltűnő szavazatok utólag ellenőrizhetetlenek, gyakorlatilag elmosódnak a határok a hiba és a szándékos manipuláció között.
Egy makói disznóvágáson öt kiló húst adtak egy „jó szavazatért”
A választás napjáról egyelőre csak előzetes becsléseink, vízióink lehetnek. Az azonban már most látszik, hogyan egészül ki a kép a jelöltállítási szakaszban: a kamu ajánlóívek ipari méretű hamisításával.
Az Átlátszó olvasói jelzései alapján március közepéig több százan szembesültek azzal, hogy olyan jelöltek ajánlóívein szerepelt az aláírásuk, akikről még csak nem is hallottak korábban. Cikkeinkben eddig huszonegy jelöltet számoltunk, akiknél hamis ajánlások landoltak: kiugróan sok a járványtagadó gyógyszerész, Gődény György pártjánál, a Normális Élet jelöltjeinél, de érintett a Fidesz, a Mi Hazánk, a DK, a Jobbik és kisebb pártok is.
Több olvasónk egyszerre három-öt különböző jelölt mellett találta meg magát, vagy – az adott esetben már elhunyt – családtagját, ráadásul a hamis aláírások nagy része érvényes lett. Amelyik nem, az leginkább formai dolgokon bukott el: volt, hogy valakik hibásan vitték fel az adatokat, vagy az illető már nem az adott választókerületben lakott, ezért az ajánlása érvénytelen lett.
Eljutott hozzánk egy szabolcsi kisvárosban terjedő Facebook-poszt is, ami új megvilágításba helyezte a történteket: a bejegyzés szerint egy „külföldi adományozó” fejenként ötezer forintot fizetett volna azoknak, akik egy helyi étteremben lefénymásolták a saját és tizenhat év alatti gyerekeik személyi igazolványát. Az „adományokat” a művelődési házban – egy önkormányzati intézményben – lehetett volna átvenni.
Az erről szóló cikkünk megjelenéséig az Országos Rendőr-főkapitányság szerint már nyolcvan büntetőeljárás indult hamis magánokirat felhasználása, személyes adatokkal való visszaélés és választás rendje elleni bűncselekmény miatt.
A fenti csalások jól illeszkednek abba a képbe, amit Kincses a szavazás napjára vázol: még akarni sem igazán kell, a törvény maga adja kézbe az eszközt az eredmények manipulálásához. A 2022-es választásokon országszerte dokumentáltunk klasszikus visszaéléseket – láncszavazást videóztunk le a putnoki parkolóban, lefüleltük, hogy egy makói disznóvágáson öt kiló húst adnak egy „jó szavazatért”, és ott voltunk akkor is, amikor egy karcagi sofőr szervezetten buszoztatta a választókat, majd a megfigyelőt fenyegette.
A nemzetközi megfigyelők is hasonlókat láttak: az emberi jogokért és a demokratikus intézményekért felelős uniós szerv, az EBESZ és a szintén uniós Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózata a levélszavazásnál tárt fel súlyos biztonsági réseket: Erdélyben és a Vajdaságban több szavazókörben is előfordult, hogy egy ember több szavazatot adott le, borítékokat égettek el, kitakarták a biztonsági kamerákat, vagy urnákat hagytak őrizetlenül.
Dán megfigyelők szerint volt, hogy a jegyzőkönyvbe vett szavazólapok száma majdnem kétszerese volt a regisztráltakénak.
Lenne megoldás
Kincses szerint lenne megoldás: ha több független delegált lenne jelen a bizottságokban, ha a mozgóurnás szavazásokról felvétel készülne, ha digitalizálnák és hosszabb ideig tárolnák a jegyzőkönyveket. De leginkább nyilvánossá tennék az induló szavazólapok mennyiségét és a biztonsági jeleket, amikből a választó ellenőrizni tudja, hogy valódi szavazólapot kapott-e.
A 2022-es "Húszezren a tiszta választásért" kampányban az ellenzéki delegáltak jelenléte csökkentette a durva visszaéléseket – de a rendszerhibákat nem szüntette meg. „Erre mondják, hogy nem az a lényeg, kire szavaznak, hanem hogy ki számolja a szavazatokat, és milyen szabályok szerint” – zárja Kincses.
Az idei választáson is várjuk olvasóink jelzéseit az esetleges választási visszaélésekről az info@atlatszo.hu címen.
Ha gyanús esetet – buszoztatást, láncszavazást, kísért voksolást, hiányos jegyzőkönyvet, hamis ajánlást vagy bármi mást – látsz, jelezd nekünk! Forrásainkat megvédjük, személyes adataikat a beleegyezésük nélkül senkinek sem adjuk ki.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
