MEGHÍVÓ

Magyarok Szövetsége

4. éves ünnepi közgyűlésére

és

Országos Munkaértekezletére

Időpont: 2012. november 25. délelőtt 10 óra

Hely: Budapest IV. ker. (Újpest), Váci út 13.

(Andretti Üzletház)

Programok

Ünnepi nyitóbeszéd: Bódi Szabolcs

Tevékenységek összegzése: Nagy László

 Munkaértekezlet témái

- az MSZ vállalásai a 21 pont jegyében

- főbb stratégiai és cselekvési irányok megjelölése

- kivitelezés mód és ütemezés megválasztása

- vállalások kiosztása és kivitelezési fázis leírása

Magyarok Szövetsége Ügyvivő Testülete

A Magyarok Szövetsége ismét felemelte szavát

a Nemzet érdekében

2012. október 23-án, a ’56-os forradalom 56. évfordulóján a Magyarok Szövetsége elöljárói és megyei küldöttei demonstrációt tartottak a Budai várban, a Sándor-palota előtt, az államadósság rendezésének érdekében, majd az alábbi petíciót és a Szövetség szakemberei által elkészített Adósságrendezés című tanulmányt juttatták el a Köztársasági Elnök úrnak.

A téma, a Magyarok Szövetsége alapjait lefektető 21 pont 7. pontja, azaz:

• Az államadósság összetevőinek felülvizsgálata, jogosságuk megállapítása, a megszüntetésükre, illetve átütemezésükre vonatkozó tárgyalások megkezdése.

Ennek megvalósulásában a Szövetség már tett lépéseket, felajánlva a szakemberei által kidolgozott megoldást, ám ez önmagában nem elegendő.

Minden egyes ember, – aki tenni akar saját maga, családja, a Nemzet érdekében -, közreműködésére szükség van. Félre kell tennünk azokat a dolgokat, amelyek elválasztanak minket egymástól, hogy azokra a tennivalókra összpontosíthassunk, amelyek összekötnek, hogy sorsunk feltételeit magunk határozzuk meg. Bár azonnali eredményt várni naivitás volna, ki fog kiállni értünk, ha mi nem teszünk saját magunkért?

Ennek szellemében kérjük valamennyi Szövetségesünket és szimpatizánsainkat, hogy adják tovább az információt ismeretségi körükben, hogy az államadósság rendezésének kérdése, az ennek eddigi elmaradása nyomán a családokat ért veszteség, beszédtéma legyen az emberek között. Jusson el a közbeszéd szintjére, mintegy „lobbizva” ezzel a kormánynál és az ebben a témában érdemi lépéseket tenni tudó politikai erőknél, – mindannyiunk érdekében.

Következzék a petíció, teljes terjedelmében:

Közindítvány a Magyar Köztársaság Elnökének!

     Excellenciás Uram!

A magyar nemzet a 2010-es parlamenti választásokon, több mint kétharmados többséggel győzelemhez juttatta a Fidesz-KDNP pártszövetséget. Tette ezt azért, mert 2002 és 2010 között az MSZP-SZDSZ koalíció kormányzásával súlyos morális torzulások és visszaélések történtek, hiányosan teljesült a nemzeti érdek.

2011-ben azonban egyre hevesebb és elvtelen támadás érte a Fidesz kormányt nem csak az ellenzék részéről, hanem az Európai Parlamentben is. Az uniós támadások láttán erős lett a felháborodás nemzeti érzelmű hazai közvéleményben. Ezt mutatta meg a 2012. január 21-i békemenet. Közben a nemzetre ható pénzügyi nyomás tovább fokozódott azzal is, hogy az IMF egyre szigorúbb feltételekhez köti a biztonsági hitelek adását, megnehezítve a hazai államadósság esetében a külső finanszírozást. Ezt látva újra megmozdultak a nemzeti erők, és 2012. október 23-án ismételten meghirdették a békemenetet. E békemenet mottója, hogy a nemzet ne legyen elvtelen függőségben a multinacionális pénzvilágtól. A hazai pénzügyi körülmények azonban alapos gondolkodásra késztetők:

Ma magyar államadósság értéke 20640 Mrd Ft, ami (4 tagú) családokra vetítve 8 millió Ft. Ez az adósság 1990 előtt alakult ki, valójában 1975-79 között volt rohamos növekedése, amikor 3 Mrd $-ról 11 Mrd $-ra nőtt. Az ország az óta sem tud a fogságából kikeveredni. Miatta az ország 1990-ig kb. 13 Mrd $ törlesztési áldozatot hozott, miközben kb. 1,5 Mrd $ közvetlen tőkeértéke keletkezett csak belőle. Ezzel a magyar családoknak egy panellakás ára kára keletkezett. Lengyelország és Bulgária – melynek adósság/fő értékük fele volt a magyar értéknek – indítványozták adósságaik rendezését, és 1993/94-ben sikerült is azt 50%-ra mérsékelni. Ezt a megoldást a hazai vezetés elvetette és helyette felkínált kb. 15 Mrd $ értékű vagyont, amit csak 5 Mrd $-ért sikerült értékesíteniük. A 2000-es évekkel azonban az adósság i smételten elszaladt és az 1990-ben átvett 22 Mrd $-os érték 2012-re 93 Mrd $-ra növekedett. Ez is a magyar családoknak egy panellakás ára kárt okozott. A magas államadósság miatt magas lett a hitelkamat, amit a hazai gazdaság kevéssé tud kitermelni, így az nem fejlődik kellő mértékben. Ezért is legkisebb a hazai GDP fejlődése a visegrádi országok körében. Végül a magas kamat miatt a lakosság csak az általa törleszteni képes svájci frankban tudott hitelekhez jutni, de az árfolyamromlás miatti mára egy millió embert került súlyos törlesztési krízisbe.

A kormány a nehéz pénzügyi helyzetben lépéseket tett egyrészt a devizaadósok helyzetének javítására, másrészt az államadósság szabadabb forrású finanszírozására. Szorgalmazza, hogy a maga magyar lakosság a saját megtakarításából is igyekezzen minél több állampapírt vásárolni. E ponton azonban szükséges már a magyar gazdaság és a lakosság kondícióját figyelembe venni:

A hazai termelő tőkének ma az 1990-es nagyság 40%-a van meg, a külpiacai jórészt elvesztek, a fejlesztések 1/5-öd részre estek vissza. Az alkalmazottak a teljesítményükhöz mérten rosszabbul keresnek, mint a szocializmusban. A bérek 40-50%-kal maradnak el a teljesítményhez mérten. Az elveszett bér 1990-től máig kétkeresős családra vetítve 8-10 millió Ft. Emiatt a magyar családoknak 1990 után egy vidéki családi ház, vagy egy városi panellakás árával megegyező kára keletkezett. Jórészt ebből eredően tíz millió emberből 3 millió a létminimumon él. Nyugatról nézve 6 millió ember szegény, 4 millió embernél nagyon rosszak az egészségügyi és az élelmezési mutatók, aggasztó vitaminhiányok állnak fenn. Súlyos veszély a népességfogyás, amely miatt egy etnikai összeomlás is fenyegeti az országot.

A leírás alapján egy erőnlétileg kimerült, állapotjelzőiben szinte 50-es évekre visszazuhanó lakosságot láthatóan nem lehet a rendkívül magas államadósság finanszírozásába bevonni.

A kialakult helyzetben eljött az idő arra, hogy a magyar államadósság rendezéséhez további lehetőségeket kell keresni. Nem kerülhető el a példaként előttünk álló lengyel és bolgár adósságrendezés. Bár ez óta 18 év eltelt, de közben a magyar társadalmat az adósság miatt még nagyobb veszteség érte. A rendezés 93/94-es elmaradása miatt Magyarország Lengyelországhoz és Bulgáriához mérten egy további hármas-kárt szenvedett el. (ld. a nemzeti vagyon áron aluli eladása, a magas kamat akadályozza a gazdaság hitelhez jutását és az belevezette a lakosságot a káros svájci frank alapú hitelekbe). Ezért ma már Magyarország többszörösen méltó az államadósság mérséklésére. Ennek szellemében ezt a terhet GDP értékben a 2004-ben és 2007-ben uniós taggá váló államok szintjére – kb. 55%-kal – kell mérsékelni. Ezek mellett az 1993/94-es rendezés elmaradása miatt kel etkező további – kb. 40 Mrd $-os – összeget is vissza kell kérni. Ennek értékéből nagyrészt pótolható a magyar családok 8-10 millió Ft-os jövedelmi elmaradása.

A magyar kormánynak ugyanúgy kell viselkednie, mint a lengyel és a bolgár kormányok a 90-es években. El kell érnie, hogy ugyanolyan eredményt hozó tárgyalóasztalhoz leülhessen, amihez a lengyelek és a bolgárok leülhettek.

Ha magyar kormányok ez ügyben semmit sem tesznek, a lakosság – főleg a fiatalság – elvándorol, végül kevéssé ellenőrizhető állapotok alakulnak ki az országban. Ezért kell mielőbb az államadósságot rendezni Magyarországon.

A rendezés megvalósulásához első lépés a társadalmi vita elkezdése. Nagyon fontos, hogy a közvélemény előtt, nyílt vita folyhasson le e kérdések mentén.

Ezért arra kérjük az Elnök urat, hogy a magyar közvélemény előtt, egy szélesebb társadalmi vita kialakulásához nyújtson segítséget. Képviselje, hogy a magyar közvélemény részese lehessen a fontos pénzügyi kérdés eldöntésének. A megoldás elősegítéséhez a Magyarok Szövetsége felajánlja az Adósságrendezés című kiadványt, amely 2009 elején, még a világgazdasági válság megjelenése idején készült el. Ez a kiadvány útmutatást adott már akkor a kormányzati köröknek és egyben a széles közvéleménynek is az államadósság rendezéséhez.

Ezt ajánlja a Szövetség minden állami tisztségviselőnek, s egyben a magyar sajtó képviselőinek is az október 23-i demonstráció keretei között.

Budapest, 2012. október 23.

A Magyarok Szövetsége Elöljárói Tanácsa nevében: