2013, január 18 - 20:35 — elnok
A devizaadósság szempontjából annak köszönhető az ország jelenlegi finanszírozhatósága, és az adja a fizetési mérleg régen nem tapasztalt aktívumát, hogy lényegében leállt a belföldi, különösen az importból beszerezhető javakra irányuló fogyasztás - állítja Bogár László közgazdász a heti Válasznak adott interjúban.
A Károli Gáspár Református Egyetem tanára szerint a Magyarországon termelő multik erősen exportálnak, s így az import és az export között növekvő szakadék teszi finanszírozhatóvá az országot. Baj az, hogy ennek a magyar társadalom tömeges elszegényedése az ára - állítja Bogár, majd hozzáteszi -, a magyar társadalom annyira megégette magát a devizahitelezéssel, hogy most átesett a ló másik oldalára, vagyis nincs szükség túl szigorú állami visszavágásokra, mert a társadalom spontán megszorítja önmagát.
Akik végképp elvesznek
A közgazdász a Heti Válasznak adott interjújában arról is beszél, hogy még legalább tizenöt évig végzetes csapdában vergődik az ország és a kormányfőnek ezt a „csapda létet" kell üzemeltetnie. És ehhez Orbán Viktor igazán ért - teszi hozzá.
És ezeknek a társadalom középosztályától leszakadó embereknek is mondani kell valamit.
I. L. L.- itthon@hetivalasz.hu
2013.01.15.
A magyar népességnek legalább a harmadát végképp elveszítettük, mert már nem rendelkeznek azokkal a képességekkel, tulajdonságokkal, melyek segítségével beilleszkedhetnének egy normálisan működő társadalomba - állítja a Heti Válasznak adott interjújában Bogár László.
A közgazdász szerint jelenleg a magyar költségvetés egyensúlyát elsősorban a magyarok önmegszorítása biztosítja.
A devizaadósság szempontjából annak köszönhető az ország jelenlegi finanszírozhatósága, és az adja a fizetési mérleg régen nem tapasztalt aktívumát, hogy lényegében leállt a belföldi, különösen az importból beszerezhető javakra irányuló fogyasztás - állítja Bogár László közgazdász a heti Válasznak adott interjúban.
A Károli Gáspár Református Egyetem tanára szerint a Magyarországon termelő multik erősen exportálnak, s így az import és az export között növekvő szakadék teszi finanszírozhatóvá az országot. Baj az, hogy ennek a magyar társadalom tömeges elszegényedése az ára - állítja Bogár, majd hozzáteszi -, a magyar társadalom annyira megégette magát a devizahitelezéssel, hogy most átesett a ló másik oldalára, vagyis nincs szükség túl szigorú állami visszavágásokra, mert a társadalom spontán megszorítja önmagát.
Akik végképp elvesznek
A közgazdász a Heti Válasznak adott interjújában arról is beszél, hogy még legalább tizenöt évig végzetes csapdában vergődik az ország és a kormányfőnek ezt a „csapda létet" kell üzemeltetnie. És ehhez Orbán Viktor igazán ért - teszi hozzá.
Ugyanakkor szerinte a kormányfő nyilván azt is tudja, hogy a magyar társadalomnak legalább harmada végképp elveszett, már semmiféle eszközzel nem lehet visszahozni őket a végső nyomorúságból.
Nincs meg az elemi szintű tudásuk sem, ami a leghalványabb esélyt adná a felemelkedéshez. És ezen azzal sem lehetne változtatni, ha az állam talicskával tolná a pénzt a felzárkóztató programokba - mondja Bogár László.
Ez a társadalom azon rétege, akik mögött már nem áll megtartó emberi közösség; a gyermekek úgy cseperednek fel,
hogy fogalmuk nincsen arról, hogyan kell beilleszkedni egy működő társadalomba; hiányoznak az elemi szintű viselkedési normáik, vagyis - teszi hozzá Bogár - társadalmi szinten gyakorlatilag leírhatjuk őket. Nem akarnak dolgozni, de a munkaerő piac sem kér belőlük, vagyis marad az élősdi lét, mert élni kell - állítja a közgazdász.
Nem bírunk a gazdagokkal
És ezeknek a társadalom középosztályától leszakadó embereknek is mondani kell valamit.
Orbán Viktor látja ezt a csapdát, csak nem beszélhet őszintén a valóságról - mondja a közgazdász. Nem derülhet ki, hogy ezeket az embereket igenis ott kell hagyni az út szélén, mert ha nem így teszünk, akkor a többiek soha nem fognak célba érni.
Bogár László szerint ugyanígy nem érdemes foglalkozni a felső tíz százalékkal sem, mert velük úgysem bírunk, nem fizetnek adót, elmennek offshore-ba, ugyanakkor az is tény - állítja -, hogy az Uniós csatlakozás szinte egyetlen pozitív hozadékénak tekinthető kohézió források túlnyomó részét éppen ez a szűk társadalmi szegmens fölözi le, vagyis a leszakadó tömegeknek lényegében nincs hasznuk az európai közösségből.
Az interjú teljes terjedelmében a január 10-én megjelent Heti Válaszban olvasható. A lap aznaptól digitális formában megvásárolható a Digitalstandon keresztül is.
Rovatok:
Egyéb
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Hozzászólások