Egy új kutatás szerint petri-csészében és élő állatokban is nagymértékben gátolja az izomösszehúzódást a triklozán nevű vegyület, amelyet fertőtlenítő hatásának köszönhetően számtalan kozmetikai cikkben és használati tárgyban megtalálható adalékként. Nem ez az első egészségkárosító hatás, ami a negyven éve használt fertőtlenítőszerről kiderül.

A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent vizsgálatban a kutatók izolált szívizomsejteken és vázizomrostokon, valamint élő egereken és hallárvákon vizsgálták a triklozán hatását. Azt találták, hogy a triklozán a szív- és a vázizomsejtekben is megzavarja azoknak a membráncsatornáknak a működését, amelyeken beáramlik az izomösszehúzódáshoz szükséges kalcium. A szer élő állatokban akár 25 százalékkal csökkentette a szív- és vázizmok összehúzódó képességét már 20 perccel a beadás után. A kutatók szerint ilyen látványos szívizomgyengítő hatást csak erős szívgyógyszerek szoktak kiváltani. A szerzők kiemelték, hogy a triklozán különösen káros lehet a szívelégtelenségben szenvedők számára.

Mire jó a triklozán?

Az 1972 óta ismert triklozánt eredetileg orvosok használták antibakteriális hatása miatt, emellett vírus- és gombaölő hatása is van. Ezen túl tartósítószerként is használják.

A szert azóta a legkülönbözőbb termékekben alkalmazzák: megtalálható - és itthon is széles körben hozzáférhető - szilárd és folyékony szappanokban, dezodorokban, tus- és habfürdőkben, samponokban, borotvahabban, szájvízben, fogkrémben, ágyneműben, ruhaneműben, szőnyegben, játékokban, konyhai eszközökben, bútorokban és szemeteszsákokban is. A szabályozás nem tiltja gyermekeknek szóló termékekben az alkalmazását.A statisztikák szerint az európai közös piacon forgalmazott triklozán tartalmú termékek 85 százaléka kozmetikai célú. Tíz százalékot képviselnek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (például csomagolóanyagok), és 5 százalék a textíliák aránya. Egy 2006-os felmérés szerint az unióban a triklozán felhasználása elérte az évi 450 tonnát.

Hosszú az egészségkárosító hatások listája

A triklozánnak az elmúlt négy évtizedben egyre több egészségkárosító hatására derült fény. Kimutatták, hogy allergiát okozhat, megtámadhatja a bőr természetes savvédőköpenyét, valamint károsíthatja a májat.

Ha egy fogkrém triklozánt tartalmaz, egyrészt elpusztíthatja az egészséges szájflóra részét képező hasznos baktériumokat is, lenyelve és az emésztőrendszerbe kerülve pedig a bélflórában okozhat nemkívánatos pusztítást.

Állatkísérletekben a triklozán befolyásolja a hormonális rendszer működését: úgynevezett endokrin diszruptorként viselkedik. Befolyásolja többek között a pajzsmirigy hormontermelését, és androgén- és ösztrogénhormon-receptorokkal is kölcsönhatásba lép. Továbbá összefüggésbe hozták rákbetegségekkel, fejlődési rendellenességekkel és májkárosodással is.

A triklozán zsírban oldódó vegyület, ezért a szervezeten belül a lipidekben gazdag szövetekben halmozódik fel. Korábbi vizsgálatokban öt emberi anyatejmintából háromban mutattak ki triklozánt. Megtalálták újszülöttek köldökzsinórvérében is, ami azért aggasztó, mert a fejlődő magzat különösen sebezhető lehet a triklozán hatásaival szemben.

Nem is hatékonyabb a hagyományos szappannál?

A triklozánról korábban úgy vélték, hogy mivel a szervezetben vérfehérjékhez kötődve szállítódik, nem tudja kifejteni káros hatását. A szerzők szerint azonban a triklozán kémiailag aktív maradhat szállítófehérjéhez kötődve is, sőt, ez a szállítási mód segítheti, hogy eljusson a különböző szervekhez. Ráadásul az élő állatokon végzett kísérletekben bebizonyosodott, hogy a vérfehérjékhez való kötődés nem jelent biztonságot.

Az újabb kutatások egyébként azt mutatják, hogy a triklozán hétköznapi használata nem csak veszélyes, de felesleges is: az FDA 2005-ös vizsgálata szerint a triklozán tartalmú termékek nem távolítják el hatékonyabban a baktériumokat, mint a hagyományos szappannal való kézmosás.

A környezetet is károsítja

A triklozán a környezetvédő szervezetek feketelistájára is felkerült súlyos környezetkárosító hatása miatt. Mivel a triklozántartalmú termékek többsége végül a szennyvízbe kerül, a természetes vizekben nagy mennyiségű triklozán halmozódik fel. A vegyület toxikus az algák számára (amelyek a vízi táplálékláncok alapját képezik, ezért pusztulásuk különösen nagy kárt okoz a társulásokban), és nagy mennyiségben halmozódik fel halakban és más vízi fajokban.

A triklozán lebomlása során - UV-sugárzás hatására - egy ismert karcinogén, dioxin keletkezik. Az újabb kutatások szerint a csapvízben található triklozán reagálhat a víz fertőtlenítése során használt klórral, és így számos veszélyes klórvegyület keletkezhet, többek között kloroform, amit a humán karcinogének közé sorolnak.

Az unióban most folyik a triklozán felülvizsgálata

Magyarországon, az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan, a trikozlán minden típusú kozmetikai készítményhez felhasználható, de a felhasznált mennyiség nem haladhatja meg a 0,3%-ot - tájékoztatta az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztálya az [origo]-t.

A vegyület biztonságosságának kérdése, újraértékelése azonban felkerült a kozmetikumok biztonságosságával foglalkozó Uniós Tudományos Bizottság (SCCS) napirendjére. A tervek szerint a bizottság még idén elkészíti javaslatát a triklozánhasználat újraszabályozásáról.

Addig is azoknak fogyasztóknak, akiknek aggályai vannak a triklozánnal kapcsolatban, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal azt ajánlja, hogy válasszanak olyan kozmetikumokot, amelynek összetevői között nem található meg a vegyület.

Forrás: http://www.origo.hu/egeszseg/20120821-miert-karos-a-triklozan-fogkremben...