Konkrét forintérték helyett csupán százalékos számokkal válaszolt Pintér Sándor államtitkára Hadházy Ákosnak arra a kérdésére, mennyi a létminimum összege egyes háztartási formák esetében. A politikai semmitmondás helyett a konkrét válasz korábbi statisztikákból kinyerhető.

Viszonylag egyszerű, forintban megválaszolható kérdést tett fel Pintér Sándor belügyminiszternek Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő arra volt kíváncsi, 2023 októberében mennyi az egy főre jutó havi létminimum az alábbi élethelyzetekben:

• egy egyedül élő felnőtt állampolgárra vonatkozóan,
• egy háztartásban élő, egy felnőtt és két kiskorú gyermekre vonatkozóan, valamint
• egy háztartásban élő, két felnőtt és két kiskorú gyermekre vonatkozóan.

Hadházy kérdésében arra is kíváncsi volt, mik azok a tételek, kiadások, költségek, amelyeket a „létminimum” számításába meghatároznak az érintettek részére.

A képviselő emlékeztetett, a létminimumot 2015-ig számolta ki a KSH, akkor azonban „szakmai okokra hivatkozva” felhagytak ezzel a gyakorlattal.

A választ Pintér Sándor belügyminiszter nevében Rétvári Bence parlamenti államtitkár adta meg, aki nem volt képes konkrétumot megfogalmazni. Az államtitkár a KSH-ra hivatkozva azt írta, 2015 és 2022 között

• a gyermektelen háztartásokban 20 százalékkal,
• az egyszülős háztartásokban 45 százalékkal,
• a két felnőttet és egy gyermeket nevelő háztartásokban 46 százalékkal,
• a két felnőttet és két gyermeket nevelő háztartásokban 43 százalékkal,
• a három vagy több gyermeket nevelőknél pedig 32 százalékkal

csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség mértéke.

Rétvári válaszából

nem derül ki tehát, mekkora havi jövedelem összeg szükséges ahhoz, hogy valakit ne fenyegessen az elszegényedés kockázata.

Ám a parlamenti kérdés megválaszolva, pipa, mehetünk haza.

Így álltunk 2021 végén

Lapunk viszont két hónapja számolt be arról,

2021 végén a magyarok 12,5 százaléka még mindig ebbe a veszélyeztetett társadalmi csoportba tartozott.