Trump hatalomra kerülése óta az amerikai csúcstechnológiai cégek politikai nyomás alá kerültek és bizonyítaniuk kell, hogy az innovációjuk nem csupán egy kis csoport további gazdagodásához járul hozzá. Egy oxfordi tanulmány egyenesen azzal kalkulál, hogy az amerikai munkahelyek fele veszélyeztetve lesz a közeljövőben. Hazánk jövőjére vonatkozóan rossz ómen, hogy a fiatalok kétharmada szerint itthon minden a kapcsolatokon múlik, nem pedig a teljesítményen és a tudáson.

 Az amerikai csúcstechnológiai óriások vezetői az utóbbi hetekben a technika helyett munkahelyekről és azok eltűnéséről beszélnek.

A Facebook vezére múlt szerdán egy beszédében a Harvard Egyetemen arra figyelmeztetett, hogy a digitalizáció alapjaiban változtatja meg a munkaerőpiacot, „a technológia és automatizáció sok állást semmisít meg”. A milliárdos beszéde rámutat, hogy Trump hatalomra jutása mennyire megváltoztatta a Szilícium-völgyet.

Kapkodó csúcstechnológiai milliárdosok

Trump felkarolta a rozsda-övezet munkásait, egyben hadat üzent a Szilícium-völgy új eredményeinek - mint például a mesterséges intelligenciának -, amely az egyszerű munkások százezreinek veheti el a munkáját már a közeljövőben.

A Facebook, a Google és a hasonszőrű cégek eddigi mantrája megkérdőjeleződött, miszerint a több technológia automatikusan nagyobb haladást jelent minden egyes ember számára.  Ezek a cégek politikai nyomás alá kerültek és bizonyítaniuk kell, hogy az innovációjuk nem csupán egy kis csoport további gazdagodásához járul hozzá.

Tim Cook, az Apple főnöke minapi beszédében már kiemelte, hogy az 50 szövetségi államban 2 millió embert foglalkoztatnak, miközben további fejlesztéseket ígért. Röviddel a beszéd után a cég bejelntette, hogy egy milliárd dollárt fektet be az amerikai infrastruktúra-alapba.

Az Apple mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy Trump beváltsa fenyegetését és a céget arra kényszerítse, hogy a munkahelyeit visszatelepítse az Egyesült Államokba.

A biológiai tudomány az új reménysugár?

Erőses kétséges, sőt egyenesen naivitás lenne azt feltételezni, hogy megakadályozható a munkaerőpiac radikális átalakulása. Számos tanulmány komoly társadalmi hátulütőkkel számol a mesterséges intelligencia és az automatizáció következményeképpen. Egy oxfordi tanulmány egyenesen azzal kalkulál, hogy az amerikai munkahelyek fele veszélyeztetve lesz a közeljövőben.

A Forrester Research tanulmánya szerint a robotizáció következményeképpen 15 millió új munkahely keletkezeik az USÁ-ban a következő évtizedben -milyen kár, hogy ugyanezen időszak alatt a robotizáció miatt 25 millió munkahely fog megszűnni. Pozitív fejlemény viszont, hogy a Biotechnology Innovation Organization legújabb jelentése szerint a biológiai tudományok által hajtott iparágakban évi 10 százalékos emelkedés várható a munkahelyek számában Amerikában – pedig a szektor már így is 1.7 millió embert foglalkoztat.

Hazánkban vissza kell fordítani a feudalizációt

Ezek a folyamatok hazánk számára is komoly figyelmeztetéssel kell, hogy szolgáljanak. Tavaly ősszel minden idők legrosszabb eredményét mérte nekünk a Világgazdasági Fórum szokásos nagyversenyképességi indexében. Hat helyet rontva a 28 EU-s tagból 25.-ek lett hazánk, beelőzött minket Szlovákia is, mára Bulgáriára és Romániára hasonlítunk - akik egyébként szintén előttünk vannak. Összességében a 138 vizsgált országból 69.-ek vagyunk már.

A jövőre vonatkozóan is rossz ómen, hogy a 20 és 35 év közötti hazai fiatalok fele szerint itthon a társadalom nem értékeli, ha valaki önerejéből érvényesül, kétharmaduk szerint minden a szerencsén és a kapcsolatokon múlik, nem pedig a teljesítményen és a tudáson.

A felsőoktatási intézményeinknél az oktatás középpontjában még mindig a tárgyi tudás átadása áll, és nem a kompetenciák fejlesztése.  Holott a technológiai fejlődés és az internet térhódítása miatt felértékelődött a készségek és a képességek fejlesztése a „magolós” tantárgyakkal szemben. A világban a lineáris életpályák egyébként is megszűnőben vannak: ‘életpálya-építési kompetenciákra’ van szükség, tehát az egyénnek saját pályatervre van szüksége önismereti, oktatási és munkaerőpiaci információk alapján.

Káncz Csaba jegyzete