Míg idehaza a közpénzből finanszírozott régészek és akadémikusok szinte alig foglalkoznak őseink emlékeinek feltárásával és elemzésével, addig a világ nagy tudományos intézeteiben és tudományos műhelyeiben dolgozó kutatók azon fáradoznak, hogy a feltáratlan kurgánkincsek nyomába eredjenek, pénzt és fáradtságot nem kímélve hozzák a felszínre őseink emlékeit az eurázsiai térségben.

Egy nagyszabású expedíció

Dimitrij Polikanov, az Orosz Földrajzi Társaság elnöke elmondta, hogy ebben az évben a legnagyobb vállalkozásuk lesz a tuvai expedíció. A munka azért sürgető, mert hamarosan egy új vasútvonal vezet majd a tuvai határra, a krasznojarszki térségbe. Még a földmunkák megindulása előtt tüzetesen át akarják vizsgálni a környéket. A szakember elmondta, hogy orosz kutatókon kívül még 28 ország szakembere képviselteti magát, ami arra utal, hogy a szkíták kutatása nagy érdeklődésre tart számot a nemzetközi tudományos életben.

A szakemberek együtt járják be a területet és vizsgálják meg az ősi halmokat, és a települések maradványait. Az eredmények biztatóak, hiszen a földrajzi társaság már a tavalyi évben is végzett terepbejárásokat, és ősi civilizációs nyomokat talált a területen. A társaság vezetője szerint az expedíció ismételten bebizonyítja, hogy szkíta lovasok népesítették be a területet.

Nem keresik a finnugorokat

A szkíta múlt feltárásában lévő kutatók ma már nem fiktív, uráli vagy finnugor népeket keresnek Szibéria földjén, hanem valóban létező népek múltját kívánják feltárni. A régészeti feltárásokból ma már kirajzolódik az, hogy ősi sírokat és településeket a szkíták hagytak hátra, akik nemcsak a vaskorban tűntek fel az ismeretlenségből, hanem ők alkották meg a nagy közép-ázsiai régészeti kultúrákat is, így például a Tagar-kulturát és a legnagyobb kiterjedésű Andronovi-kultúrát is a szkíták elődeihez kapcsolják.

Szibériában már eddig is számos páratlan lelet tárult fel a közelmúltban, a 2000-2001-es arzsáni fejedelmi kincslelet elkápráztatta a világot, de emellett Kemerovóban, a Minuszinszki-medencében is csodás szkíta alkotások kerültek elő a föld alól, ezen kívül a Jeniszej-folyó medencéje és Hakaszia is az ősi lovas népek hazája volt.

Modern eszközök

Ma már nemcsak a spekulatív nyelvészet eredményei ismertek, hanem több tudományág eredményei kimutatják, hogy kik, milyen népek éltek egy bizonyos területen. A kutatók munkáját segíti a modern természettudomány, az antropológia és a genetika, a feltárt koponyákat alapos vizsgálat alá vetik, és a csontokból DNS mintát is tudnak venni és a nyert adatokból kirajzolódhat a sztyeppi népek rokonsági kapcsolatai az Altajtól a Kaukázuson át a Kárpát-medencéig. Az elmúlt évtized ásatásai révén kiderült, hogy azokon a területeken, ahol egykor a nagy uráli nyelvi egység központját sejtették, ott is szkíta népek éltek, vagy ez a fejlett kultúra sugárzott ki helyi közösségekre.

OB
forrás: http://alfahir.hu/nyomozas_a_szkita_kincsek_utan