Trump és Schröder kapcsán górcső alé vesszük Orbán több, mint különleges kapcsolatát Moszkvával. Egyszemélyes paktumát a Paks II-ről, a Dunamenti Erőmű megvásárlását Garancsi által és a hazai Külügyminisztérium szétdúlását. Kell-e Budapesten is „oroszügyi fővizsgáló”?

 Robert Mueller "oroszügyi fővizsgáló" múlt pénteken Washingtonban felpörgette a tavalyi elnökválasztás Moszkva általi befolyásolását feltárni szándékozó nyomozást, ennek érdekében (a csak az amerikai jogban létező) vádesküdtszéket állít fel, amelynek feladata lesz annak megállapítása, hogy induljon-e büntetőeljárás ebben az ügyben.

A testület már be is idézte Trump egyik fiát valamint vejét a tavalyi, egy orosz ügyvéddel a Trump Towerben lefolytatott tárgyalás miatt. Szintén aznapi hír volt, hogy Gerhard Schröder volt német kancellár, aki 2005-ös leköszönése óta a nyugat-európai–orosz Nord Stream AG konzorcium felügyelőbizottságának elnöke évi 78 millió forintos fizetésért, meghívást kapott az orosz Rosznyeft cégtől is, hogy ott egy igazgatói pozíciót töltsön be. Schröder már kancellársága idején több döntést hozott a Nord Stream-mel kapcsolatban, ezért átugrása az orosz energiaiparhoz óriási politikai botrányt okozott annak idején.

A konspiratív láncolat

De ha már vezető nyugati politikusok orosz elköteleződése újonnan a média és az ügyészség reflektorfényébe kerül, vessünk egy pillantást a hazai politikára, ahol továbbra is sok az elvarratlan szál. A magyar miniszterelnök ugyanis 2014. január 5-én Moszkvában konspiratív körülmények között – és hatástanulmányok nélkül – úgy kötötte meg a Paks II. megállapodást, hogy arról előzetesen nem tudott a Fidesz országgyűlési frakciója, de még a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője sem. Máig nyitott kérdés, hogy történt-e komoly nagyságrendű visszaosztás orosz részről a magyar GDP 13 százalékát felemésztő projekt levajazásakor, amelyről pedig egyes körök azt rebesgetik Budapesten, hogy ez több százmilliárd forintot tett ki?

Alig pár hónappal Orbán paksi paktuma után egy Moszkvához becsatolt offshore cég és a legmagasabb körben mozgó hazai politikai stróman szerezte meg Magyarország legnagyobb teljesítményű gáztüzelésű erőművét. A MET-csoport tagja, a svájci bejegyzésű MET Power AG 2014 tavaszán tette rá a kezét a Dunamenti Erőmű 74,8 százalékára. A Dunamenti Erőmű Zrt., a magyarországi beépített kapacitás csaknem egyötödét kitevő 1900 megawattos villamos teljesítménnyel és 1000 megawatt hőszolgáltatási teljesítménnyel rendelkezik. A MET tulajdonosai 40 százalékban a Mol, 60 százalékban pedig az offshore-szerű, a kormányfőhöz (nagyon) közel álló Garancsi István cégét is magába foglaló hálózat.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége egy 2010 februárjában küldött bizalmas jelentésben megjegyezte, hogy Magyarországon egy erős lobbi akadályozza a piac megnyitását, a nagy pártok konszernek által finanszíroztatják magukat: a szocialisták inkább az MVM gázkonszernnel, Orbán Fidesze főleg a Mol olajkonszernnel. A nagykövetség jelentése kiemelte azt is, hogy a MET 50 százalékának értékesítése egy, oroszok által tulajdonolt karibi (Belize) cégnek az orosz gázhoz való saját hozzáférést célozza meg.

De milyen eredetű pénzből történt a Dunamenti Erőmű megvásárlása? Simicska Lajos idei kiszivárogtatása szerint a miniszterelnök 2014 tavaszán arra utasította őt, hogy az RTL Klubot vásárolja meg - hogy aztán tönkre tudja tenni.  Amikor Orbán meghallotta, hogy a TV adót 100 milliárd forintért lehetne megszerezni, azt válaszolta: “Nem baj, megveszi majd nekem a Roszatom.” Vagyis az az orosz állami cég, amellyel lepaktált a Paks II. ügyében.

Ezután jött el 2014 nyara, amikor a hazai Külügyminisztérium állományából legfelsőbb politikai utasításra több száz, többnyire nyugati elkötelezettségű diplomatát rúgtak ki. De milyen érdekcsoportoknak állhatott érdekében leépíteni a hazai diplomácia védvonalait, amikor exponenciálisan emelkedik a globális geopolitikai hőmérséklet?

Nos, a román diplomácia véleménye szerint a tömeges diplomata-mészárlás eredményeképpen „Magyarország ma már nem rendelkezik olyan diplomáciai elittel, amely ellen tudna állni Orbán Viktor miniszterelnök oroszbarát politikájának.” Nem véletlen, hogy egy tavaszi felmérés szerint a hazai lakosságnak csupán 45 százaléka gondolja, hogy a magyar külpolitika hazánk érdekeit szolgálja. 2016 novemberéhez képest pedig megháromszorozódott azok száma, akik szerint a magyar külügy Moszkva utasításait követi.

Káncz Csaba jegyzete