2014. január 22. 8:25

Van egy csudás ország, Magyarország, angolok szájából hallottam már úgy is, mint a Nobel-díjasok hazája. E szülőhazán belül, nekünk létezik még egy ország, melyet Palócországnak hívunk.

Mesékbe illő népi hagyományaival, piros-kék népművészeti színeivel elüt a körülötte élő népi hagyományoktól. Ebben a Palócországban, Salgótarjánban született, él, alkot, strucc és emutojást gravíroz, fest, tűzzománcozik, vagy fotózik, Szentpétery Ildikó.

Örömünkre, Kanadában, a már itt élő Ildikó, gravírozza, metszi, festi a szebbnél szebb tojásalkotásait.

Magyarországon, otthoni értelemben, ezzel a tojásgravírozó technikával szinte berobbant a népi hagyományokat megörökítők közé.

Művészete a népi megjelenítés élményét adja vissza a nézőnek. Őstörténelem témájú gravírozásait, a szkíta hajfonatot, vagy a kelta keresztet, s az egyik legszebb, koronás címerünket láthatjuk viszont a tojásokon.

Kellemes élményként említi, hogy, Torontóban egy magyar rendezvényen, meghívottként jelenlévő Corneliu Chisu ontarioi parlamenti képviselőnek adhatta át az otthonról hozott, de itt Torontóban befejezett, kalocsai mintával festett, s gravírozott strucctojást.

E kanadai képviselő, mint Erdély szülötte, megilletődve magyarul köszönte meg ezt az egyedi, szép, népművészeti ajándékot.

Amit másnak a szeme nem lát meg, azt a művésznek a szeme meglátja. Valami mindég megmarad, felkerül, akár metszésként, gravírozva, festve, egy-egy strucc-, emutojásra, vagy az általa készített fotók kerülnek fel, sokunk örömére, a világhálóra. Alkotásait az otthoni, különböző kiállításokon kívül a magyarvagyok.hu és a facebook oldalán saját neve alatt lehet megtekinteni.

Kasza Marton Lajos (Toronto)

Kanadai Magyarság (Részlet) - 2014. január 4.