Az amerikai stratégáknak talán most kezdett el derengeni, hogy a Közel-Keleten már a Moszkva-Teherán-Ankara trió fújja a passzátszelet és első indulatukban a törökökön próbálják elverni a port. Ankara és Teherán véleménye szerint a kurd referendum „egy új Izraelt” hozna létre a térségben. Eközben a török pénzügyek rendkívül törékeny képet mutatnak.

 Pattanásig feszült az USA-török viszony az utóbbi órákban. Kezdődött mindez azzal, hogy az isztambuli USA főkonzulátus egy helyi alkalmazottját, Metin Topuzt letartóztatták a török hatóságok. Az amerikai külügyminisztérium erre válaszul vasárnapi hatállyal minden nem-bevándorló vízumkiadást megszüntetett Törökországban, erre pedig a török fél hasonló lépéssel válaszolt. Ankara tegnap újból olajat öntött a tűzre, és körözést adott ki az amerikai főkonzulátus egy másik helyi alkalmazottja ellen is, miközben a hatóságok megkezdték feleségének és gyermekének kihallgatását. A török hatóságok szerint mindeketten kapcsolatban állnak a tavalyi (ön)puccs megszervezésével vádolt Fethullah Gülen hitszónokkal.

Ankara nem akar „új Izraelt” a térségben

Ankara kapcsolata ezzel a NATO vezető hatalmával olyan mélyre zuhant, mint utoljára 43 éve Észak-Ciprus lerohanásakor. Erdogan elnök nem hajlandó lenyelni, hogy a szíriai válságban a Pentagon ragaszkodik a kurdokkal (YPG) történő együttműködéséhez, amelyet Ankara terrorszervezetnek tart. Ráadásul az elmúlt órákban a török hadsereg felderítő műveleteket indított Szíriában, a kurdok által ellenőrzött Afrin kantonban, amely egyrészt növeli a konfrontáció valószínűségét a két fél között, másrészt a kurd terrorista akciók lehetőségét is Törökországon belül.

A válság mostani belobbanását közvetlenül előzte meg Erdogan elnök teheráni látogatása, ahol iráni vendéglátóival kemény üzeneteket fogalmaztak meg az iraki Kurdisztán önállósodásával kapcsolatban. A két fél egyetértett abban, hogy a kurd népszavazás elsősorban Izrael érdeke, másodsorban az Egyesült Államoké. Ankara és Teherán véleménye szerint a kurd referendum „egy új Izraelt” hozna létre a térségben.

Az új triumvirátus

Ankara pár hete jelentette be, hogy orosz S-400-as légvédelmi rakétákat vásárol, ez pedig nemcsak katonai, hanem politikai szempontból is kiemelkedően releváns, hiszen ez jelzi Törökország további távolodását a nyugati világtól, miközben Oroszország egyre stabilabban veti meg a lábát a Közel-Keleten.

Az Ankara és Washington közötti feszültség belobbanását szintén megelőzte a szaúdi király moszkvai látogatása. Rijád ugyancsak bejelentette S-400-as rakéták vásárlását, amely komoly frusztrációt okozhatott Washingtonban. Az amerikai stratégáknak talán most kezdett el derengeni, hogy a Közel-Keleten már a Moszkva-Teherán-Ankara trió fújja a passzátszelet és első indulatukban a törökökön próbálják elverni a port.

A török líra a politikai feszültség belobbanására több százalékos eséssel reagált, így újabb lendületet kapott nyolc napja gyengülése. A lírát nemcsak a geopolitikai feszültségek gyengítik, hanem pénzügyi aggodalmak is, így az a tény, hogy az idei 39 milliárd dolláros török folyó fizetési mérleghiányt (amely a GDP 4.6 százalékát teszi ki), 70 százalékban „forró pénzek”-nek számító rövid távú portfólió beáramlások fedeznek és csupán 25-30 százalékát nettó FDI és hosszabb távú befektetési pénzek. Mindehhez járul még Törökország 165 milliárd dollárt kitévő rövid lejáratú adóssága. Az ország idei éves külső finaszanszírozási igénye több mint 200 milliárd dollárt tesz ki, amely a GDP 25 százaléka.

Káncz Csaba jegyzete