Miután a parlament kormánypárti többsége megszavazta - az ellenzék szerint törvénytelek körülmények között - a rabszolgatörvényként ismert módosítását a Munka Törvénykönyvének, a szakszervezetek is megszólaltak a témában és az eddigieknél is keményebb lépéseket helyeztek kilátásba.
"A törvény elfogadása körüli események számunkra a demokratikus eljárások teljes hiányát engedik feltételezni. Ilyen körülmények között a dolgozók érdekvédelme demokratikus eszközökkel egyre kevésbé elképzelhető. Eddig is kifejeztük nemtetszésünket és országos szinten élére álltunk a tiltakozó akcióknak. Jelen helyzetben sem tehetünk mást, mint hogy további, még határozottabb lépéseket helyezünk kilátásba a munkavállalók kizsákmányolásának megakadályozásáért" - közölte a Vasas Szakszervezeti Szövetség.
A szakszervezet szerint a 400 óra túlóra elképesztő mennyiségű munkát jelent. Példaként hozták Lengyelországot, ahol 416 óra a túlóra, de sokkal több a nemzeti ünnepük, és összességében a lengyel munkások sokkal kevesebbet dolgoznak, mint a magyarok. A Vasas Szakszervezeti Szövetség már szervezi az útlezárásokat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is elutasítja a rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat minden elemét és annak elfogadásának körülményeit is. "Úgy véljük, hogy ezzel eljutottunk ahhoz a ponthoz, ahonnan nemcsak egy uniós ország munkavállalóinak, de a szakszervezeteknek sincs tovább hova hátrálniuk. Ezt felismerve világosan látszik, hogy szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy az egyes munkavállalókat hátrányosan érintő törvények, javaslatok elfogadása előtti szakaszra helyezik a szakszervezetek a tiltakozó akciók súlypontját, majd ha nem tudtak elérni komoly eredményt, akkor lassan elhal, kifulladni az ügy" - közölte a PDSZ.
Éppen ezért a PDSZ több szakszervezethez eljuttatta a törvény vitatható elfogadása utáni időszakra vonatkozó javaslatait, és azt remélik, hogy a következő napokban, hónapokban létrejön a magyarországi szakszervezetek akcióegysége, melynek során a hatalomnak akár a legerősebb szakszervezeti eszközzel, az általános sztrájkkal is számolnia kell.
Az ellenzéki pártok szerint azért kérdéses a szavazás törvényessége, mert az ellenzéki képviselők elfoglalták a parlamenti pulpitust, így Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének a parlamenti patkóból kellett levezetnie az ülést. Az ellenzék szerint ez ellentétes a házszabállyal, az ülést csak a pulpitusról, a jegyzők segítségével lehet irányítani. Az ellenzék szerint az is szabálytalan volt, hogy képviselői igazolvány nélkül is lehetett szavazni.
Áderben bíznak
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) nyílt levélben fordul a köztársasági elnökhöz. Az államfőtől a konföderáció azt kéri, hogy alkotmányos jogkörével élve küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a rabszolgatörvényként emlegetett előterjesztést. "A tervezet lényegesen kedvezőtlenebb helyzetet teremtene a dolgozók számára, hiszen gyakorlatilag bevezetné a hatnapos munkahetet. Beszélhetünk persze önkéntességről, de az alá-fölérendeltségi viszony miatt ez nehezen értelmezhető" - áll az MSZSZ levelében.
Érvelésük szerint a munkaidőkeret három évre történő kiterjesztése azt jelenti, hogy a túlmunkával töltött idővel a munkaadóknak 36 hónapon belül kellene elszámolniuk, tehát megtehetik például azt, hogy akár két évig hatnapos legyen a munkahét, a túlmunkát pedig a következő esztendőben kiadják szabadidőben, és akkor a túlóráért a munkavállaló egyetlen fillért sem kap.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
