Az erjesztett italok mértékkel való fogyasztásának ősidők óta mindenféle egészségre előnyös hatásokat tulajdonítunk - többnyire minden tudományos megalapozottság nélkül. Arra van bőséges bizonyíték, hogy az iszákosság vagy nagy mennyiségű alkoholos ital elfogyasztása káros az egészségre és a munkára, azonban vannak olyan adatok is, amelyek szerint a kis mennyiségű ital - például vörösbor - rendszeres fogyasztásának vannak jótékony hatásai. Kevesebbet tudunk a sörről. Az alábbiakban ezt az italt nézzük meg közelebbről a tudományos vizsgálatok szemszögéből.
Mi mindent tartalmaz a sör?
A sör a világon az egyik legtöbbet fogyasztott alkoholtartalmú ital, amely szénhidrátokban, aminosavakban, ásványi anyagokban, vitaminokban és más anyagokban, például polifenolokban gazdag. Egyik alapanyaga, a komló virágzata adja a sör polifenol-tartalmának kb. 30%-át, a többi polifenol a másik fontos alapanyagból, a malátából származik. A jelentős mennyiségű és sokféle polifenol laboratóriumi körülmények között különböző hatásokat mutat: antioxidáns, daganatellenes, gyulladáscsökkentő, ösztrogénszerű és vírusellenes tulajdonságaik vannak. Az azonban kérdéses, hogy e hatásokat a laboratóriumon kívül, a szervezetben is kifejtik-e.
Mit várhatunk egy pohár sörtől?
A kisebb mennyiségű alkohol fogyasztása – egészséges májműködés esetén – csökkenti a vér HDL-koleszterinszintjét, amely a keringési megbetegedések egyik kockázati tényezője. Az erek egészsége szempontjából az oxidatív stressz, vagyis a káros, oxidatív hatású szabadgyökök és az antioxidánsok egyensúlyának felborulása, szintén fontos szerepet játszik. Egészséges, nem dohányzó férfiakon végzett vizsgálatok szerint a napi rendszerességű, mérsékelt sörfogyasztás csökkenteni látszik az oxidatív stresszt. Ugyanakkor az alkohol lebontása közben szabadgyökök termelődnek, és csökken a glutation termelődése, amely a sejtek legfőbb védekező eszköze az oxidatív stressz ellen.
A sör alkoholon kívüli összetevői egy állatkísérlet szerint csökkentik a magas vérzsír-tartalom érfalkárosító hatását. Egy magas keringési kockázatú betegeken végzett tanulmány szerint a sörfogyasztás növeli a vérben lévő, az érfalak javításáért felelős csontvelői eredetű sejtek mennyiségét. Egy másik, nem dohányzó, egészséges önkénteseken végzett vizsgálatban az érfalak rugalmassága nőtt a sörfogyasztás hatására. Ez utóbbi vizsgálatban a kedvező hatás az alkoholmentes sör esetében jóval gyengébbnek mutatkozott.
Egy szakértői csoport összegezte a sörfogyasztás egészségre gyakorolt hatásait
Eszerint a mérsékelt sörivás – a borhoz hasonlóan – csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Tehát míg általában az alkohol hatása az oxidatív stressz és az erek állapota szempontjából némileg ellentmondásos, kis mennyiségben fogyasztva inkább pozitívnak tekinthető. A sör polifenol-tartalma még inkább ellensúlyozza az alkohol kedvezőtlen hatásait.
Rákos megbetegedések és a sör
A sörfogyasztás előnye a különböző daganatok vonatkozásában már korántsem ilyen egyértelmű. Az alkoholról bebizonyosodott, hogy többfajta daganat kialakulásának a kockázatát is fokozza. Az egyik vizsgálatban például a legalább napi három alkalommal alkoholt fogyasztók körében több daganat, főleg az emlőrák rizikója megemelkedett. Ez mind a sör, mind a bor, mind más szeszek fogyasztása esetén látható volt. Más esetekben, alacsonyabb adagok mellett nem tapasztaltak ilyen veszélyeket.
A sörben lévő xantohumol az egyik legtöbbet tanulmányozott rákellenes anyag. Csökkenti a rákkeltő anyagok képződését, aktiválja a méregtelenítő enzimeket, és korai stádiumban gátolja a tumornövekedést. Ezen kívül a sörben más rákellenes hatású anyagok is találhatók. Ezen anyagok felszívódási, illetve biohasznosulási hatásfoka azonban meglehetősen alacsony, viszont a vastagbélben nem túl magas, mégis elegendő koncentrációt érhetnek el.
Régebben több vizsgálat is tanulmányozta a sör rákkeltő hatását a benne lévő karcinogén nitrózaminok miatt. Ma már ez a probléma egyre inkább háttérbe szorul, néhány évtizede ugyanis a sörkészítési technológiában teljesen új malátázási eljárások miatt a mai sörök nitrózamin tartalma lényegesen alacsonyabb.
Egy 1200 fős kanadai vizsgálatban a rendszeres sörfogyasztás (napi 10 g alkoholnak megfelelő, azaz kb. egy pikoló) mérhetően csökkentette a prosztatarák kialakulásának kockázatát. Egy másik vizsgálatban viszont a jelentősebb sörivást a vastagbélrákgyakoriságának növekedésével hozták összefüggésbe.
A sörfogyasztás hatásai - Mik a tudományos bizonyítékok?
Az erjesztett italok mértékkel való fogyasztásának ősidők óta mindenféle egészségre előnyös hatásokat tulajdonítunk - többnyire minden tudományos megalapozottság nélkül. Arra van bőséges bizonyíték, hogy az iszákosság vagy nagy mennyiségű alkoholos ital elfogyasztása káros az egészségre és a munkára, azonban vannak olyan adatok is, amelyek szerint a kis mennyiségű ital - például vörösbor - rendszeres fogyasztásának vannak jótékony hatásai. Kevesebbet tudunk a sörről. Az alábbiakban ezt az italt nézzük meg közelebbről a tudományos vizsgálatok szemszögéből.
Mi mindent tartalmaz a sör?
A sör a világon az egyik legtöbbet fogyasztott alkoholtartalmú ital, amely szénhidrátokban, aminosavakban, ásványi anyagokban, vitaminokban és más anyagokban, például polifenolokban gazdag. Egyik alapanyaga, a komló virágzata adja a sör polifenol-tartalmának kb. 30%-át, a többi polifenol a másik fontos alapanyagból, a malátából származik. A jelentős mennyiségű és sokféle polifenol laboratóriumi körülmények között különböző hatásokat mutat: antioxidáns, daganatellenes, gyulladáscsökkentő, ösztrogénszerű és vírusellenes tulajdonságaik vannak. Az azonban kérdéses, hogy e hatásokat a laboratóriumon kívül, a szervezetben is kifejtik-e.
Mit várhatunk egy pohár sörtől?
A kisebb mennyiségű alkohol fogyasztása – egészséges májműködés esetén – csökkenti a vér HDL-koleszterinszintjét, amely a keringési megbetegedések egyik kockázati tényezője. Az erek egészsége szempontjából az oxidatív stressz, vagyis a káros, oxidatív hatású szabadgyökök és az antioxidánsok egyensúlyának felborulása, szintén fontos szerepet játszik. Egészséges, nem dohányzó férfiakon végzett vizsgálatok szerint a napi rendszerességű, mérsékelt sörfogyasztás csökkenteni látszik az oxidatív stresszt. Ugyanakkor az alkohol lebontása közben szabadgyökök termelődnek, és csökken a glutation termelődése, amely a sejtek legfőbb védekező eszköze az oxidatív stressz ellen.
A sör alkoholon kívüli összetevői egy állatkísérlet szerint csökkentik a magas vérzsír-tartalom érfalkárosító hatását. Egy magas keringési kockázatú betegeken végzett tanulmány szerint a sörfogyasztás növeli a vérben lévő, az érfalak javításáért felelős csontvelői eredetű sejtek mennyiségét. Egy másik, nem dohányzó, egészséges önkénteseken végzett vizsgálatban az érfalak rugalmassága nőtt a sörfogyasztás hatására. Ez utóbbi vizsgálatban a kedvező hatás az alkoholmentes sör esetében jóval gyengébbnek mutatkozott.
Egy szakértői csoport összegezte a sörfogyasztás egészségre gyakorolt hatásait
Eszerint a mérsékelt sörivás – a borhoz hasonlóan – csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Tehát míg általában az alkohol hatása az oxidatív stressz és az erek állapota szempontjából némileg ellentmondásos, kis mennyiségben fogyasztva inkább pozitívnak tekinthető. A sör polifenol-tartalma még inkább ellensúlyozza az alkohol kedvezőtlen hatásait.
Rákos megbetegedések és a sör
A sörfogyasztás előnye a különböző daganatok vonatkozásában már korántsem ilyen egyértelmű. Az alkoholról bebizonyosodott, hogy többfajta daganat kialakulásának a kockázatát is fokozza. Az egyik vizsgálatban például a legalább napi három alkalommal alkoholt fogyasztók körében több daganat, főleg az emlőrák rizikója megemelkedett. Ez mind a sör, mind a bor, mind más szeszek fogyasztása esetén látható volt. Más esetekben, alacsonyabb adagok mellett nem tapasztaltak ilyen veszélyeket.
A sörben lévő xantohumol az egyik legtöbbet tanulmányozott rákellenes anyag. Csökkenti a rákkeltő anyagok képződését, aktiválja a méregtelenítő enzimeket, és korai stádiumban gátolja a tumornövekedést. Ezen kívül a sörben más rákellenes hatású anyagok is találhatók. Ezen anyagok felszívódási, illetve biohasznosulási hatásfoka azonban meglehetősen alacsony, viszont a vastagbélben nem túl magas, mégis elegendő koncentrációt érhetnek el.
Régebben több vizsgálat is tanulmányozta a sör rákkeltő hatását a benne lévő karcinogén nitrózaminok miatt. Ma már ez a probléma egyre inkább háttérbe szorul, néhány évtizede ugyanis a sörkészítési technológiában teljesen új malátázási eljárások miatt a mai sörök nitrózamin tartalma lényegesen alacsonyabb.
Egy 1200 fős kanadai vizsgálatban a rendszeres sörfogyasztás (napi 10 g alkoholnak megfelelő, azaz kb. egy pikoló) mérhetően csökkentette a prosztatarák kialakulásának kockázatát. Egy másik vizsgálatban viszont a jelentősebb sörivást a vastagbélrákgyakoriságának növekedésével hozták összefüggésbe.
Mozgásszervi bántalmak és a sörfogyasztás
Egy viszonylag friss vizsgálatban azt találták, hogy a rendszeres sörfogyasztás mellett a térd- illetve csípőízületi artrózis gyakorisága körülbelül a kétszeresére növekedett. Egy másik fontos, népbetegségnek számító mozgásszervi probléma, az oszteoporózisgyakorisága viszont ritkább volt a sörfogyasztók körében.
Mindezen vizsgálatok bizonyító ereje azonban – akár pro, akár kontra – nem igazán elegendő. Többségüket ugyanis olyan lehetséges torzító tényezők terhelik, amelyek miatt az eredményeket csak nagyfokú óvatossággal szabad értékelni. Ilyen például, hogy az alkoholfogyasztás gyakoriságának vagy mennyiségének adatait a résztvevők saját bevallása alapján gyűjtötték, ami pedig magában hordozza a szándékos vagy akaratlan torzítás lehetőségét.
Mikor tilos sört inni?
A sörivás azonban semmilyen mennyiségben nem ajánlható gyermekeknek és serdülőknek, várandósoknak és azoknak, akiknél fennáll az alkoholfüggőség veszélye. Szintén teljes önmegtartóztatásra van szükség akkor, ha valaki szívizombetegségben, szívritmuszavarban, depresszióban, máj- vagy hasnyálmirigy betegségben szenved, illetve aki összpontosítást és koordinációt igénylő tevékenységet végez.
Általában a sörfogyasztás egészségre gyakorolt összhatása egy „J”-alakú görbével írható le, azaz egy bizonyos, nem túl nagy mennyiségnél pozitív hatásokat tapasztalhatunk. Feltehetően itt a legerősebb például a sörben található polifenolok hatása, míg a nagyobb mennyiségnél már előtérbe kerülnek az alkohol egyértelműen negatív következményei.
Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a rendszeres, de mértékletes sörivás egészségre gyakorolt jótékony hatása csak a szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában tekinthető többé-kevésbé bizonyítottnak. Más betegségek tekintetében az eredmények ellentmondásosak vagy elégtelenek. Az egészséges felnőttek számára a mértékletes sörfogyasztás azonban nem jelent egészségügyi kockázatot.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Reinhardt István
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges