Tihanyban Ti hányan jártok, akik képesek vagytok a visszhangra? – kérdi tőlünk a hely kivételes áradása.
A ma emberének legnagyobb tévedése, hogy függetlennek képzeli magát Teremtőjétől; általánossá vált, hogy élete egyetlen napját sem köszönte meg, és úgy hagyja el a Föld nevű játszóteret, hogy fel sem tette a kérdést, mit is keresett itt. Képtelen a visszhang vételére, ami a belső hang vagy az első megérzés észrevétele és ennek magabiztos követése.
Tihany pedig a visszhang helye, nem a turista hejhó és hahó, hanem a belső hang vezette ember hálaadásának és a hálaadás kiáradásának kivételes helye. Géza fejedelem koronázásának és I. András temetésének helye, belenyúlva a Kárpát-haza legnagyobb szakrális fürdőjének víztükrébe.
A Kárpát-medence egyedülállóan gazdag tájtemplomán belül is a Balaton-felvidék az egyik legmagasztosabb ősi tudást őrző terület.
Az egregyi templomtól a berhidai templomig bármerre indul is a hely megértésére és befogadására magát alkalmassá nevelő zarándok, csodálatos helyek várják, ahol a számára nélkülözhetetlen harmónia újrateremthető. Az embernek nincs is más dolga, mint a harmóniateremtés. Harmónia a belső léleklángocskámmal, a Teremtővel, a hellyel, illetve Földanyánkkal, a kozmosszal és a bioszférával meg a többi emberrel.
Tihany a Balaton-felvidék szellemi fővárosa, a vissza-hang, vagyis a hálaadás helye és a tavat felügyelő tündérek fővárosa is, a félsziget gejzír kúpjaival és a Kárpát-medence egyik legnagyobb földvárával. A földvárak többezer éven át ügyelték Földanyánk kivételesen szent helyeit. Amíg ide érünk, csak itt, a Balaton-felvidék tájtemplomában barangolva rengeteg felemelő hely vár bennünket; a jelenleg ismertek, a láthatók és még nem látogathatók, a megértésre és felfedezésre várók. Amíg a vissza-hang vételére alkalmassá válunk, tegyünk néhány zarándoklatot ezen a varázslatos vidéken. Olyan helyek várnak, mint a Hegyestű, amely a Szaturnusz ősprincípiuma alatt áll, gyakorlatilag nulla információval az ölében. Szaturnusz a kapu őre, az idő és a karma mestere, az önuralom illetve önfegyelem és a kitartás őselve… stb, amely minden illúziót szétvet, uralja a területet.
Ezen az ősprincípiumi területen az égi és földi (kozmikus és tellurikus) vibráció illetve sugárzás teljesen kiegyenlített, gyakorlatilag a nulla pont közelében vagyunk. Nagyon kevés ilyen hely van a földkerekségen, amely ilyen módon ad lehetőséget az embernek, hogy a test, a lélek és a szellem között újraharmonizálja önmagát.
Szentbékkálla a Merkúr területe illetve szentélye, amely a tartás, a mozgékonyság, az értelem, a kommunikáció, a hallgatás, mindennemű csere, megosztás (tudás, szeretet, pénz) princípiumát hordozza a tájba simítva, közvetítést vállalva az ember és az univerzum között.
Aztán a magyar szentek géniuszát hordozó hegyek sora, melyek alig ismertek. Így kevesen járják meg ezeket a minőségeket.
Gulács hívogató, de nem azonnyomban befogadó hegye, Szent Erzsébet feltétel nélküli szeretetének géniuszát vagy őselvét hordozza.
Csobánc Szent Margit hegye, az idő és a nemzeti karaktersugárzásra hangolt harc, vagyis a belső harc őselvének erőteljes rezgésállapotát emeli magasba annak tudatosításával; ha az ember önmagát keresi és építgeti, az mindig valós örömre ad okot. Ez mindig így volt, és a felső világ is mindig a mi örömérzetünkből tükröződik vissza. Az emberre visszahull az áldás, ami csak önmagából indulhat ki. Megtapasztalhatjuk, hogy csak olyan minőségű áldás hullhat vissza ránk, ami képes bennünk megfoganni.
Továbbmenve a látszólag kicsi, de emberpróbáló Hegyesd csúcsa a Szent Imre géniusza által újra a tudatba emelhető hűség és tisztaság fogalma.
Aztán innen észak-nyugatra fordítva utunkat és tekintetünket a szentistváni vállalás és felajánlás, vagyis a tanítóvá válás energiaszintjére jutunk a Haláp észér módon megtépázott ormán.
Ezzel a felemelő, de nehéz hagyatékkal délnek fordulva Szent László szellemiségének magasságába a Szent György-hegy vibrációs minőségével vagy rezgésállapotával kell legyőzni magunkat, pontosan a hegy csúcsán, a Szent György szakrális földidegáramok csomópontján megtapasztalva az elfogadáson alapuló egység energiaminőségét. Innen már elérhetőbb Boldogasszonyunk Badacsony-palástja, a szeretet, a befogadás, az elfogadás, az engesztelődés, a vigasztalás és a szolgálat minősége: evilági valónk szellemi rezgése, az anyag szeretetenergiája.
Nyisd fel az Egeket sok kiáltásainkra,
Anyai palástod fordítsd oltalmunkra,
Magyarországról, Édes Hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Mária vagy Boldogasszonyunk hite miatt boldog. A Badacsony bölcsesség-palástja az anyagi világ szellemi vezetőjének követésére hív. A bölcsesség istenasszonyát méltóságába visszahelyezni azonban csak egyénileg lehet. Ez teljesen független vallás- és hitrendszerektől, felekezetektől. A Boldogasszony tisztelete a Teremtő, a teremtés és a természet tisztelete is.
Ennyi megtapasztalással már van reményünk, hogy megnyílik számunkra a tihanyi visszhang, a befogadás belső biztonsága és örömérzete. Ami ott Tihanyban – főleg közösen gyakorolt hálaadássá és köszönetté alakulva – olyan kiáradássá válik, amely messze meghaladja az emberi léptéket.
Ennek megtapasztalására csak az önmagát kereső és építő ember számára van remény, mert a tömegember a külvilágot tudatlanságból önmagától sikeresen elválasztotta. Kívülállóvá tette magát. Az „Én és a külvilág” látásmóddal az ember saját magát bántja, mert félelemben él, ha a külvilágot külvilágként értelmezi.
Pedig a földi matéria a lélek eszköze, és nem biztos, hogy az innen érkező jelek és jelzések gyakorlati dolognak köszönhetőek. Vagyis a tudatunkat kellene átváltoztatni és akkor pillanatok alatt változik a Föld is. Földünk mindenkori állapota hű tükre a rajta élők érzelmi- és tudatállapotának.
A magyarság jelen pillanatban a visszhang-nélküliségben, az érzelmi szinten szenved. Ha nem eszmélünk és nem ébredünk rá feladatunkra, ez fizikai szinten is besűrűsödik és fájdalommá válva gondokká sokasodik.
A jövőtől remélünk, pedig a fejlődés záloga a most megélése. A lélek csak a jelen pillanatának megélésével fejlődhet, a múltban és a jövőben nem, az egyik már elmúlt, a másik még nincs itt. A jelen pillanatának megélése nélkül nem érünk el a tihanyi visszhangig. A démoni erők soha nem látott erővel koncentrálnak a most pillanatának elrablására (jólét, evés-ivás, mozi, tévé, krémes, szex, forma egy, divathóbortok, reklámok, politikai agymosás, újságok és a többi a végtelenségig). A lélek így nem tud fejlődni. Pedig napi érzelmi életével formálja a jövőt a Kárpát-medence minden lakója. Vajúdik a Föld és a Kárpát-medence szüli a jövőt.
Ehhez a magyarságot a Kárpát-medence mindig ki is képzi. A magyarságnak fel kell mutatnia a kiutat a káoszból. Kozmikus információt csak Földanyánk szívcsakráját őrző-védő népe hozhat le a felajánlásból következő áldozatvállalással, vagyis a tanítóvá válással. Aki ide született vagy itt él, abban benne él a hajlandóság az áldozatra, a magyarrá válásra. Az áldozatvállalás személyre szabott és belső ügy. Feladatunk, hogy az evilági hajsza helyett harmonizáljuk természetünket: akkor az emberi tudat elkezd hatni a matériára.
Ha a magyarság képes engesztelődni valós és vélt sérelmeiért és naponta, imaállapotban, eljut oda, hogy felteszi a kérdést, mit tudok önmagamon változtatni, hogy holnaptól szebb legyen a világ, akkor megmenthetjük a vesztébe rohanó világot.
Így a tihanyi visszhang messze hallik a világban, az értelmes lényt felváltja az új embertípus, egy érző lény, aki a szív szintjén is képes a gondolkodásra, és a materiális arrogancia meg fog szűnni.
A tudat változásával a vér minősége is megváltozik. Ami a matériában vért jelent, az a magasabb szinten tudat. Vagyis vér = tudat, tudat = fény (a tudat fénye), ami továbbmenve egyenlő az isteni tudat matériába fogantatásával. Az utolsó szőkefalvi jelenés (2005. július 7.) magyar nyelvű része tömör üzenet: ÉN VAGYOK A FÉNY KIRÁLYNŐJE – mondja Mária.
Az étel, amelyet tudatosan: az étekben a Teremtő hozzánk intézett szerelmes levelét olvasva veszünk magunkhoz, adja a vérünk minőségét. Igazi lelki és szellemi élet a fizikai test tisztelete nélkül nem létezik.
Vagyis amikor már önként hajlandók vagyunk formálódni, engesztelődni, lemondani – főleg a gőgről és a becsvágyról, és kellő alázattal szolgálni akarunk, akkor az első lépések az élet alkímiai műhelyében, a konyhában kezdődnek. Innen indul gyógyuló sebeink hegedése, amelyek nagyon lassan varasodnak, mert a megrendült bizalom, a sérült emberi kapcsolatok sora és a csontosodó félelem átnedvedzenek.
Ez a kor a sárba akarja húzni az embert, ezért olyan étkeket nyújt, amelyek nem élők, hanem holt és manipulált anyagok.
A lelki átalakulás fájdalommal jár, kivéve ha önként felvállalt átalakító munka hozománya. Ez anyagi szinten nem mindig jövedelmező, de a lélek szintjén imádsággá válik. A ma emberének előrelépnie csak befelé lehetséges, így rá kell szoktatni magunkat a napi imádságra. Az imádság a legnagyobb energia, amit az ember elő tud állítani. Az imádság a legmagasabb rendű kölcsönhatás: ugyanolyan minőségű erő, mint amilyen a bennünk lévő érzelem és gondolat minősége. Az imádság a legerősebb polarizáció. A mi poláris világunkban a polarizáció káoszát vagy megszűnését mindig emberi kapcsolatok okozzák. A bennünk lévő vizet, testünk kb. 80 %-át, félelmeinkkel, görcseinkkel és szorongásainkkal tönkretesszük, így újra kell polarizálni. Minden élőben polarizált víz van, csak az emberben nem.
Ha a test nem szentelődik meg imádsággal, akkor a negatív erők prédája lesz (hatalom, hírnév, pénz, stb.). Ha a polarizáció hiányzik, akkor a betegség jelentkezik a maga üzeneteivel. Pontosan olyan súlyos formában, amilyen az életfeladattól való eltérés.
A tihanyi visszhang várásakor tudnunk kell, hogy még egyszer nem eshetünk olyan csapdákba, amelyek hosszú időre visszavetik tudatra ébredésünket, vagy eszmélésünket.
Három ilyen nemzeti csapás ért bennünket újabbkori történelmünkben, amelyek pedig terveikben, kivitelezésükben, népszerűsítésükben a felszínen örömérzettel jártak.
Ezek a Duna, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, így az éltető víz és energiája kicsusszant a Kárpát-medencéből; aztán a Kádár-korszak „több disznóhúst és cukrot a népnek” programja (a magyarságot így lehet mély szinten tartani); és végül a jelenben a mobiltelefon rendszerek. Ez a három csapás máig is alig érte el a tudatra emelés szintjét, pedig összes többi gondunk ennek a háromnak a mutációja.
Ez a három fő csapás megváltoztatta a Kárpát-medence és az itt élők tudat- és energiarendszerét. Mindhárom elnyomja, illetve gátolja a szeretetenergiák szabad áramlását és az állati ösztönenergiákat gerjeszti.
Tihanyban a visszhang meghallásához tudni kell, hogy a teremtő erő, ami mindenütt jelen van, keres bennünket, de a benne lévő örökkévaló nem tudja felvenni velünk a kapcsolatot, annyira földi vágyakkal vagyunk tele.
A tihanyi visszhang meghallásához a kellő alázaton túl még meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a magyarság számára a szótlan küzdelem ideje jött el. Tehát még egyszer, ami velejében különbözteti meg a magyarságot a magyarkodástól: Mit tudok önmagamon változtatni ahhoz, hogy holnaptól szebb legyen a világ?
Ez a lényege a tihanyi visszhang visszafogadásának, befogadásának és belőlünk áradásának, elérve a Kárpát-medence minden energiaszintjét és lakóját. Ennek kiáradása pedig mindig túlnő az idő, a tér számunkra érzékelhető határán és a világ Tihany szolgálatába áll.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
