Normális esetben szót sem érdemelne, hogy egy Facebook-csoport kedveli a jelenlegi magyar miniszterelnököt, és Orbán Viktor születésnapján egy szentmisén szeretne részt venni, hogy imáival további áldásos munkájához kérjen segítséget Istentől.

Szentmisét minden elevenért és holtért lehet mondani a hívek kérésére, nem is olyan régen „Ferenc testvér” lelki üdvéért is hasonló módon fohászkodtak egy katolikus templomban, azóta még többször bérmálkozik. Minden politikusra, vezetőre ráfér a jókívánság és a buzdítás, a szervezők pedig úgy gondolták, hogy mivel ők keresztények, és a miniszterelnök sokat tett a magyar kereszténység védelmében, hiszen az alaptörvény preambulumában is hangsúlyozottan szerepel ez, megemlékeznek erről a napról a maguk módján. Ez a terv kissé meglepő, mégis várható ellenreakciót váltott ki a balliberális körökben és fórumokon, a legenyhébb vád az volt, hogy itt a bizonyíték a személyi kultuszra, az ocsmány kommentárokat és gyűlölködő támadásokat inkább mellőzöm. Kissé hasonló ez a felhördülés a korábbi békemenetek fogadtatásához, mintha csak annak a kisebbségnek lenne joga vonulgatni és tüntetni, melynek leghőbb vágya, hogy Magyarország ismét a baloldal és a liberalizmus keleti bástyája legyen az Európai Unióban.

A jogállamiság, az autonómia és az emberi méltóság rögtön feledésbe merül, ha nem valamilyen marginális csoport kezd kormány- és nemzetellenes akcióba. Mert tényleg mi köze bárkinek is ahhoz, hogy egy katolikus templomban összegyűlnek a hívek? Vajon kit, kiket sértenek meg, bántanak vagy fenyegetnek ezzel? Nem „Orbán-vallás” készül, nem „keresztény kurzus”, csupán egy évtizedeken át kiszorított és megalázott vallási közösség (mellesleg a többség) fejezi ki ilyen módon elismerését és háláját. Szörnyűségesen kirekesztő, de bármely vallási közösség cselekedhet hasonlóképpen. Hogy az ateisták ezt miképpen oldják meg, az legyen az ő gondjuk, de május elseje talán alkalmas lesz erre is. Hozzáteszem még, hogy az egyház a papok és a hívek közössége, melynek kötelessége a közjó érdekében munkálkodni és állást is foglalni. A szeretetről és az összefogásról nehéz meggyőzni azokat, akik egyik fogalmat sem ismerik és gyakorolják, de a balliberális reakció azt mutatja, hogy továbbra is szeretnék ellenőrizni, mi történik a keresztény templomokban, akárcsak a Rákosi- és Kádár-korban. Persze az általuk szorgalmazott vallás- és véleményszabadság nevében. Ha tudnák, szégyellhetnék magukat. De a gyűlöletük nagyobb.

Szentmihályi Szabó Péter, Magyar Hírlap