Mára már a középiskolai könyvekből is kiszorult az egykor híres költő, Kisfaludy Sándor. Nem divatos, nem tanítják, nem olvassák. A Petőfi Irodalmi Múzeum által összeállított évfordulókat tartalmazó listán sem szerepel. Vajon mi lehet az oka? Vannak időszakok, amikor olvassák és most bizonyára abban az időintervallumban vagyunk, amikor elfelejtették a Himfy szerelmei költőjét.

1772. szeptember 27-én született, az akkor még Zala megyéhez tartozó Sümegen. A győri jezsuitáknál, majd Pozsonyban tanult. Erdélyben katonáskodott, de átkérte magát a bécsi testőrséghez.

A híres badacsonyi szüret alkalmával mélyült el szerelme Szegedy Rózával, de a katonaság elválasztotta őket egymástól.  Milánóban került francia fogságba, ahol járványok miatt elvesztette haját. Draguignanba került fogságba, de nem börtönbe, hanem mai szóval talán úgy lehetne kifejezni, hogy háziőrizetbe. Itt ismerkedett meg Caroline D’Esclapon fiatal francia hölggyel, akive

l francia nyelvet tanult, együtt olvasták Vergilius, Tasso, Petrarca és Rousseau műveit. Szabadulása után, több izgalmas kaland után Magyarországra térvén 1800-ban feleségül vette az ötvöspusztai templomban Szegedy Rózát. Először Téten, majd Sümegen telepedtek le Kisfaludy szülőházában.

1801-ben jelent meg az országos hírnevet jelentő műve: Himfy szerelmei, ami a Kesergő szerelmet, majd folytatásként a Boldog szerelmet tartalmazta.  Még ebben az évben jelentek meg a Regék a magyar előidőkből című munkája, ami nagy sikert aratott nemcsak a hölgyek körében.

 Még fiatal korában megfogatta, hogy magyarul fog írni. Ez azért számított merész elhatározásnak, mert akkor még a német volt a hivatalos nyelv.

A balatonfüredi színház felépítésében óriási szerepet játszott. Testvére, Károly által elindított Auróra című folyóirat anyagi hátterét ő biztosította, pedig nem kedvelték egymást. 

Szegedy Róza halála után (1834-ben) feleségül vette Vajda Amáliát, de nagy bánatára nem hagyott utódot maga után.

Drámát is írt: Hunyadi János címmel (1816). Főbb művei: Dárdai-ház, Kun László, A lelkes magyar lány.

Minden munkái 1892-ben jelent meg 8 kötetben. Hazafias, bátor élete mai is példaképül szolgálhat(na).

A róla szóló irodalmat tartalmazó bibliográfia idén jelent meg (magánkiadás) a születése évfordulója alkalmából, ami a nagyobb könyvtárakban megtalálható.

Próbálom környezetem figyelmét felhívni jeles költőnk életére, munkáira. Születésnapját úgy ünneplem, hogy műveit olvasom, talán ez lehet az igazi ajándék a kedvenc költőmnek. 

Kisfaludy Sándor 3 kisebb költeménye 

Jelen és jövendő nemzedék

 

Hahogy hazánknak majd jövendő századát,

Melyet nem érünk, látni s tudni vágysz,

Vizsgáld meg, a mit most vet a magyar.

Amilyen a mag, olyan a vetés,

Mely majd kelend; a kedvezőbb, vagy mostohább

Idő okoz kevés különbözést.

A most jelenvalóhoz a jövő idő

Igen hasonló többnyire:

Mint gyermek a szülőjétől, az is

Szintúgy vesz attól életet, természetet.

 

Nemzetjellemzés 

Egy nemzet érdemét, becsét s milyen legyen

Testének állapotja ép-e, vagy hibás,

A tisztelet jelenti, melylyel az

A házi szerződés eránt viseltetik.

Polgári és hazafiúi szép

Erkölcseink bölcsője ez:

Az, a ki itt hitét szegi,

Megcsalja könnyen a hazát s királyt.

Az, a ki otthon boldog, el nem

Árulja a hazát soha.

Az, a ki otthon boldog, a hazát

S törvényeit vérével oltalmazza meg.

 

Magyar szívhang 

Jót, szépet, és nemest akarni nem kevés;

De tenni kell azt, hogy elég legyen.

Vessük, barátim, vessük a jó és igaz

Hazafiságnak magvait.

Jön egy idő, bár meg nem érjük is,

Melyben vetésünk szép gyümölcsöt terem.