Vasárnapi újság - 2012.12.02. 09:04 Hallgassa meg!

Évente több ezer milliárd forint hagyja el az országot külföldi cégek, befektetők révén úgynevezett tulajdonosi jövedelemként. A Vasárnapi újság két szakértőt kérdezett a témában.

Magyarországról minden évben több ezermilliárdot visznek ki külföldi cégek úgynevezett tulajdonosi jövedelemként, a KSH adatai szerint tavaly 4234 milliárd forint ömlött így ki az országból.

Orbán Gábor, az Aegon kötvény-befektetési vezetője a Vasárnapi Újságban hangsúlyozta: a külföldi tőke, hitelek több mint 30 éve erősödő jelenléte okozza, hogy a befektetők jövedelme negyedévről-negyedévre kamat- és osztalékjövedelem formájában elhagyja az országot, miközben a magyar állam naponta több milliárd forint kamatot kénytelen fizetni a korábban felhalmozott adósság miatt, és hetente kétszer is állampapírokat bocsát ki. Utóbbira azért van szükség, mert az adósság lejár, és azt meg kell újítani, hiszen zsebből nem tudjuk kifizetni, azaz az adósság nominális értéke nem csökken.

Eltűnt a nemzeti vagyon négyötöde

Magyarország egy szélsőségesen eladósodott ország, amely évtizedekig bőven a lehetőségein felül élt - hangsúlyozta a Kossuth Rádió vasárnap reggeli műsorában a szakértő. Ez a tendencia csak a közelmúltban változott meg, a megelőző évtizedekben azonban folyamatosan többet költöttünk a jövedelmünknél, rendre ésszerűtlen döntések születtek, így aztán rosszabbnál rosszabb kondíciójú hiteleket vettünk fel. A helyzetet tovább rontja, hogy 1990 óta a nemzeti vagyon legalább négyötöde a korrupció, a leértékelődések nyomán eltűnt, illetve külföldi kézbe került, miközben az államadósság tovább nőtt, és ez a folyamat egészen addig tart, amíg hiteleket vesz fel az állam. Jó esetben egyébként a gazdaság bővülése lépést tarthat, sőt, meg is előzheti az államadósság-növekedést, és ez a folyamat zajlik éppen most - hangsúlyozta az Aegon kötvény-befektetési vezetője a Vasárnapi Újságban.

Idegenek tesznek-vesznek

Varga István, az MNB felügyelőbizottságának tagja a műsorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a több mint 4 ezer milliárd forintos, homályos tartalmú jövedelem-kiáramlás mellett számos, kifelé tartó más tételt még nem is vettünk figyelembe. Igaz - tette hozzá a szakember -, amióta kinyitottuk a határokat, és a feldolgozóipart, az energia- és közműszektort, a szállodák egy jelentős részét idegen kézre adtuk, évi több mint 2 ezer milliárd forint érkezik is az országba. Mostanra azonban ez az ország egy nagy parlag - idézte Varga Széchenyit -, hiszen mindaz, ami magyar kézben hasznosulhatott volna, döntően már nem magyar kézben van, így mi akkor élhetünk ebben az országban, ha az így idegenné tett domináns tőke úgy gondolja, hogy szüksége van ránk.

Emberek a "dobozban"

Betelepül egy nagy autógyár egy alföldi város mellé, ami látszólag örömteli hír, hiszen a GDP-t statisztikai értelemben gyarapítja, de ami jövedelmet előállít, az nem marad meg a magyar gyarapodás eszközeként - hívta fel a figyelmet a szakértő. Arra is emlékeztetett: bár a letelepedő üzem valóban magyar családokat tart el, az itt dolgozók bére olyan szerény, hogy abból éppen csak meg lehet élni, a család nem tud tőkét felhalmozni.

Ez a pénz arra elég, hogy a dolgozó másnap ismét bemenjen a "dobozba", ismét eltöltse ott a munkaidejét, miközben az alatta lévő, jövedelmet termelni képes szántóföldet elveszítette, hiszen rátelepült egy idegen üzem. Lassan ott tartunk, hogy kapunk ugyan valami jövedelmet, de a fedelet elviszik a fejünk fölül, mert mások arra ácsingóznak, amikor devizában eladósítják a családokat - folytatta az MNB fb-tag.

Offshore pénzek jönnek-mennek

Az idegen tőkének kiszolgáltatott nemzetgazdaság fejlődésképtelen, és ha ezt nem vesszük tudomásul, ugyanazt a "butaságot" követjük el, amit számon kért rajtunk annak idején Széchenyi is: a magyar nemzetben nem található meg a közértelmesség, ellenben megtalálható a közrestség. A felvetésre, hogy az akkor még nem EU-tag Ciprus 1995-ben a legnagyobb befektető volt Magyarországon, és még most is 4. a sorban, Varga úgy reagált: feltételezhető, hogy az idegen tőke, ami onnan jött, nem teljesen tiszta forrásból érkezett, hiszen annak idején rendre ebben az offshore minősítésű szigetországban tüntették el a szürke, fekete pénzeket Európából. Az is erősen valószínűsíthető, hogy sok pénz éppen tőlünk ment és jött vissza - tette hozz a szakember, aki szerint az offshore pénzáramoltatás - még ha az EU erőteljesen ellene is van - ma is javában tarthat, amit egyébként jegybanki adatok erősíthetnek.

Nagytakarítás kell

Ha ezek a folyamatok végre nem a sötétségben zajlanának, nagymértékben vissza is szorulnának, ezért ki kell követelni az átláthatóságot, amit egyébként a polgári jog is erősít, hiszen az emberek számára jogos igénnyé teszi, hogy lássák, megértsék azt a közeget, amelyben élnek. Le kellene végre mennünk a dolgok mélyére, és a gyökerektől újraépíteni a gazdálkodásunkat, a pénzviszonyainkat és az értelmünket, ma ugyanis olyan szennyezett tudással élünk együtt, ami már egyszerűen megakadályozza a valóság megismerését. Ki kell takarítanunk az agyunkat, és ezt, ha másképp nem, de civil erővel kell kikényszerítenünk - zárta gondolatai a Vasárnapi újságban Varga István, a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagja.

Szerkesztő: Molnár Pál
Műsorvezető: Juhász Zsolt