Az ember, ahogy megismerte maga körül a világot, igyekezett a tudását rendbe szedni. E rendező elv alapján kidolgozta a bioszféra rendszertanát az egysejtűektől a főemlősökig. A növényvilágban a virágos növényeket lágyszárúakra és fásszárúakra osztotta fel. Alaktanilag a gyökér, szár, levél, virág, termés alapján különböztette meg egymástól a fajokat, fajtákat. A fásszárúaknál cserjeszinten az ágakat, a fák szintjén törzset, ágat, vesszőt vett figyelembe a meghatározásnál. Működésüket tekintve megismerte e növényi szervek funkcióit, s ezeket társította az elemek tanával.
Természetesen a haszonelvűség sem maradhatott ki a világnézetéből. Így társult a föld jeléhez a gyökér, a víz jeléhez a szár és a levél, a levegő jeléhez pedig a virág. A tűz jeléhez a hő, a nap érlelte termés, vagy a gyümölcs. Funkciójukat tekintve a növényi szervek lehetnek vegetatív, azaz életfenntartók és szaporítók, azaz fajfenntartók. A vegetatív módon szaporított növényeket klónozottnak is tekinthetjük.
A növények szaporító szerve (virágos növényeknél) a virág. A megtermékenyítés módját tekintve lehet szélporozta, és rovar megporzású. Az előbbiek jelentéktelenek, színtelenek. Az utóbbiak azonban elképesztő szépségükkel és csábító illatukkal vonzzák magukhoz a rovarokat s természetesen a főemlőst, az „észlényt”.
A növényvilágnak a biodiverzitása, a fajok sokfélesége mellett a szaporodás változatossága is különleges. Egy-, és kétlakiság, idegen és önmegporzás is előfordul. Az embert elsősorban a táplálkozás késztette vándorlásra. Kereste mindazt, ami ehető. Tele gyomorral már elgondolkodhatott a virágok szépségén, hajába tűzte, majd vízbe tette, hogy tovább gyönyörködhessen bennük. Később már kizárólag öncélúan termesztette a virágokat a szépségük miatt.
Napjainkban, amikor a gyógy- és fűszernövények kultusza ismét feltámadt a virág újra bekerült az ehető és iható növények közé. Éljünk a természet adta lehetőségekkel és felejtsük el az ételfestékkel, aromával és tartósítószerrel mérgezett élelmiszer-vegyipari termékeket, az úgynevezett üdítőket.
Ibolya (Viola odorata)
Az ibolyafélék családjába (Violaceae) tartozó, erdőkben, cserjésekben előforduló, de kertekben is termesztett illatos virágjáért közkedvelt évelő növény. Gyökérzete hosszú, vékony, messzire kúszó, barnássárga, szagtalan, émelyítő, karcos ízű. Levelei hosszú nyelűek, kerek lemezűek, tompa csúcsúak, le-kerekítettek, vagy csúcsosodók, válluk mélyén szíves öblös csipkés szélűek. Virágai hosszú kocsányon egyesével állók, kékek, sarkantyúsok. A termés három kopáccsal nyíló sok magvú tok. A magok mákszemnyiek és sárgák. A gyökér és levél nyálkaoldó, izzasztó, vértisztító, tavaszi méregtelenítő kúrához kiválóan alkalmas. A virág (violae odorateae flos) nyákoldó, idegnyugtató, vér-nyomáscsökkentő.
Viola ital
Kerti, vagy illatosabb vadon termő fajtákat teljesen kinyílt állapotban vízbe helyezünk, és belekeverünk 6 dkg vegyes virágmézet. Beleteszünk 24-30 darab illatos ibolya virágot és fél óráig állni, hagyjuk. Hozzáadjuk egy citrom levét, majd egy órára hűtőszekrénybe tesszük. Tálaláskor üvegkelyhekbe porciózzuk és 3-3 darab kandírozott ibolyavirágot dobunk bele.
Ibolya ecet
Két dl borecetben 30 darab ibolyavirágot áztatunk három hétig szobahőmérsékleten, s közben naponta felrázzuk. Szűrés után hűvös helyen tároljuk. 1:10 arányban vízzel hígítva üdítőitalként fogyaszthatjuk. Tavaszias salátákhoz öntetként használhatjuk.
Bodzavirág ital bodzapezsgő (Sambucus nigra)
10 liter forrásban lévő vízben feloldunk 50 dkg vegyes virágmézet. Beleteszünk 3 darab karikára szeletelt citromot és 2 citrom levét. 10 nagy vagy 20 kisebb bodzavirágot keverünk bele. (Ügyeljünk rá, hogy levéltetű ne legyen rajta) 24 óráig állni hagyjuk, majd utána palackokba szűrjük. Fogyasztásáig hűtőszekrényben tároljuk. Szobahőmérsékleten néhány nap alatt erjedésnek indul. Egy hét múlva tegyük hűtőszekrénybe. Hónapok múlva pezsgőként fogyaszthatjuk.
Akácvirág ital (Robinia pseudo-acacia)
Ugyanúgy készül, mint a bodza, csak akácvirággal. Az akácvirágot egyen-ként lecsipkedjük a fürtökről, 10-20 fürtöt használhatunk.
Hársfavirág ital (Tilia cordata, T. plathiphyllos)
A kis- és nagylevelű hárs virágait pálhalevéllel együtt gyűjtjük. A bodzaitalhoz hasonlóan készül, de 50 darab virágból és hársmézzel.
Levendulavirág ital (Lavandula officinalis)
Friss levendulavirágot lemorzsolunk a száráról, 12-20 szálat használunk. A bodzaitalhoz hasonlóan készül vegyes virágmézzel.
Bosrmentavirág ital (Mentha piperita)
Napon érlelt borsmentát használunk virágzás idején. 10-20 levelet és 10-20 virágot dobunk a vegyes virágmézzel készült italhoz.
Csalánvirág ital (Urtica dioica)
50 darab lecsípett virágot használunk, amihez 10 darab zsenge levelet is teszünk. A bodzaitalhoz hasonlóan készül vegyes virágmézzel.
Kakukkfűvirág ital (Thymus vulgaris)
50 darab virágos ágvéget csípünk le és megmosva adjuk az italhoz. A bodzaitalhoz hasonlóan készül vegyes virágmézzel.
Erdei szamosfüge ital (Asperula odorata)
10-20 virágot használunk frissen szedve. Aki szereti 50-et is tehet bele. Akácmézzel készüljön, a bodzaitalhoz hasonlóan. Kölyökpezsgővel bólét varázsolhatunk belőle. Szódásüvegbe töltve patronnal is készíthetjük. Enyhén hűtve a legfinomabb.
Muskátli ital (Pelargonium crispum, P. graveolis, P. fragrans)
Citrom, rózsa és almaillatú muskátli 20-50 virágát és néhány levelét is használhatjuk.
Rózsaszirom ital (Rosa cetifolia var. Nevada)
A sárga tearózsa korán reggel bimbós állapotban lecsípett szirmaiból készül. 50 dkg sziromhoz 50 dkg akácmézet használunk és a bodzához hasonlóan készítjük.
Mézes rózsaszirom szörp (Rosa centifolia)
40 dkg rózsaszirmot leöblítve egy citrom levével összekeverünk és egy órát állni hagyjuk. Felöntjük 8 dl vízzel és lassú tűzön 30 percig főzzük. A tűzről levéve kissé hűlni hagyjuk, majd szitán átpasszírozzuk. Hozzáadunk 40 dkg mézet és állandó keverés mellett 20 percig forraljuk. Forró üvegekbe töltjük és lezárva száraz gőzben hagyjuk kihűlni. Vízzel hígítva fogyaszthatjuk.
Kaporvirág ital (Anethum graveolens)
Két liter szójatejbe belekeverünk 20 fej üde kaporvirágot apróra vágva. Ízesíthetjük két evőkanál citromlével. Tálalás előtt behűtjük, majd a zöld részeitől megfosztott vörös here (Trifolium pratense) virágával díszítjük, tányéronként 8-10 darabbal. Egy nagy kígyóuborkát belereszelve hideg uborkalevesként fogyaszthatjuk.
Kamillavirág ital (Matricaria chamomilla)
Négy evőkanálnyi frissen szüretelt kamillavirágot leforrázunk egy liter vízzel. Öt percnyi állás után leszűrjük és négy evőkanálnyi akácmézzel édesítjük. Melegen fogyasztjuk, de hidegen egy-két evőkanálnyi citromlével ízesítve is kitűnő.
Festőmályva erdei gyümölcsökkel (Althaea rosea var. purpurea, A.r var. nigra)
Erdei aszalt gyümölcsök forrázatához (1 l vízhez) egy maréknyi szirmot adunk és 140 percig állni hagyjuk. Darabosan és szűrve is fogyasztható, melegen és hidegen egyaránt. Ízesíthető mézzel és citrommal.
Bazsalikum-krémleves virággal (Ocimum basalicum)
7 dl vízben 5 percig forralunk egy evőkanálnyi natúr vega mix szárított zöldségkeveréket. Beleteszünk két közepes burgonyát apróra vágva. Amikor megfőtt pépesre keverjük, vagy merülő mixerrel eldolgozzuk. Két csokor bazsalikumról leszedjük a leveleket, megmosva apróra vágjuk és hozzátesszük a leveshez. Öt percnyi forralás után sóval ízesítjük. Száráról lecsipegetett bazsalikum virágokkal meghintjük. Fogyaszthatjuk szárított, vagy pirított zsemle vagy kenyérkockákkal.
Nyáresti bájital borágó virággal (Borago officinalis)
Két citrom levét és vékonyan meg-hámozott héját leöntjük 10 dkg mézzel és 4 dl édes fehérborral, majd összekeverjük. Teszünk hozzá 10-12 zöld részeitől megfosztott borágóvirágot és kancsóban egy-két órára hűtőszekrénybe helyezzük. Tálalás előtt leszűrjük és 6 dl szénsavas ásványvízzel öntjük föl. Borágóvirágos jégkockával tálaljuk. A jégkocka-fagyasztó minden rekeszébe zöld részétől - megfosztott borágóvirágot helyezünk és felöntjük desztillált vízzel, majd megfagyasztjuk.
Görögdinnye-sorbet lngvirággal (Phlox drummondii)
Egy kilogramm görögdinnyebelet 2 evőkanál vegyes virágmézzel és egy citrom levével összeturmixolunk. Három-négy órára behűtjük. Tálalás előtt megkeverjük és poharakba töltjük. Kandírozott lángvirággal díszítjük.
Borleves zsályavirággal (Salvia officinalis)
5 dl fehérborhoz hozzáadunk 3 dl vizet, belereszeljük egy citrom héját és felforraljuk. A citrom levébe belekeverünk két evőkanálnyi mézet és két evőkanálnyi kukoricakeményítőt. Állandó keverés mellett hozzáadjuk a forralt bort, és lassú tűzön besűrítjük. Belehintjük a zöld részeitől megfosztott zsályavirágot. Melegen és hidegen egyaránt kitűnő iható étel.
A karfiol és a brokkoli is virág, de hozzászoktunk, hogy finom krémlevesként fogyasszuk, pedig nyersen turmixolva több a vitamin és az éltető erő bennük.
forrás: http://herbacio.ezermester.hu/cikk-5300/Viragitalok
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges