Erdély.ma

A Magyarok Világszövetsége 2011. március 9-én vitafórumot szervezett Árpád nagyfejedelem sírjának lehetséges helyszínéről. A vitára indítékot a Magyarságtudományi Füzetek 2. számában megjelent Tóth Sándor-tanulmány szolgáltatott, amely hosszan és részletesen érvel amellett, hogy Árpád nagyfejedelem sírját a Pozsonyi Csata helyszínétől nem messze, Bad Deutsch Altenburgban, egy kurgánban kell keresni. Ez a feltételezés szöges ellentétben áll azzal a többségi vélekedéssel, amely Árpád fejedelem sírját a Pilisben tudja. A kétórás vita után a kérdés nyitva maradt. A résztvevők és az internetes közvetítés nézői azonban újból szembesülhettek azzal a mérhetetlen pusztítással, amelyet a Habsburgok okoztak a magyarságnak. A Pilist, amely a magyarság szíve és szent helye, teljesen lerombolták, minden magyar nyomot eltüntettek, és a betelepített idegeneknek - szlovákok, szerbek, svábok - fizettek a magyar emlékek eltüntetésért. Alább közzétesszük a vita összefoglalóját.

Vitavezető, narrátor: Pápai Szabó György

Vitafelek: Dr. Lánszki Imre ökológus, Pilis-kutató (nem jelent meg), a Lánszki Imre szerepét átvevő Vetráb József Kadocsa Pilis-kutató, valamint Tóth Sándor PhS, a Pozsonyi csata című (Magyarságtudományi Füzetek 2.) szerzője.

Valamint: Gönczi Tamás író, Pilis-szakértő, Herceg Ferenc Pilis-kutató, Bakk István PhS pálos kutató.

A szép számú hallgatóság soraiban ott volt az MVSZ elnöke is, aki a végén hozzászólt a vitához. A hallgatóság is szót kapott a vitafórum végén.

Elöljáróban Pápai Szabó György elmondta: A történettudományt régóta foglalkoztatja a kérdés. Két részre oszlik a kutatás. Egyik irány a hivatalos, akadémikus irány félve nyúlt a kérdéshez, sőt azt fekete lepellel borítja le, kétségbe vonva krónikáink, gesztáink, eredetmondáink hitelességét, megkérdőjelezve még Atilla városának, Sicambriának (Etzilburg) - a számtalan forrásban szereplő - létét is. A másik irány: a nem hivatalos, s nem akadémista körök történészei, kutatói, s más szakágak kutatói, akik saját szakmájuk egyedi módszereit is beleviszik a kérdés kutatásába, jelentős új szempontokat adva a további munkához. Ezt a másik részt a hivatalos, akadémikus irány egyszerűen szakadárnak, laikusnak és dilettánsnak minősíti, holott még a nem történészek között is a legtöbben diplomás, nyelveket beszélő kutatók, akik nem egy esetben 20-30 évet áldoztak életükből a Pilis, netán Árpád (s Atilla) sírjának kutatására.

Pápai kifejtette: - Számos koncepció született Árpád-Atilla sírjára vonatkozóan az idők folyamán. Sok hitelesnek tűnő teória és koncepció, amelyet a hivatalos-akadémikus irány kezében lévő régészet még csak meg sem próbált ellenőrizni, megvizsgálni. Mintha félnének a sír megtalálásától? Árpád és Atilla származásának, temetkezési helyének társításától, összekötésétől különösen is, amire egyébként a források Anonymustól kezdve engednek következtetni! Miért félnek? Mert ez egyértelműen bizonyítaná Atilla és Árpád népének összetartozását, a hun-magyar azonosságot, s cáfolná a finnugor hazugság-halmazt.

Pápai Szabó így folytatta: - A mai vita arról folyik: a Pilis vagy Bad Deutsch Altenburg rejti Árpád sírját? Mindkettő mellett szólnak érvek, ellenérvek. Mindkét koncepciónak jelentős szakirodalma van. A Pilis-koncepcióé talán nagyobb, de a Bad Deutsch Altenburgé sem sokkal kisebb. (Az utóbbi szakirodalmát hozza Tóth Sándor az MTF 2-ben, a 38-54. oldalakon közölt "Árpád sírja" c. fejezetben.)

Sok kutató már korábban is Árpád sírjának helyét feltételezte itt, Bad Deutsch Altenburgban, az egykori jelentős római, majd avar központban, Carnuntum-ban, Pannonia Superior fővárosában. Több mint 150 évig a magyar birodalom része volt, hisz a magyar határ az Enns-ig terjedt. (Innen a magyar népmesében az Óperencián innen s túl kifejezés?)

Tóth Sándor: a város megmaradt műemlékei, épületegyüttesei, a hatalmas, fejedelminek tűnő kurgán, az Árpád-kori körtemplom (rotunda), s székesegyház (alapjai Árpád-koriak!), a kikövezett patak, a Duna közelsége, a ma is meglévő hévizek (ld. Anonymus leírását!), a meglévő és élő elnevezések és hagyományok mind egyeztethetők Anonymus leírásával. De ezt erősíti a pozsonyi csata helyszínének közelsége, ill. a régészeti leletek e térségből (pl. a gnadendorfi magyar előkelő ifjú harcos sírja, ami ma Bécsben látható!), ill. Vetus Buda metszete 1700-ból Jakobus Tollius Epistolae c. könyvéből van Vianen holland mestertől.

Tóth Sándor egyszerűen, de logikusan és mindent képpel is szemléltetve adta elő teóriáját, de maga sem állítja, inkább csak feltételezi, hogy megtalálta Árpád sírját e helyen. Az egybeesés mindenesetre nagyon sok Anonymus leírásával - állapította meg Pápai Szabó György, aki elmondta, hogy a csatában megsebesült, de nem esett el Árpád nagyfejedelem, tehát nem hiszi, hogy ott lenne eltemetve? Viszont Tóth Sándor valami nagyon jelentőset talált. S bizony lehet, hogy ez a csatában meghalt három fejedelemfi (Árpád fiainak: Tarhos, Üllő, Jutas) közös sírja, ill. kurgánja! Mindenesetre a régészet mondhatja ki ebben a kérdésben a végső szót, ahogy a Pilis-teória esetében is.

Dr. Lánszki Imre nem jött el, de írásaiból tudjuk, hogy ő geológiai-kartográfiai tényeket és érveket is felhoz annak bizonyítására, hogy Sicambria, Etzilburg, Vetus Buda, Alba Regia, Fehér-egyháza, ill. Fehér-vár igenis a mai Pomáznál (Pomáz és Budakalász között) terült el. Pont ezen a területen akarnak ma idegeneknek lakóparkot létesíteni, eltüntetve a régészeti emlékeket.

Vetráb József Kadocsa kifejtette: Krónikáink leírják, hogy ezeket a romokban talált várakat a beköltöző- és visszaköltöző azonos szkíto-kelta népek, szkíta népcsoportok vezetői, Etele nagykirály és szépunokájának: Alamusnak fia, Árpád újítja meg, építi újjá. Ez történik az Evlya Çelebi szerint a Kr.e. 188-ra felépült, egy ősvár maradványaira emelt, Francio frank király által "alapított" Szikambriának nevezett várral, amit később Atilla várának, Etzilburgnak, még később Budának, majd 1243. július 5-től, latinul Vetus Budának, Buda Veternek, magyarul Ős-budának, vagy Ó-budának hívnak. E vár, majd Új-buda, fő királyi székhely II. Lajos koráig, bár a királyi udvar nem mindig tartózkodott falai között. Királyi házak, székhelyek voltak továbbá DMS (olvasata: Dumuz, Dumus, Dimis, Dömös), VSGRD (Víz-szeg-garád, Visegrád). Tehát ő Lánszkival szemben e térségbe helyezi el Atilla nagykirály városát, s Atilla-Árpád sírjának helyét.

Herceg Ferenc: Sashegyi Kálmán egykori komoly régészeti kutatásainak mai érvényességére hívta fel a figyelmet. Sashegyi a Holdvilág-árokról írt könyvet a negyvenes években, s Pomáz és Budakalász között feltételezte megtalálni Sicambriát, ill. Árpád (s Atilla) nagykirályaink temetkezési helyét. Herceg elutasította annak lehetőségét, hogy a magyar birodalom perifériáján, határszélén, s a történelemben nagyobb részt jobbára német területen legyen Árpád sírja.

Pápai Szabó elmondta, hogy Bakay Kornél régész nagyszabású Pilis-tanulmányában nem tartja valószínűnek, hogy Árpád nagyfejedelmünk a Pilisben van eltemetve! Vele ellentétben Szörényi Levente zenész kutatócsoportja, régészekkel kiegészülve a Pilisben keresi Árpád és Atilla sírját. Alapvetőek e tekintetben Noszlopi Németh Péter (+1971) régészeti kutatásai, ő ugyancsak Pomáz és Budakalász térségében vélte megtalálni az egykori Sicambria nyomait. Pápai elmondta, hogy a 18. sz. végén és a 19. sz.-ban a Habsburgok fizettek a helyi lakosságnak a hatalmas romok köveinek elhurcolásáért, s társzekerekkel hordta a betelepített lakosság a követ a Pilis környékének palota, kolostor, templom romjairól. (!!!) Ezzel magyarázható a meglehetősen kevés nyom?

A vita nem döntötte el Árpád sírjának hollétét, de felhívta a figyelmet az MTA, a magyar történettudomány és régészet hatalmas adósságaira!

Anonymus Árpád sírjáról: "Ezek után urunk születésének 907. esztendejében Árpád vezér elköltözék e világból, ki is tisztességesen lőn eltemetve egy kis patak forrása fölött, mely egy kőmederbe folyik alá Athila király városába; holott is a magyarok megtérése után egyház épült, melyet Albának (Fehéregyháznak) neveznek, boldog szűz Mária tiszteletére."