Közhelyszámba megy, hogy táplálkozásunk általában egészségtelen. Mi alakította ki ezt a helyzetet? A magyar nép többsége hosszú évszázadokon át fizikai igénybevételének megfelelő és időnként még ennél is kevesebb energiatartalmú étrenden élt. Széleskörű túltápláltság 1968-ig nem alakult ki hazánkban. Ettől az időponttól kezdve nőtt meg jelentős mértékben a zsiradék, a hús, a cukor és a gabonafélék termékeinek fogyasztása.

A zsiradékbevitelt döntően az állati zsírok felvétele jellemezte, ugyanekkor a zöldség, gyümölcsök fogyasztása nem bizonyult megfelelőnek. A jövedelem változásával az élelmiszerfogyasztás országos viszonylatban kis mértékben módosult, de az alapvető élelmiszerek arányának helytelen felvétele a mai napig fennáll.

Az 1990-es években egy hízósertésre két magyar fogyasztó jutott, de jelenleg az arány kedvezőbb az étolajfogyasztás is idővel jobban előtérbe került. Korábban a margarinok transzzsírsav tartalma is egészségtelenül nagy  volt, jelenleg ez 1 % alatti értéken van. A növényi eredetű zsiradékok közül a napraforgóolaj hazai felhasználása a mai napig meghatározó szerepű.

Újabb ismereteink szerint ez az omega-6 zsírsav tartalmú olaj nem tekinthető olyan előnyös hatásúnak mint a nagyobb omega-3 zsírsav tartalmú repceolaj, lenolaj, tökmagolaj vagy az omega-9 zsírsav tartalmú olívaolaj. Az elmúlt években utóbbiak fogyasztása növekedett.

Nem mondható el ilyen előnyös tendencia a gyümölcs-, és zöldségfogyasztás területén. Az egészséges életmód hívei körében egyre nagyobb arányú a friss gyümölcs-, és zöldségfogyasztás, azonban ennek mintegy 15 energia %-os értéke mintegy fele az ajánlott napi 30 grammnyi fogyasztásnak. A zöldség és gyümölcsfogyasztás elégtelen volta hozzájárul a nagy energiatartalmú, zsiradékban és egyszerű cukorfogyasztásban gazdag étrendünk egészségkárosító hatásához.

A magyar lakosság betegségstruktúráját és halálozási viszonyait a helytelen életmód alapvetően meghatározza. Ebben döntő szerepet játszik az egészségtelen táplálkozás. Jelenlegi egészségügyi helyzetünket az idült, nem fertőző betegségek nagy aránya jellemzi, amelyben a szív-, és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, az anyagcsere-betegségek, az emésztő-béltraktus betegségei, a mozgásszervi betegségek és az idegrendszeri betegségek határozzák meg. Mindezen kórformákban az egészséges táplálkozás kialakítása kedvező irányú változást eredményezhetne.

A táplálkozás tehát Magyarországon népességszintű problémát képez valamennyi életszakaszban.  Az ország mezőgazdasága és lehetőségei módot adnának nagyobb arányú zöldség és gyümölcsfogyasztásra. Ennek érdekében több irányba lépéseket kellene tenni. A termelői, kereskedelmi aktivitás és vásárlói magatartás helyes irányának módosítása, a fogyasztói ízlés és a megfelelő konyhatechnika kialakítása érdemi változást hozhat az egészségügyi helyzetben is.

Fehér kenyér helyett korpásat együnk!

A hazai sajátosságok figyelembevételével a növényi rostfogyasztás mennyiségét növelnünk kellene. A rostdús táplálkozás előnyeit már Hyppocrates is említi, aki a fehérkenyér fogyasztása helyett a korpakenyeret ajánlja.  A növényekben a keményítő az amiloplasztokban tárolódik. Ha a sejtnek energiára van szüksége, a növény keményítőt és glükózt szabadít fel. A keményítő amilopektinből és amilózból áll. Növényi eredetű tápanyagaink között első helyen a keményítőt kell megemlítsük, amely poliszacharid, vagyis összetett szénhidrát. Íztelen, szagtalan anyag, de amiláz enzim hatására egyszerű cukor válik le belőle. Ez adja a jól megrágott kenyérhéj édes ízét.

Sokféle növényben megtalálható, magvakban, gyümölcsökben, burgonyában, kukoricában, rizsben, hüvelyesekben. A nyák emésztő enzimjén kívül a hasnyálmirigy amiláz enzimje végzi el bontását.

forrás: http://old2.astronet.hu/test-es-lelek/egeszseges-etelek/elelmi-rostokkal...