Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Hollósi-Simon István

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila


 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Életet mentünk, segítsen Ön is!

Legyen teljes a magyar defibrillátor térkép!

Országos kampány indult annak érdekében, hogy a lakossággal összefogva jöjjön létre Magyarország teljes defibrillátor térképe, valamint hogy mindenki ismerje meg a környezetében lévő készülékek helyét és használatát – jelentették be az összefogás résztvevői szerdán. A felhívást az Országos Mentőszolgálat és WEBBeteg.hu közös rendezvényén tették közzé, ahol az Elsősegély – Mit kell tennem? alkalmazás támogatója egy félmillió forint értékű defibrillátor készüléket ajándékozott Komárom mentőállomása számára. Személyes érintettsége okán a kezdeményezés mellé állt a fiatalon elhunyt Kolonics György társa, Kozmann György olimpikon is.

A defibrillátor használatához nem szükséges orvos jelenléte, hanem azt egy átlagember is tudja használni, ezáltal baj esetén bárki tud segíteni egy félautomata készülékkel. A defibrillátorok elektródákkal a beteghez csatlakoztatva képesek a szívritmus megállapítására, majd az eredmény alapján dönt helyettünk, és jól hallható hangutasításokkal segítik az elsősegély-nyújtó munkáját. Kamrafibrilláció észlelése esetén figyelmeztetnek az elektrosokk szükségességére, és az életmentőknek csak engedélyezni kell egy gomb megnyomásával az életmentő áramütést.

Ön tudta?

Átlagosan 25 percenként veszítünk el egy honfitársunkat hirtelen szívhalál következtében, pedig sikeres beavatkozással az első három percben 70 százalékuk megmenthető lenne.

A defibrillátor egy életmentő eszköz, de nem pótolja az újraélesztést. A sokk leadása után 2 percig folytatni kell az újraélesztést, amennyiben nem térnek vissza az életjelenségek, meg kell ismételni a ritmus analízist illetve a defibrillálást. Merjünk életet menteni!

Közös érdek: defibrillátorkereső

Az újraélesztő készülékek elterjesztése, illetve a már kihelyezettek pontos helyének széles körű publikálása társadalmi érdek, ott lenne a helyük valamennyi mentő-, rendőr- és tűzoltóautóban, de az orvosi ügyeleteken, biztonsági szolgálatoknál, bevásárlóközpontokban, intézményekben és valamennyi forgalmas helyen. Jelenleg azonban a meglévő defibrillátorok helyéről sem áll rendelkezésre teljes körű adatbázis, és a lakosság sem ismeri a lakóhelyének, munkahelyének közelében lévő készülékeket.

A defibrillátor térképet a lakossággal összefogva lehet teljessé tenni. A WEBBeteg.hu elsősegély alkalmazásának része a defibrillátor kereső, ahol egy könnyen kitölthető felületen – akár telefonján keresztül, akár az interneten – bárki beküldheti, hogy lakóhelye, munkahelye közelében hol található ilyen életmentő készülék.

Így segíthet

·  Tájékozódjon, hol található defibrillátor a környezetében!

·  Küldje be, ha tudomása van új készülékről!

·  Megteheti az interneten keresztül és okostelefonján, az Elsősegély – Mit kell tennem? c. alkalmazás letöltésével.

Defibrillátor készüléket kapott a komáromi mentőállomás

Az Elsősegély - Mit kell tennem? nevű elsősegélynyújtó alkalmazás egyik támogatója, a Celerus Bt. az esemény alkalmából felajánlott egy félmillió forint értékű defibrillátort az egyik leginkább rászoruló mentőállomás számára, ezzel is felhívva a figyelmet az időbeni elsősegélynyújtás fontosságára. A készülék az Országos Mentőszolgálat javaslatára Komárom mentőállomásának egyik mentőutójába kerül. Az eszközt Streit György, a Celerus Bt. ügyvezetője adta át 2012. december 12-én az Országos mentőszolgálat Markó utcai központjában, a kezdeményező WEBBeteg.hu egészségportál, valamint a támogató sanofi-aventis Zrt. képviselőjének jelenlétében.

Kozmann György: „Defibrillátort minden mentőautóra!”

Kozmann György olimpikon évekig volt a hirtelen szívhalál áldozatává vált, fiatalon elhunyt Kolonics György társa, magyar pályán sokáig verhetetlen párost alkotva. Talán társa érintettsége okán is a kezdeményezés mellé állt: – Egy defibrillátor sokkal többet jelent egy puszta szerkezetnél – persze, csak akkor, ha elérhető közelségben van. És ebből a szempontból mindegy is, hogy az egy szakember, vagy egy laikus kezébe kerül, mindenkinek kellene tudnia használni – hiszen egyre több helyen található az országban –, hogy a kenus társam, Kolonics György tragikus és gyors halálához hasonló tragédiák elkerülhetőek legyenek. A leghatékonyabban segíteni persze a mentők tudnak, aki szakemberként először találkoznak a bajba jutottakkal, ezért tartom fontosnak ezt a kezdeményezést. Defibrillátort minden mentőautóra!

Elsősegély alkalmazás: három hónap, 80 ezer használat

A WEBBeteg.hu egészségportál szeptemberben mutatta be az Országos Mentőszolgálat szakmai támogatásával létrehozott első magyar elsősegély-alkalmazást, amely elérhető az interneten (elsosegely.webbeteg.hu), valamint okostelefonokra letölthető verzióban (iOS, Android) is, hogy mindig kéznél legyen a segítség. A mobil alkalmazás 40 ezres letöltésével a legnépszerűbb magyar egészségügyi alkalmazás lett, Az Év Honlapja versenyen pedig különdíjat nyert a szakmai zsűritől.

Három hónap alatt az alkalmazás mobil verzióját mintegy 80 000 alkalommal nyitották meg, mely jól mutatja, hogy a letöltők használják azt, akár tanulási céllal, akár vészhelyzetben. Hasznosságát mi sem mutatja jobban, hogy a „MENTŐHÍVÁS” gombot heti szinten csaknem 60-an nyomják meg. Az alkalmazás röviden, tömören és lényegretörően mutatja be mind az általános elsősegélynyújtási, mind az újrélesztési szabályokat, melyek esélyt adnak a bajba jutottaknak a mentők kiérkezéséig.

További információ és interjúlehetőség

Sztankó Péter főszerkesztő, WEBBeteg.hu: +36 30/945-7965, sztanko.peter@h2online.hu

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője: +36 20/444-2040, http://www.mentok.hu

Marsi Zoltán, elsősegélynyújtás szakoktató: +36 20/779-4779, zoltan.marsi@gmail.com

Kozmann György olimpikon: +36 30/743-7434, kozmanngyorgy@yahoo.com

Ajánlott linkek

http://elsosegely.webbeteg.hu/

http://elsosegely.webbeteg.hu/page/mobil_alkalmazas

http://elsosegely.webbeteg.hu/keresok/defibrillator_bejelentes

Defibrillátor - Mikor és hogyan kell használni?

A defibrillátor egy életmentő eszköz, de nem pótolja az újraélesztést. Hogyan működik a szerkezet, és mikor szükséges használni?

Életünk fenntartója a vérkeringés, melynek alapfeltétele a pumpa, azaz a szív ritmusos, átlagosan percenként 72 alkalommal történő összehúzódása. A szívizom szabályozott összehúzódása pitvarban elhelyezkedő ritmus szabályozó sejtekből kiinduló és bonyolult vezetőrendszeren tovaterjedő elektromos ingerület hatására következik be, hatásos szívizom összehúzódás jön létre, ami a vért az ütőeres rendszerbe, létfontosságú szerveink felé továbbítja.

A hirtelen halálesetek több mint 80 százalékában a szív elektromos tevékenysége rendezetlenné válik, ennek következtében az izomsejtek összehúzódása sem programozottan történik, megszűnik a pumpa funkció, kamraremegés, azaz kamrafibrilláció alakul ki. A korábban szabályos EKG helyett, igen bizarr fibrillációs hullámokat lehet észlelni.

http://www.webbeteg.hu/images/site/bullett.gifAz újraélesztés ABC-je

Az újraélesztés ABC-jét minden laikusnak ismernie kell, mert adott esetben alkalmazása életet menthet. A BLS (Basic Life Support) kifejezés az alapszintű, illetve eszköz nélküli újraélesztésre utal. A BLS célja a légzés és a keringés biztosítása, míg a terápia elkezdéséhez szükséges eszközök illetve a szaksegítség a helyszínre nem érkezik.
Az újraélesztés legfontosabb lépései >>

A készülékek működése

A HELP program keretében mind több helyen mindenki számára elérhetők az életmentő készülékek, az AED-k (automata külső defibrillátorok), melyek elektródákkal a beteghez csatlakoztatva képesek a szívritmus elemzésére, kommunikálnak az elsősegélynyújtóval, kamrafibrilláció észlelése esetén figyelmeztetnek az elektrosokk szükségességére, és nekünk, életmentőknek csak engedélyezni kell egy gomb megnyomásával az életmentő áramütést.

Az AED egyes típusait a telep behelyezésével tudjuk életre kelteni, más esetben a készülék bekapcsolása is elegendő. A bekapcsolást követően valamennyi készülék öntesztet végez, ezt követően figyelmeztet az elektródák felhelyezésére.

Tegyük szabaddá a beteg mellkasát, ha nedves töröljük szárazra és az öntapadó elektródákról a védőfóliát eltávolítva, azokat ragasszuk a megfelelő pozícióba a beteg mellkasára. Ellenőrizzük, hogy az elektróda kábel helyesen csatlakozik-e a készülékhez, ha igen indulhat  az életmentés.

http://www.webbeteg.hu/images/site/bullett.gif Egy kis történelem

Majd 200 év kellett a rejtély megfejtéséhez, és a kamrafibrilláció hatásos kezelési módjának a kifejlesztéséhez. 1775-ben Peter Abilgaart dán állatorvos észlelte, hogy az áramütés miatt elhalt csirkéknél a mellkasra leadott újabb elektromos kisülés hatására újra indul a szív, az állatok életre kelnek. Csak 1899-ben ismertették tudósok a kamrafibrilláció megszüntetésének, a defibrillálásnak az elméletét, s az emberen végzett első sikeres váltóárammal végzett defibrillálásra 1947-ig kellett várni, Magyarországon Széll Kálmán és Szabó Judit alkalmazta elsőként sikeresen az eljárást a szombathelyi kórházban. Ezt követően továbbfejlesztve az eszközöket készültek el a mai defibrillátorok első darabjai, melyek már egyenáramot használnak az életmentő áramütéshez. A napjainkban, a tenyerünkben is elférő eszközök ősei nemegyszer 25 kilót nyomtak, hosszas töltés után is csak néhány ütésre voltak képesek.

 

Az AED-k hang-/szöveges üzenetekkel irányítják a felhasználót a segítségnyújtás során

“NE ÉRJEN A BETEGHEZ! RITMUSELEMZÉS FOLYIK.” – a készülék elemzi a beteg szívmüködését, EKG-t készít, és az eredmény alapján dönt helyettünk. Az elemzés alatt nem szabad a beteghez érni, mert saját szívműködésünk megzavarja a vizsgálatot, téves eredményre vezethet.

Kamrafibrilláció, illetve más sokkolható ritmuszavar esetén a készülék figyelmeztet minket: “SOKK JAVASOLT. TÖLTÉS.”, a töltés során sípoló hang hallható, majd a teljes energia elérése után újabb üzenet érkezik: “NE ÉRJEN A BETEGHEZ! NYOMJA MEG A VILLOGÓ GOMBOT A SOKK LEADÁSÁHOZ.”

A sokk engedélyezése előtt mégegyszer ellenőrizzük, hogy senki ne érjen a beteghez, mert áramütés veszélyének vagyunk kitéve. Ha minden rendben van, nyomjuk meg a sokk gombot. Az ütés során hirtelen összerándul a beteg, majd a készülék visszaigazolja a beavatkozást: “SOKK LEADVA.”,“MOST MÁR HOZZÁÉRHET A BETEGHEZ.”

A defibrillátor egy életmentő eszköz, de nem pótolja az újraélesztést. A sokk leadása után 2 percig folytatni kell az újraélesztést, amennyiben nem térnek vissza az életjelenségek, meg kell ismételni a ritmus analízist illetve a defibrillálást. Azokban az esetekben, amikor a készülék a „SOKK NEM JAVASOLT” üzenetet küldi, végezzük folyamatosan az újraélesztést és 2 percenként ismételjük az elemzést, az újraélesztést folytassuk a mentők megérkezéséig. Merjünk életet menti!

Forrás: A Magyar Resuscitatiós Társaság 2006. évi felnőtt alapszintű újraélesztési (BLS), valamint a külső automata defibrillátor (AED) alkalmazására vonatkozó irányelvei.

(WEBBeteg - Dr. Ács Gábor)

Rovatok: 
Egészség
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1