Újszilvás Pest megye és a Tápió-mente történeti kistáj DK-i részén, a Duna-Tisza közi síkság É-i részén, Abony és Tápiószele kisvárosok között, a ceglédi járásban, Ceglédtől 23 km-re, Szolnoktól 35 km-re, Budapesttől 75 km-re fekszik. Ez a falu minden irányból jól és gyorsan megközelíthető, amely 1950-ben nyerte el önállóságát. Előtte a népes tanyavilág közigazgatásilag részben Tápiószeléhez (Újföld), másrészt Tápiógyörgyéhez (Jeges) tartozott. 

Újszilvás fontosabb adatai: területe 3898 ha, ebből belterület 233 ha. Lakossága 2001-ben 2566 fő, 2012-ben 2759 fő, tehát 11 év alatt a népesség növekedése 193 fő (7,5 %). Ez a pozitív demográfiai változás az utóbbi évtizedekben a hasonló lélekszámú településeinknél nem jellemző. Nemzetiségek (2001 - %): magyar 96,1; német 0,3; román 0,2. Vallási szerkezet (2001 - %): római katolikus 66,9; görög katolikus 0,5; református 16,2.

Területének művelési ágak szerinti szerkezete (2007 - %): szántó 52,4; erdő 27,8; gyep 6,1; rét 0,7; szőlő 1,5; gyümölcsös 0,1; kert 0,2; kivett 11,2. A falu DNY-i és D-i részén ÉNY-DK csapásirányú megkötött (egykori) futóhomok, míg K-en és ÉK-en löszön képződött, kiváló minőségű mezőségi talaj az uralkodó. A napsütéses órák száma 2040 óra/év, az évi középhőmérséklet 10,3° C, a csapadék 530 mm/év.   

A településen elnevezésének megfelelően hagyományos a szőlő- és gyümölcstermesztés, emellett a szántóföldeken főleg búza, kukorica, napraforgó és repce termesztése a leggyakoribb. Érdekes adat: hazánkban évtizedeken át csak Újszilváson termeltek komlót, amelyet 2012-ben megszüntettek. Viszont éppen a komlónak is köszönhető, hogy a helyi önkormányzat az ugyancsak komlótermesztéséről nevezetes bajor Nandlstadttal 2005-ben kölcsönös előnyöket biztosító testvértelepülési szerződést kötött. A kék és sárga színű címerpajzsában látható búzakalász a falu mezőgazdasági jellegére, a nyárfa a kiterjedt erdőkre utal. A címerpajzsot alulról és oldalról a névadó szilvából és komlóból font koszorúk övezik.

A településen az utóbbi években látványos fejlesztések történtek: új utak épültek, a régebbi középületeket felújították, a vendégváró rendezvényeinek (Bolyhos-féle Ágyaspálinka Fesztivál és a Nemzetközi Motoros Találkozó) és kiváló termékeinek (pálinka, méz, húsipari termékek) köszönhetően napjainkban a falu – a Tápió-vidék más látnivalóival együtt - idegenforgalomi célponttá vált. Újszilvás a helyi önkormányzat céltudatos munkássága és elért eredményei alapján 2011-ben a Magyarországi Falumegújítás versenyben az 1. helyezést nyerte el. A fentieken túl a falu és a kistáj életében az ország első naperőművének felavatása (2011. november) újabb fontos mérföldkő.

A naperőmű 

A naperőmű létrehozásához 2009-ben a helyi önkormányzat a Közép-Magyarországi Régiónál a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése iránti igényének megvalósítása céljából sikeresen pályázott. A beruházás a helyi önkormányzat ingatlanán (2 ha) épült meg, összértéke 618 millió Ft. Ebből 70 % (433 millió Ft) a támogatás mértéke, míg a 30 % önerőt 12 év alatt a helyi önkormányzatnak kell kigazdálkodnia, visszafizetnie. A beruházás megtérülése saját erőre vetítve 8 év, mivel a költségmegtakarítás 18 600 000 Ft/év. A rendszer hasznos élettartama szakemberek szerint 25 év. A fotovoltaikus erőmű 68 db forgatórendszerre felszerelt 1632 db napelemmel működik, éves villamosenergia-termelése meghaladja a 630 000 kWh-át. Az erőmű különlegessége, hogy a napelemeket a napjárását követő mozgatható szerkezetekre rögzítették, amelynek alkalmazása kb. plusz 30 %-os energiatermelést biztosít. Ez a rendszer Újszilvás közintézményeinek villamos-energiával történő ellátását minimálisan 15 évre biztosítani tudja. Ugyanakkor a fenti évek alatt ez a beruházás nemzetgazdasági szinten az előzetes számítások szerint 8 241 t CO2 kibocsátását akadályozza meg.

A naperőmű népszerűsítését, annak előnyeit az országos (pl. a Duna TV) és a helyi tv adók, a Kossuth Rádió, valamint a különböző lapok (Heti Világgazdaság, Új Néplap stb.) méltatták, népszerűsítették. Az erőmű felavatása óta, annak működéséről, hasznosságáról a létesítményt megálmodó és megépítését szorgalmazó dr. Petrányi Csaba, a falu fáradhatatlan polgármestere szakemberek és egyetemi hallgatók előtt a létesítményről, annak gyakorlati eredményeiről és hatékonyságáról többször tartott előadást. A beruházás felavatása óta a havonta rendszeresen megtartott bemutatókon az erőmű iránt érdeklődő polgármesterek száma meghaladja a 150-et. Emellett több közeli ország és országrész (Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Bulgária, Moldova) szakemberei érdeklődtek - a helyi tapasztalatok figyelembe vételével - az erőmű iránt. Ez a nagyfokú érdeklődés nem lehet véletlen, hiszen ezzel a környezettudatos beruházással Újszilvás útmutatást és követendő példát szolgáltatott/szolgáltat hazai és külföldi települések döntéshozói számára. A helyi polgármesteri hivatalhoz (53/387-001) tett bejelentkezéssel és egyeztetéssel iskoláknak, szakembereknek és civilszervezeteknek – a település és Tápió-vidék természeti, kulturális és gasztronómiai értékeit bemutató ún. Kincsem-túrával egybe kötve is - látogatható a naperőmű. Az 1996 óta működő Kincsem-túra iránt érdeklődni lehet a 20/91 90 917 számon.

dr. Dusek László

forrás: http://cegledipanorama.hu/index.php/hirek/kisterseg/2254-%C3%BAjszilv%C3...