Mindenki félreértette a Kúria múlt heti ítéletét – állítják devizahiteles ügyekkel foglalkozó ügyvédek.

Teljesen félreértette a sajtó, az adósok és a miniszterelnök a Kúria múlt heti ítéletét, melyben a legfőbb bírói szerv érvényesnek nyilvánított egy OTP-s devizahitel-szerződést, amelyről korábban a bíróság úgy határozott, semmisnek kell tekinteni – írja a hvg.hu a devizahiteles ügyekkel foglalkozó ügyvédekre hivatkozva. A döntés miatt tüntetés is volt, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök felesége vetett véget.

A lap szerint nem állítható, hogy az OTP egyértelműen megnyerte a pert, hiszen a Kúria úgy döntött, a feleknek maguknak kell viselniük a perköltségüket, ami arra utal, hogy a bíróság az adós és a bank pernyertességének-pervesztességének arányát azonosnak tekintette.

„900 ezer devizaalapú szerződés semmis"

A cikkből kiderül: a Kúria annak ellenére, hogy érvényesnek nyilvánította az OTP-s devizahitel-szerződést, azt állapította meg, hogy a Fővárosi Törvényszék helyes döntést hozott, amikor semmisnek nyilvánította azt. Több, devizahiteles perekkel foglalkozó ügyvéd szerint ez a legfontosabb üzenet, és azt remélik, ennek alapján a bíróságok elé került többi devizahitel-szerződést is semmisnek nyilváníttathatják. Egyikük a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, a Kúria ítélete alapján körülbelül 900 ezer devizaalapú szerződés semmis.

A per lényegében arról a kérdésről szólt, hogy a devizahitelessel szemben a bank által érvényesített árfolyamrést költségnek kell tekinteni vagy nem, és fel kellett-e tüntetni a devizahitel-szerződésben. A Kúria indoklása szerint a banknak tételesen fel kellett volna tüntetnie a hitelszerződésben vagy azt, hogy milyen mértékű lehet a törlesztés ideje alatt az árfolyamrés, vagy azt, hogy milyen mértékben térhet el a vételi és az eladási árfolyam.

Semmis is meg nem is

Ezt az árfolyamrést azonban az OTP devizahitel-szerződése tételesen nem tartalmazta, és a Kúria lényegében ezért értett egyet a másodfokú ítélettel, amely semmisnek nyilvánította a hitelszerződést. A Kúria egyben orvosolta a hitelszerződést semmissé tevő hiányosságot, és a hitelszerződést érvényesnek nyilvánította.

Ezt azért tehette meg a legfelsőbb bírói szerv, mert az adós nem vitatta a bank védekezését, hogy – jóllehet tételesen nem tüntette fel a szerződésben – a teljes hiteldíjmutatóban (THM) eleve figyelembe vette az eladási és vételi árfolyam különbségét. Vagyis a Kúria azért korrigálhatta és nyilváníthatta érvényesnek az érintett devizahitel-szerződést, mert a bank és az adós között valójában konszenzus volt arról az árfolyamköltségről, amit nem rögzítettek a szerződésben.

A devizahiteleseket képviselő ügyvédek szerint viszont a korrekció lehetősége csak ebben a speciális esetben adódott, és a többi devizahiteles perben viszonylag ritkán élhet majd ezzel az eszközzel a bíróság. Rózsavölgyi Ágnes ügyvéd szerint az érvénytelenség kiküszöbölésével történő érvényessé nyilvánítás feltétele minden egyes ügyben egyedi elbírálás függvénye lesz. Ennek során annak lesz jelentősége, hogy a kölcsönszerződés bármilyen formában – akár a THM részeként – tartalmazza-e az árrést és a pontos mértékét.

Ez Európai Unió Bírósága is bekapcsolódik

A Kúria abban az adós javára döntött, hogy a bank a szerződés teljesítése során az eredeti 1 százalékos árrést növelte. Ezért előírta, hogy a per folytatása során vizsgálni kell, hogy a bank az egyoldalú szerződésmódosítással jogszerűen élt-e. Amennyiben az lesz az eredmény, hogy nem, akkor a különbözetet az adós javára kell elszámolni.

A Kúria arra is kitért az ítéletben, hogy nem vizsgálta a tisztességtelenségét annak, hogy a bank kétféle árfolyamot alkalmazott a folyósításra és a törlesztésre. Ebben a kérdésben az Európai Unió Bíróságához fordult. Ha ez azt állapítja meg, hogy az árrés tisztességtelen, akkor a bank ezen a címen semmilyen költséget nem számolhat majd el.