Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@kame.hu
   Weboldal működés:
polonkaiattila@kame.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

„Nagy műtéteket istenhit nélkül nem tudnék megoldani” – interjú a sziámi ikreket operáló orvoscsapat idegsebészével

Három magyar orvos arra vállalkozott, hogy műtétek sorozatával megpróbáljon szétválasztani egy fejüknél összenőtt bangladesi ikerpárt. A végső, szétválasztó műtétet várhatóan tavasz végén, nyár elején végrehajtó idegsebész, a Honvédkórház Idegsebészeti Osztályának főorvosa, Csókay András szaktekintély, ám a szakmán belül is vitatott személyiségnek számít: nyíltan hangoztatja vallásosságát és az abortuszellenességét. Meggyőződése, hogy imádság és bonctermi gyakorlás nélkül a számára nincs sikeres nagyműtét. Interjú.

hvg.hu: Nem stresszmentes vállalkozás végrehajtani egy, a kimenetelét tekintve egyáltalán nem biztos, hogy sikeres szétválasztó műtétsorozatot, de a fokozott médiafigyelem miatt most még nagyobb lehet a nyomás az orvoscsoportjukon. Nem lett volna jobb utólag kommunikálni, hogy mi történt?

Csókay András: Csendben szerettük volna idehozni a koponyájuknál összenőtt sziámi ikreket, ez lett volna az ő érdekük és orvosaink érdeke. Már amikor a dubaji repülőtéren voltak az ikrek, Rabia és Rukia, megjelent egy fénykép a neten, hogy a lányok Magyarország felé tartanak Bangladesből. Nem akartunk mi erről kommunikálni, de mivel ez a fotó kiszivárgott, ki kellett adnunk egy rövid sajtóközleményt, hogy igen, valóban idejönnek. Alapvetően nem akartuk a dolgot hosszú távon eltitkolni, de mivel nem történt semmi azon kívül, hogy egy havas szombaton leszállt az ikrek és a családjuknak a gépe, túl sok mindent még nem tudunk mondani.

hvg.hu: Azért az úgy nem pontos, hogy nem történt semmi, hiszen az egyik legfontosabb műtéten, az agyi érrendszerük szétválasztásán már túl vannak az ikrek.

Cs. A.: Igen, de azt mi tavaly már kommunikáltuk. Kimentünk Bangladesbe, megtörtént az operáció, és nyilvánosságra hoztuk az eredményt. Nem titkolózunk: ha sikertelen lett volna a műtét, akkor is szűkszavúan elmondtuk volna, hogy a tervünk nem sikerült. Az ember ugyanakkor magától nem kommunikálja előre a várható műtéteket. Most egyébként a második műtétsorozatra készülünk. Ez egy plasztikai-helyreállító fázis, amelynek lényege egy szövettágító rendszer behelyezése lesz, és amit Pataki Gergely plasztikai sebész fog elvégezni. Fontos, hogy megfelelő mennyiségű bőr és szövet álljon a rendelkezésünkre, mert amikor a végleges szétválasztás megtörténik, a keletkező két hatalmas sebet le kell fedni, mert különben biztos a fertőzés, így a fatális kimenet. Ez egy soklépcsős, 100-150 napos, egy nagyobb és több apró beavatkozásból álló művelet lesz.

Csókay András
© Máté Péter

hvg.hu: Ha jól tudom, a sziámi ikreket szétválasztó műtéteknél eddig olyat még senki nem csinált, mint amit Hudák István idegsebész kollégája tavaly, az érelválasztás során végrehajtott.

Cs. A.: Tavalyelőtti bangladesi plasztikai-idegsebészeti missziónkon, november végén először még nem mondtunk igent az ikrek szétválasztására, hiszen az egy ötvenórás műtéttel és iszonyatos halálozási aránnyal jár. Aztán addig néztük az MR-képeket – és imádkoztunk, ahogy szoktunk mindig, amikor egy nagy problémával szembesülünk – , amíg eszembe nem jutott, hogy mi lenne, ha érpályán belüli úton választanánk szét a nagy, közös agyi vénákat, ami a műtétnek talán a legkritikusabb része. A következő gondolatom már a Hudák István volt, mert ő olyat módszert fejlesztett ki, amivel ez lehetséges. Két lépésben, összesen 14 órás műtéttel megcsinálta. Munkájának köszönhetően jelentős előnnyel indulunk a további küzdelemben, és ezért lehetünk bizakodók. Ha nincs ez a módszer, akkor semmiképp sem vállaltuk volna el a végleges szétválasztást.

hvg.hu: Mekkora a sziámi ikrek szétválasztásának esetében a halálozási arány?

Cs. A.: Több mint 50 százalékos, de én bízom az új módszerben, amit a Jóisten segítségével sikerült megtalálnunk, hogy felosztjuk a műtétet, és nem egyben, 30-50 óra alatt csináljuk meg. A beavatkozások között van idő a gyerekek szervezetének a regenerálódásra. Az operációból már megvan 14 óra, most lesz számos kisebb műtét, és bízom benne, hogy a végső nagy műtétet 15-20 órán belül tudjuk majd megcsinálni. Remélhetőleg ezzel az új módszerrel lényegesen nő a túlélés esélyük.

hvg.hu: Miből fog pontosan állni az ön munkája?

Cs. A.: Az én feladatom magának a koponyának, az agynak a szétválasztása, majd az agyburok és a koponya bezárása lesz, végül következik a szövetekkel való lezárás.

Tulajdonképpen ezzel az egésszel óriási traumát okozunk a gyerekeknek, de irányítottan, tervezetten, nagyon óvatosan. Amit István csinált, az meg egy hatalmas nagy vénás elzáródás, egy vénás „érkatasztrófa” volt valójában, de az is mesterségesen generált. Amit Gergely csinál, az pedig egy lágyrész-, bőrszöveti nyújtás, ami szintén megtervezett trauma.

hvg.hu: Ezek a műtétek nagy fizikai megpróbáltatást jelentenek önöknek, az orvosoknak is.

Cs. A.: Igen, meg szellemi megpróbáltatást is, koncentrációt. Amikor az István abban a kilenc, majd öt órában, abban a dakkai melegben az ólomkötényében műtött, biztos, hogy fogyott vagy 5-6 kilót. Jó fizikum kell ehhez. Mentálisan is rendben kell lennie az embernek. Nagyon komoly lelki gyakorlatokat kell állandóan végezni. Nálam ezt az imádság jelenti.

hvg.hu: Hogy fér össze az idegsebészet a vallásossággal?

Cs. A.: Példaképünk, a Nobel-díjas ausztrál agykutató, John Carew Eccles professzor azt mondja: „A materializmus, mely az egész szellemi világ létezését az idegsejt-tevékenységek modelljével akarja magyarázni, hihetetlenül leértékeli az emberi lét titkát. Az a nézet, mely szerint a gondolkodás fizikai folyamatok eredménye, egyszerűen babona, melyhez a dogmatikus materialisták ragaszkodnak.”

Erre alapozva tíz évvel ezelőtt indítottam egy tantárgyat a Semmelweis Egyetemen, a Magatartástudományi Intézetben, Kopp Mária professzorasszony és az akkori rektor úr segítségével, amely pont erről szól, az istenhit és a tudomány témaköréről. Én vagyok a kurzus felelőse, de nemcsak én adok elő; sok híres meghívott előadónk van, akik az orvostudományban mind nagyot alkottak. Például Kellermayer Miklós sejtkutató vagy Papp Lajos szívsebész. Ha megnézzük a Nobel-díjasokat: sokan közülük az életük végén tanúságot tesznek, hogy ők csak benézni tudtak egy kulcslyukon, és rájöttek, hogy keveset tudnak. Ez nagy alázatra neveli az embert. Heisenberg, a részecskefizika atyja, azt mondja, hogy amikor a tudomány poharából az első kortyokat kiiszod, könnyen ateistává válsz, de a végén mindig ott van Isten. Einstein meg azt mondta, hogy a tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak. Ez így van. Amikor azt látom, hogy valakinek a nyaki verőerét átfúrta egy eltörött kólásüveg, amelybe részegen beleesett, akkor ott nem imádkozni kell, hanem bele kell nyúlni ujjal a sebbe, és le kell fogni a vérzést, amíg kijön a mentő.

© Máté Péter

hvg.hu: Értem, de egy olyan orvos, mint ön, aki rengeteg súlyos agyi és gerincsérülttel találkozott az élete során, rengeteg halálesetet és szenvedést látott már, hogy hihet még mindig Istenben?

Cs. A.: A sok szenvedést az okozza, hogy „elhagytuk a Paradicsomot”. A Jóisten szabad akaratot adott nekünk, mi ezzel visszaéltünk. Minden szenvedésünket az emberiség bűnei, mulasztásai okoznak. Isten kijavítja ezeket, de nem úgy, ahogy mi szeretnénk, mert az újra baj forrása lenne. Ezt megtapasztaltam akkor, amikor elvesztettem a tízéves kisfiamat. Epilepszia következtében ártatlanul belefulladt a kerti ócska medencébe, a húszcentis vízbe a tizedik születésnapján. Az örök életben eltörpülnek majd ezek a bajok.

hvg.hu: A sziámi ikrek szenvedésével mi a helyzet? Nem Isten akarata elleni cselekvés, hogy szétválasztják őket?

Cs. A.: A sziámi ikreket is ebben a konstellációban kell nézni. Nem úgy teremtődtek az emberek, hogy sziámi ikrek legyenek. A természetnek pedig megvan az öngyógyító ereje, amit szintén Isten teremtett. Mi, orvosok csak megpróbálunk lehetőséget nyitni erre a gyógyításra. Nem mi gyógyítunk, csak segítjük a gyógyulást. Sajnos, a legjobb szándék mellett is árthatunk. Ez nagy dilemma minden nehéz esetnél.

Persze, kaptunk kritikákat Pataki doktorral együtt, hogy szabad-e szétválasztani az ikreket. A szülők és a kinti orvosaik kértek föl minket erre. Amikor István elzárta azokat a nagy közös vénákat, előtte kiment az anyához, és megmondta, hogy „20-30 százalék esélye van annak, hogy az ikrek belehalnak. 70, hogy nem lesz probléma. Csinálhatjuk?” – kérdezte. Az édesanya azt válaszolta sírva, hogy igen, csinálják, mert ez így nem élet.

hvg.hu: A kollégái, a szakma hogy viszonyul ahhoz, hogy ön ennyire vallásos, és nyíltan hangoztatja is ezt?

Cs. A.: Sokan hülyének néznek, „hülye Csókay, vallásos őrült” – mondják. De azért itt van egy óriási tévhit. Szerintem az orvosoknak a 60-70 százaléka nagyon mélyen hisz. Amikor betérsz az orvosi szobádba egy nehéz műtét után, és nem tudod, hogy a beteged fel fog-e ébredni, vagy sem… ilyenkor sok orvos bűnbánatot tart, imádkozik valamilyen módon. Az egy más kérdés, hogy beszél-e erről vagy sem, hogy kitesz-e képeket a Szűz Máriáról a falra, vagy sem.

Én azt érzékelem, hogy alapvetően valóban a Jóisten vezeti az embert, és bizonyos nagy műtéteket pusztán emberi erővel, istenhit nélkül nem tudnék megoldani. Mint ahogy emberi erővel a kisfiamnak a halálát sem tudtam volna feldolgozni. Kaptam viszont az Istentől olyan misztikus tapasztalatokat, amelyek teljesen nyugodttá tesznek, és tudom, hogy én ezt a gyereket a feltámadásban majd meg fogom ölelni. Ott álltam a halál után két héttel a temetkezési vállalat előtt az urnával a kezemben, olyan kiüresedve, mint még soha. Hallottam, éreztem, hogy rám szólt a gyerek odaátról: „Nyugodj meg apu, Jézus karjaiba hullottam”. De ez már egy jóval mélyebb kérdés, és tudom, hogy a hvg.hu olvasói nem feltétlenül nyitottak erre.

© Máté Péter

hvg.hu: Akkor térjünk vissza a műtétre; azért ide az ima nem elég. Hogy készül még a végső operációra?

Cs. A.: Nagyon alaposan átnéztük a szakirodalmat, de azt kell, hogy mondjam, az igazi sebészi nüanszok nincsenek leírva. Méghozzá azért nincsenek, mert minden egyes szétválasztó műtét nagyon személyre szabott. Nem lehet felütni a cikkeket, tankönyvet, és elmenni a Harvardra, mert ott már csináltak mondjuk, húsz ilyen operációt, mert nem csináltak. Én, ahogy más esetekben is, inkább rágyakorló műtéteket végzek a boncteremben. A sziámi ikrek szétválasztására már egy éve gyakorlunk. Megvizsgálom az MR- és a CT- képek alapján azokat a legnehezebb helyzeteket, amelyekkel majd a nagyműtéten találkozni fogok, és azokat modellezem frissen elhunytak testén.

hvg.hu: Minden nap csinálja ezt?

Cs. A.: Igen, minden reggel.

hvg.hu: Most 9 óra van, a mai rágyakorló műtéten már túl van?

Cs. A.: Igen.

hvg.hu: Korán kezdte akkor a napot.

Cs. A.: Egy óra imádsággal kezdek, és fél ötkor kelek mindig. Utána jön reggel hattól a boncterem.

hvg.hu: Mi az, amire még a rágyakorlás során sem lehet felkészülni az ikrek műtétjénél?

Cs. A.: Sajnos előfordulhat, hogy minden sterilitás ellenére elviszi őket egy infekció, egy agyhártyagyulladás. Vagy mégis létrejön egy olyan keringési zavar, amit nem tudunk uralni. Itt messze nem lehet biztosra menni.

hvg.hu: Pataki Gergely kollégája már évek óta jár ki orvosi missziós tevékenységet folytatni Bangladesbe. Ön pedig a vele létrehozott alapítványuk, a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány által finanszírozott másik misszióban, a nigériai karitatív orvoslásban vesz részt, heteken belül újra kiutazik. Miért pont Nigéria az úti cél?

Cs. A.: Međugorjéban (bosznia-hercegovinai zarándokhely – a szerk.) találkoztam egyszer egy nigériai atyával, így jött az imádságban született ötlet. Afrikában 488 idegsebész jut 1 milliárd 200 millió emberre. Ehhez képest Európában 600 millió emberre 10719 idegsebész jut – ezeket a számokat WHO-statisztika alapján mondom. Magyarországon körülbelül 100 aktív idegsebész van tízmillió emberre, Nigériában kétszázmillióra jut 50 orvos. Ebből értelemszerűen adódik, hogy valamit kellene ott helyben csinálni, a másokért való élet és cselekvés pedig egyébként is a saját üdvösségünk útja.

Ha el lehetne érni, hogy a 10719 európai idegsebészt rávegyük, hogy adjanak két hetet minden évben az életükből – fizetés nélküli vagy fizetett szabadságot –, akkor 500 helyen lehetne Afrikában idegsebészeti folyamatos jelenlétet biztosítani. Ez egy nagy álmom, és ettől még ugyan távol vagyunk, de én most ötödszörre megyek. Szeifert György idegsebész barátom pedig most is kijön egy hónapra, ahogy tavaly is tette. Más orvosok is jönnek, tehát valami elindult.

© Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány

hvg.hu: Mit fog csinálni, ha most kimegy?

Cs. A.: Január 25-én indulok, de csak 8 napot leszek kint. Már előre gyűjtöttek nekem pár műtétet, amit el kell végeznem

hvg.hu: És ezekért a műtétekért a nigériaiaknak nem kell majd fizetniük…

Cs. A.: A műtétekért egyáltalán nem. Én a saját munkámat tudom adni ingyen, de a kórházi kosztot vagy a gyógyszert így is ki kell majd a pácienseknek fizetnie. Nigériában nem ingyenes az egészségügy, ott a betegek hatvan százaléka nem tudja megfizetni a kezeléseket, ezért van szükség a munkánkra.

hvg.hu: Az egész nigériai missziót alapítványi pénzből finanszírozzák?

Cs. A.: Igen, teljes mértékben. A sziámi ikrek szétválasztását viszont csak részben, mert a Semmelweis Egyetem klinikáin zajlik a szétválasztás előkészítését szolgáló folyamat. Az egyetem adja a magyarországi vizsgálatok egy részének a helyszínt, miközben az orvosi eszközöket, az implantátumokat, a logisztikát, a család ellátását már az alapítvány állja. Az alapítvánnyal állandóan koldulunk, támogatásokból, adományokból és 1%-os felajánlásokból élünk, de hát misszió nincs koldulás nélkül.

© Máté Péter

hvg.hu: Távoli, fejlődő országokban végeznek karitatív tevékenységet, pedig valószínűleg ennél közelebb, akár Magyarországon is lenne szükség ilyen önkéntes munkára.

Cs. A.: 2002-ben alapítottuk Pataki doktorral az alapítványt, és az ő szervezőképességét dicséri, hogy az elején elképesztő mennyiségű modern kórházi ágyat szervezett hazánkba, és Magyarországon legalább harminc közkórházat és szociális otthont felszerelt modern ágyakkal. Akkor az egyetem több osztályára is szerveztünk felszerelést. Nekem volt aztán egy időben önkéntes segítői rendelésem az irgalmas kórházakban, de tény, hogy gyógyító tevékenységünk itthon, alapítványi szinten kevés volt. Nagy munkánk még az abortuszellenes küzdelem is.

Azt azért hozzátenném, hogy nagyon szidjuk a magyar egészségügyet, és valóban rengeteg probléma van, de higgyük el: van lélegeztetőgép.

Nigériában néha koszos 50 vagy 100 dollár hiányzik ahhoz, hogy valakit megmentsenek, de meghal az illető, mert nincs pénze a kezelésre. Itthon nincsen olyan, hogy van valakinek egy agydaganata, és nem jut el az egészségügyi szakellátásba, vagy valakinek van egy agyvérzése, és nem viszik kórházba.

hvg.hu: Említette az abortuszellenességet. A gyakorlatban miben nyilvánul meg a tiltakozásuk?

Cs. A.: Ez ma a világ legnagyobb problémája. 120 ezer gyereket ölnek meg így naponta a világon. Az elmúlt 15 évben körülbelül 700 felvilágosító előadást tartottam nemcsak erről, hanem istenhit és tudomány kapcsolatáról, de az abortusz témáját is alapvetően belevettem. Az alapítvány is eredetileg a kiszolgáltatott kómás betegek elhelyezési problémáival és az abortusz elleni küzdelemmel foglalkozott, csak aztán a missziós tevékenységre helyeződött a hangsúly. Akartunk csinálni egy kómacentert, de ez a tervünk kútba fulladt, az abortusztéma viszont annyiban kitart a mai napig is, hogy minden abortuszellenes tüntetésen jelen vagyunk. Ezt a vonalat leginkább én viszem.

hvg.hu: Lobbiznak-e a kormánypártoknál, mondjuk a KDNP-nél ezzel?

Cs. A.: Nem, rájuk szavaztam, de nem vagyok KDNP-s tag, és nincs időm foglalkoznom részletesen a politikával. Magunktól soha nem is szerveztünk még abortuszellenes tüntetést.

hvg.hu: Minden esetben ellenzik az abortuszt?

Cs. A.: Igen, és megint a Jóistent kell említenem. Azt, hogy mi valamik vagyunk, azt az édesanyánktól, édesapánktól kapjuk. Azt, hogy valakik vagyunk, viszont a Jóistentől kapjuk a fogantatás pillanatában. Értem, hogy mit kérdez, és igen, úgy gondolom, hogy a Down-szindrómás gyereket sem szabad visszautasítani. Bizonyos értelemben pokollá is teheti a család életét, de közben meg óriási szeretetközponttá válik egy családban. A élet kezdete és vége nem a mi kezünkben van.

hvg.hu: Tehát hordja ki a gyereket az anya akkor is, ha a nőt megerőszakolták?

Cs. A.: Értem a problémát, de sajnos az élet elvétele nem a mi jogunk. Nem ítélem el az anyát, ha ilyet tesz, de úgy gondolom, hogy nem az anya joga elvenni egy gyerek életét. Hagyjuk Istenre, hogy miként fogja elvégezni a dolgot.

hvg.hu: Azt tudom, hogy ön hálapénz-ellenes. Nem gondolt arra, hogy hasonlóan a Péterfy-kórház intenzív osztályához, itt, a Honvédkórház idegsebészetén is kiírják egy papírra, hogy az osztályon nem fogadnak el hálapénzt?

Cs. A.: Nem hallottam erről az esetről, de ez nagyszerű ötlet. Bár az intenzívesek azért ezt valamivel könnyebben teszik meg, mert az anesztézia és intenzív orvosok nem abban a kategóriában vannak, amiben a sebészek, ha vállalkozóként dolgoznak. Valóban ellenzem azonban a hálapénzt. Ha elhangzik egy olyan mondat, hogy „amennyit gondol”, az már egy nagyon súlyos bűn az orvos részéről. Arra a kérdésre, hogy „doktor úr, mennyivel tartozom?” csak egyetlen elfogadható válasz van: semmivel. Szerintem az orvosok 70 százaléka nem kér hálapénzt, de az a 20-30 százalék, aki kikényszeríti, az fertőz. Ezt csak fizetés rendezéssel lehet megoldani, és utána büntetés bevezetésével annak, aki hálapénzt elfogad.

hvg.hu: Pont a napokban írta meg a Hvg, hogy honvédelmi állományba kerülnek a kórház közalkalmazottai is. Mit gondol erről? Vállalni fogja a továbbiakban is az osztály vezetését?

Cs. A.: Nem akarok a kérdés elől kitérni, de nem foglalkozok ilyenekkel, nincs időm rá egyszerűen. Tetszik látni, hogy szinte ég az ember ebben a munkában. Én csinálom a dolgomat, nekem teljesen mindegy, hogy milyen formában alkalmaznak.
www.hvg.hu

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1