Elfogadásuk után is lényegében átláthatatlanok az adótörvények, és az új szabályok egy része is minden bizonnyal módosulni fog: például a katáról és a kiváról szóló jogszabály számos pontatlanságot tartalmaz. A sávos iparűzési adó nyomán sok nagy cég Magyarországon kívülre helyezheti adóalapját. Az Adó Online adószakértőkkel beszélgetett a friss adócsomagról.

Kapkodjuk a fejünket

Csaknem száz módosító indítvány érkezett az adó-salátatörvényhez, majd a parlamenti jóváhagyás előtti napon további 59 oldalnyi zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be a törvénytervezethez a kabinet, amelyeket további módosítások követtek. A 2013-tól hatályos adótörvények folyamatos változásai nehezen átláthatóak; ha a Magyar Közlönyben megjelenik a végleges jogszabály, akkor lesz mód arra, hogy az adórendszer változásairól pontos leltárt készítsünk. A jogszabályalkotás mostani formája igen nehezen követhető nemcsak az adózók, de a tanácsadók számára is - kezdte értékelését a friss adótörvényekről Kalocsai Zsolt. Az RSM DTM elnök-vezérigazgatója különösen aggályosnak tartja, hogy az utolsó napon került a jogszabályba a Robin Hood adó jelentős megemeléséről szóló passzus, a közművezeték adó mértéke pedig 25 százalékkal emelkedett a hétfői zárószavazást követő napon. Az energiaszektor részeként a magyarországi kőolaj- és földgázkutatás üzleti modellje például teljesen ellehetetlenült - értékelte a lépéseket az adószakértő.
Nem szabályoznak a jogszabályok, amelyek jó részét rosszul is fogalmazták, ezért biztosra veszem, hogy az elfogadott adótörvények még módosulni fognak, így ugyanis használhatatlanok – fogalmazott kollégájához képest kissé karcosan Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő. Példaként a kiva és a kata rendszerébe való be- és kilépés szabályainak tisztázatlanságát említette. A kata rendszerét bármikor választhatja az adózó, evát és áfamentességet viszont az év egészére választhat csak, így nincs összhang a jogszabályok között. Szintén nem tudni például, hogy a pénzforgalmi áfafizetést követő külön nyilvántartás és a kata miként viszonyul egymáshoz.

Fejlődik és visszalép

Kardinális és előremutató változtatásnak nevezte az RSM DTM első embere a kiva, a kata, és a pénzforgalmi áfafizetés lehetőségének bevezetését, és az adóbeszedés hatékonysága szempontjából jó irányba tett lépésként értékelte áfafizetésnél a belföldi összesítő jelentés készítési kötelezettséget 2 millió forintnál nagyobb áfatartalmú számlák esetén, valamint a pénztárgépek és a NAV szervereinek online összekapcsolását, bár az utóbbi intézkedések a vállalkozások adminisztrációs terheit növelni fogják.

Szintén jelentős, de negatív változtatásként tartja számon Kalocsai Zsolt a kiskereskedelmi cégek különadóját váltó sávos helyi iparűzési adót (hipa). A megváltoztatott hipa-számítási mód, illetőleg a biztosítási adó ütközhet az uniós joggal, amennyiben az Európai Bizottság kiskereskedelmi válságadóval kapcsolatos kötelezettségszegési eljárását figyelembe vesszük. Ennél is nagyobb gond, hogy az átírt adó nyomán sok nagy cég Magyarországon kívülre helyezheti adóalapját, ami nemcsak az iparűzési adó-, de a társaságiadó-bevételeket is csökkentheti jövőre. Éves szinten mintegy 300 milliárd forint költségvetési bevétel származik a társasági adóból; ennek néhány százalékos apadása is jelentős tétel lehet a büdzsének, ráadásul az adózási szempontból hazánkat elhagyó cégeket rendkívül nehéz lesz visszacsábítani - nyilatkozta az adószakértő az Adó Online-nak. Kalocsai Zsolt arra is felhívta a figyelmünket, hogy a hipa új szabályozása jóval szélesebb kört érint, mint a megszűnő válságadó, ugyanakkor az exporthoz kapcsolódó eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatások teljes egészében levonhatóak az adóalapból, mint eddig.
A különadóztatást általában is károsnak nevezte az RSM DTM elnök-vezérigazgatója, mert az extra sarcokat előbb-utóbb a végső fogyasztó fizeti meg, és azok az inflációra is negatív hatással vannak.

Forrás  adó/online/ Badócz István