2013. 6. 11. 05:00|Utolsó módosítás: 2013. 6. 11. 16:15|Közélet » Jog

A munkáltatók technológiai eszközök segítségével könnyedén ellenőrizhetik, hogy az alkalmazottaik mennyi időt töltenek privát e-mailek küldésével, a web vagy a közösségi oldalak magáncélú böngészésével, és azt is, hogy ott milyen tartalmakat nyitnak meg.

Egyre több vállalat szánja rá magát belső biztonsági stratégia kialakítására, amelynek során a jogi és a technikai védelem eszközei egyformán fontos szerephez jutnak. A munkahelyi megfigyelés hozzájárulhat a munkavállalói produktivitás és az ügyfelekkel való megfelelő kommunikáció ellenőrzéséhez, megóvhatja a munkáltatót az adatlopásból, üzleti titkok kiszivárogtatásából eredő anyagi és reputációs károktól, valamint a digitális bizonyítékok helyreállításának egyre fejlettebb módszereivel az esetleges munkavállalói visszaélésekre is könnyebben fény derülhet.

 Sokakat még mindig meglepetésként ér, hogy egy e-mailben tett kijelentés vagy egy közösségi oldalra feltöltött fénykép munkajogi konzekvenciákkal járhat, sőt, később akár bizonyítékként is felhasználható egy bírósági eljárásban. Ez azzal magyarázható, hogy a munkavállalók elsősorban magánéletük színtereként tekintenek ezekre a virtuális platformokra, és úgy gondolják, hogy kívül esnek a jogilag értékelhető cselekmények körén. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy az online bizonyítékok gyűjtése és felhasználása egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ezekkel leggyakrabban munkaügyi és személyiségi jogi perek során találkozunk.

Az új Munka törvénykönyve (Mt.) jogszerű lehetőséget biztosít a munkavállalók ellenőrzésére, ugyanakkor ez nem járhat a dolgozó személyhez fűződő jogainak sérelmével. A főnök és beosztott alá-fölé rendeltségi viszonyára tekintettel az adatvédelmi garanciák – így az adatkezelés célhoz kötöttsége és arányossága – kiemelt szerepet kapnak a munkáltatói adatgyűjtés során.

Az Mt. kimondja, hogy a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, de a közösségi oldalak esetében nincsenek még kikristályosodva a privát szféra határai. A jogalkalmazóra vár a feladat, hogy munkáltatói ellenőrzésnek kereteket adjon, az adott munkavállalótól elvárható magatartásra figyelemmel. Addig is a vállalat jogos gazdasági érdekeit és a munkavállaló adatainak védelmét egyaránt szolgálja, ha az internet- és közösségimédia-használatra vonatkozó magatartási elveket belső vállalati szabályzatban rögzítik. A munkavállalók egyéni felelősségérzetének és a tudatos online magatartásának kialakításában kiemelt szerepet kapnak a rendszeres vállalati tréningek is, melynek keretében fel kell hívni a figyelmüket az átgondolást és szelekciót nélkülöző megosztások, feltöltések által hordozott potenciális kockázatokra, és az adatvédelmi beállítások megfelelő szintű védelmet biztosító használatára.

Előzetes adatvédelmi hatásvizsgálat

A munkaviszony fennállása alatt csak annak létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges személyes adat közlése kérhető – hangsúlyozza Ruppl Klaudia adatvédelmi jogász.

Technikai eszközökkel történő megfigyelés – videókamera vagy éppen billentyűkövető rendszerek – alkalmazásáról a munkáltató köteles előzetes tájékoztatást nyújtani, és a munkavállalónak is joga van megtekinteni a róla, illetve tevékenységéről készült felvételeket. 
A jövőben a munkahelyi megfigyelésre is hatással lehet az uniós adatvédelmi rendelet tervezetének egyik újdonsága, az előzetes adatvédelmi hatásvizsgálat, amely az egyes adatkezelések magánszférára gyakorolt hatásának előzetes felmérésére kötelezi az adatkezelőt.

Szerző: Csengery Levente, a Gide Loyrette Nouel - d'Ornano Iroda munkajogi csoportjának vezető ügyvédje