Két személynek nagyon hasonló életpályával (azonos hosszúságú szolgálati idővel, azonos összegben figyelembe vehető átlagkeresettel) közel azonos értékű nyugdíjat kellene megállapítani. Magyarországon azonban megdöbbentő mértékben különböző nyugdíjakat kaphatnak az érintettek attól függően, hogy melyikük melyik évben ment nyugdíjba - olvasható a nyugdijguru.hu portálon.

A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Pedig Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően. A világ modern nyugdíjrendszereiben jellemzően egyáltalán nincs hangsúlyos szerepe annak, hogy melyik évben igényli a jogosult a nyugdíját, hiszen teljes mértékben igazságtalan, ha a nyugdíjba vonulás időpontja a nyugdíj összegét leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik - hívja fel a figyelmet írásában dr. Farkas András "nyugdíjguru".
   A 2010-es évek derekától minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összegű nyugdíjat kaphat. Akár 60-80 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után hat-nyolc évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját. Ennek tehát az az oka, hogy a nyugdíjszámítás során a korábbi évek keresetét a nyugdíjbavonulás évét megelőző év átlagos nettó kereseti szintjéhez kell emelni, és miután az utóbbi években meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, a valorizációs mértékek is megugrottak. Ezt a méltánytalanságot részben enyhíti az inflációs nyugdíjemelési eljárás, de megszüntetni még a 13. havi nyugdíj figyelembe vételével sem képes.
   A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentősége van tehát a valorizációs szorzóknak. Vajon mennyivel lehetnek 2024-ben magasabbak ezek a szorzók az idei szorzókhoz képest? Milyen valorizációs szorzókra számíthatunk 2024-ben?
  A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani. 2023. évi nyugdíjigénylés esetén a 2021-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2022. év kereseti szintjéhez igazítani a 2023 márciusában kiadott valorizációs szorzók révén.
   A valorizációs szorzókat a 2023 teljes évre (január-december) vonatkozó nettó átlagkeresetnövekedés határozza majd meg, az erről szóló KSH gyorstájékoztató várhatóan 2024. február végén jelenik meg. Ha az éves jelentésben is keresetnövekedésről számolnak majd be, akkor 2024-ben tovább javulhatnak a valorizációs szorzók, és a 2023-ashoz képest is akár 13,9%-kal nagyobb mértéket érhetnek el. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez (a referencia-szinthez) kell igazítani a korábbi évek kereseteit, jövőre is folytatódhat az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is - ezt az összefüggést azonban felülírhatja a magas inflációs környezet (egyértelműen ez volt a helyzet 2022-ben), ezért a nyugdíjigénylés optimális időzítésének mérlegelése fontosabb, mint valaha.
  A nyugdíjigénylés optimális időzítése nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíj, hanem a nők kedvezményes nyugdíja tekintetében is kulcskérdés, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a "rendes" öregségi nyugdíj összegét.

- A 2020-ban alkalmazott valorizációs szorzók 11,4%-kal voltak magasabbak, mint a 2019. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók.

- 2021-ben 9,7%-kal voltak magasabbak, mint a 2020-ban alkalmazott szorzók.

- 2022-ben pedig 8,7%-kal voltak magasabbak, mint a 2021-ben alkalmazott valorizácós szorzók.

- 2023-ban 17,5%-kal voltak magasabbak, mint a 2022-ben alkalmazott valoriozációs szorzók.

   Az eddigi idei kereseti adatok tükrében a jövő évi valorizációs szorzók pedig - hacsak a háborús veszélyhelyzetek (az orosz-ukrán háború mellé Izrael megtámadása is újabb globális krízist okozhat, ha a Közel- és Közép-Kelet ismét föllángol) nem eszkalálódnak váratlan visszaesést, és ezzel keresetcsökkenést okozva - tovább javulhatnak.
   A 2023. január-július havi kereseti adatok alapján 2024-ben akár 13,9%-kal növekedhetnek a valorizációs szorzók. Így a 2024-ban nyugdíjat igénylőknek nem kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét. Még jobban járhatnak, ha esetleg idén sor kerülne egy évközi minimálbér-emelésre is, mert ez tovább növelhetné a nemzetgazdasági nettó átlagkeresetet (amelynek nominális növekedési ütemétől függ a valorizáció jövő évi mértéke).
2024-ben egyébként az igényelheti a nyugdíját,

aki jövőre tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát (vagyis aki 1959-ben született), továbbá

az a hölgy, aki jövőre szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosító időt (amelynek hossza egyelőre nem változik), és természetesen

az is igényelheti jövőre a nyugdíját, aki már korábban teljesítette a nyugdíj feltételeit, de a nyugdíja megállapítását még nem kérte.

A nyugdíjigénylés időzítése akár két-három évtizedre kiható súlyos anyagi következményekkel járhat, ezért az időzítést illetően feltétlenül célszerű tájékozódni az egyes opciókról és azok lehetséges hatásairól.

dr. Farkas András - NyugdíjGuru News