Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Graholy Zoé

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila


 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Az év elszólása, vagy mégsem az? Saját minisztere lebegtette be Orbán kitiltását az USA-ból

Észak-Korea, Burma, Angola, Libéria, Guatemala, Ukrajna, Koszovó, El Salvador, Szerbia, Szíria, Irán, Uganda – fogadjunk, hogy nem tudják, mi a közös ezekben az országokban! És azt, hogy mi lehet a közük ezen országok bizonyos polgárainak Orbán Viktorhoz? Vagy Mészáros Lőrinchez? Esetleg az Orbán-papához vagy az Orbán-vő Tiborcz Istvánhoz? Vajon mi lehet a közös bennük? Röviden és velősen: a korrupció és/vagy az emberi jogok megsértése. Napjainkban legalábbis még csak ennyi. Merthogy a felsorolt országok bizonyos polgáraival és cégeivel szemben az amerikaiak már bevetették a komoly szankciókkal járó Globális Magnitsky-törvényt, miközben a magyar miniszterelnök és néhány (politikus)haverja, no meg családtagja ellen még csak szó van a szankcionálásról. És ezt még Szijjártó Péter sem tagadja, sőt! Ő volt az, aki nem is olyan régen bedobta a köztudatba ennek az eshetőségét. Hogy elszólás volt csupán vagy más motiválta? Ki-ki maga döntse el. Mi adunk hozzá néhány támpontot.

Nagy meglepetést keltett november végén Szijjártó Péter a The Financial Timesnak nyilatkozva. Ezúttal nem a külgazdasági és külügyminisztertől amúgy általában megszokott kioktató, durva csúsztatásoktól (hazugságoktól) sem mentes, kekeckedő és fennhéjázó kiszólásai miatt kapták fel sokan a fejüket, hanem amiatt, mert egy olyan kérdést hozott fel, „önként dalolva”, amit eddig – immár évek óta – agyonhallgatott az Orbán-kormány minden egyes embere, s persze a rezsim lakájmédiája is. Szijjártó nem másról beszélt, mint arról, hogy arra számít, az Egyesült Államok a tavaszi országgyűlési választások előtt beveti a Globális Magnitsky törvényt, ami kemény szankciók meghozatalát teszi lehetővé külföldi állampolgárok és cégek ellen korrupció, illetve az emberi jogok megsértése miatt. Az eredetileg csak az oroszokra vonatkozó, de 2015 óta világszerte, bárkire alkalmazható törvény (Global Magnitsky Act) „névadója” a korrupció ellen küzdő, nyomozó, majd börtönbe vetett, megkínzott, s 2009-ben házi őrizetben elhunyt orosz, Szergej Magnitsky volt. Az emberi jogok megsértői mellett a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőket és társaikat is szankcionálnak vele. Vonatozik a pénzmosásra, illetve azokra az esetekre, ha a jövedelmek gyaníthatóan jogellenes forrásokból származnak, vagy a bevételt eltitkolják az illetékes adóhatóságok elől. A kiróható szankciók pedig – pestiesen szólva – nem semmik: a Magnitsky-listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, minden, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania velük. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek, cégek.

A törvény egyébként a korrupciót tág értelemben kezeli: az állami vagyon illetéktelen használatára, a magánvagyon kisajátítására személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedetre, a természeti forrásokkal való visszaélésre és vesztegetésre is kiterjed. De azokra ugyancsak vonatkoztatják a jogszabályt, akik részt vesznek a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében.

Ha azt mondjuk: Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István – s ezeket a neveket a Magnitsky törvény értelmében szankcionálható cselekedetek fényébe helyezzük, akkor rögtön világossá válik, miért hallgatta agyon eddig a magyar kormány annak a tényét, hogy bizony fennáll az esélye annak, a magyarok közül elsőként, velük szemben alkalmazzák majd az amerikaiak a törvényt. Mindenesetre van már ilyen beadvány az illetékesek asztalán. A listára vételről – akár külső személyektől, civil szervezetektől érkező indítványra is – ugyan az amerikai pénzügy- és a külügyminisztérium dönt. Igen gyakran „figyelemfelhívás” után, ami kompletten benyújtott „vádanyagok” formájában érkezik meg az illetékesekhez. És ilyen vádanyag már évekkel ezelőtt érkezett, nem is egy.  2018-ban született az első beadvány, a magát az emberi jogok és a korrupció elleni küzdelem szószólójaként jellemző, a jobbközép értékeket közvetítő, Ronald Reagant példaképnek tekintő washingtoni, Frontiers of Freedom Intézet magyar származású alelnöke, Radványi Miklós jóvoltából. A második beadványt a nagy tekintélyű jogvédő szervezet, a Human Rights First akkor igazgatója, Melissa Hooper tette. Mindkét beadványban Orbán Viktor, valamint közvetlen környezetének nyolc tagja ellen kértek szankciókat, a feltételezett korrupció és az emberi jogok megsértése miatt. Majd azóta született az első beadványnak egy kiegészítése, ami úgy fogalmaz: „Orbán Viktor, családtagjai, politikustársai és legszűkebb köre intézményesített, összeesküvés keretében, szándékosan és nagy tételben elkövetett lopások, sikkasztások, csalások és fondorlatos korrupciós ügyletek felelősei azóta, hogy Orbán hatalomra került”.  (Ez egyébként a Microsoft-botrány volt), s az amerikai részről nyilvánosságra hozott dokumentumok és levelek között volt olyan, amelyből megtudhattuk, hogy 2014 júniusában a Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója, az óriáscég redmondi központjának küldött e-mailjében, egy utóbb korrupciósnak ítélt ügylet kapcsán, a következőt írta: „Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást”.

   A Magnitsky listára vételt, legalábbis Orbán és társai esetében – ne legyenek kétségeink –, a Fehér Ház zöld jelzésére döntik el az illetékesek. S a Fehér Ház jelenlegi lakója bizony – enyhén szólva sem – szimpatizál Orbán Viktorral meg a rezsimjével. 
  Nem véletlen, hogy Joe Biden, az EU tagállamok vezetői közül – szégyenszemre –  egyedül a magyar miniszterelnököt hagyta le a virtuális demokrácia csúcs meghívottainak a 110-es listájáról. Ám felkerülni a Magnitsky-listára, szankciókat elszenvedni korrupció, emberi jogok megsértése miatt ennél is jóval látványosabb üzenet lenne, pedig Biden alatt ennek meg is lehet az esélye. 
  Ahogy azt megfogalmazta portálunknak adott korábbi interjújában a Hungarian Spectrum blog közelmúltban elhunyt megalkotója,  Balogh S. Éva: „Vannak, akik szerint most nagyobb az esély arra, hogy szankciókat hozzanak magyar politikusok ellen, ahogy ez történt például Obama idején is, több magyar kormányközeli s korrupcióval vádolt személy kitiltásával. Ha a magyar kormány megmakacsolja magát és nem hajlandó civilizált módon viselkedni, akkor még erre is sor kerülhet”.
  Mindezek fényében nem valószínű, hogy Szijjártó elszólta magát a The Financial Timesnak adott interjújában. Idézzük csak fel, hogy mit is mondott? Kifejtette, hogy az Egyesült Államok be fog avatkozni a magyarországi országgyűlési választásokba, mert az új adminisztráció megorrolt Orbán Viktorra, aki kiváló kapcsolatokat ápolt Biden elődjével, Donald Trumppal. Mint hozzáfűzte, ennek a beavatkozásnak az eszköze a Globális Magnitsky törvény alkalmazása lesz. Ezek szerint tehát Orbán is számít már arra – de legalábbis készül rá –, hogy Washington esetleg tényleg meghozza a szankciókat az őt és néhány családtagját, NER-társát érintő beadvány alapján. Lehet, hogy Orbánék tudnak valamit. Valami olyat, ami számukra nagyon kellemetlen lehet, s jobbnak látják inkább elébe menni és védekezni ellene. 
  Mindenesetre van mitől tartaniuk. Hogy véletlen egybeesés vagy sem, de az tény, hogy decemberben – a virtuális demokrácia csúcsra készülődve – igencsak megszaporodott a Globális Magnitsky törvény keretében meghozott szankciók száma. Az elszenvedők között Észak-Koreai, burmai, angolai, libériai, guatemalai, ukrán, koszovói, El salvadori, szerbiai, szíriai, iráni és ugandai természetes személyek és cégek voltak. Olyan kompániába kerültek, mint például Iszlam Karimov, volt üzbég elnök legidősebb lánya, az orosz legfőbb ügyész fia, Jurij Csajka, egy ukrán rohamrendőr parancsnok, egy burmai tábornok vagy éppen Szergej Kusjuk, a Berkut speciális ukrán belügyi rohamegység parancsnoka. Ha pedig a Szijjártó-nyilatkozat nem véletlen elszólás, hanem szándékos előremenekülés volt, akkor Orbánnak van oka tartani attól, hogy ő is bekerül a „csapatba”. S viszi magával Lázár Jánost, Rogán Antalt, Polt Pétert, Matolcsy Györgyöt, Orbán Győzőt, Lévai Anikót Mészáros Lőrincet és Tiborcz Istvánt. 

hirklikk.hu

 

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1