2008.06.22. A kripta A templom padozatába vágott nyílásból talán félméternyire lóg ki az egyágú alumíniumlétra vége. D?lése nagyon meredek - közelíti a kilencven fokot - nehéz kell? biztonsággal áthelyezni a test súlypontját a sötéten tátongó üreg fölé. Igyekszem belesimulni a fokok közé, nehogy átbillenjek a létrával együtt. A lefelé való araszolásban további hátrányt jelent a jobb kezemet elfoglaló fényképez?gép, amit nagy gondossággal védek az üt?dést?l. Amint leérek és megfo 2008.06.22. A kripta A templom padozatába vágott nyílásból talán félméternyire lóg ki az egyágú alumíniumlétra vége. D?lése nagyon meredek - közelíti a kilencven fokot - nehéz kell? biztonsággal áthelyezni a test súlypontját a sötéten tátongó üreg fölé. Igyekszem belesimulni a fokok közé, nehogy átbillenjek a létrával együtt. A lefelé való araszolásban további hátrányt jelent a jobb kezemet elfoglaló fényképez?gép, amit nagy gondossággal védek az üt?dést?l. Amint leérek és megfordulok, két viharvert fémkoporsóval találom magam szemben, tetejükön feszület, félig nyitva állnak. A nyíláson át a textilfoszlányok, valamint az egykori bels? koporsó korhadt fadarabjai közül szenvtelen közömbösséggel tekintenek arcomba a koponyák. Memento mori! - hirdetik. A helység maga néhány négyzetméternyi, téglával, k?vel kirakott, és eléggé vizes. Balra a félhomályból elmosódva, de azért érzékelhet?en t?nik el? egy lejt?s rámpa körvonala, amely az újtemplom közepe fel?l vezet errefelé - ott lehetett valamikor a kripta hivatalos lejárata. Erre mer?legesen, a létra hátának irányában egy másik vágat indul, amely egy régebbi temetkezési hely területén halad. Hosszából és az irányából ítélve már az ótemplom alatt járhatok. Kiépített falnak, járdának nincs nyoma, jobbra és balra az elhordott föld alól szabálytalan elhelyezkedésben bukkannak el? az emberi maradványok: a teljes és hiányos csontvázak. Az ösvény sz?k, óvatosan lehet csak mozogni, de a hely kisugárzása amúgy sem a sietségnek, inkább az elmélyülésnek, a néma tiszteletadásnak kedvez.A templom A felvidéki Dobóruszkán vagyunk, ott ahol tavaly nyáron az el?z?ekben leírt kriptalátogatás lezajlott, ott ahol lelkes és tennivágyó lokálpatrióták néhány éve elhatározták, hogy megkeresik és feltárják a falu római katolikus templomában eltemetett Dobó István egykori egri várkapitány földi maradványait. Céljuk egy olyan kegyeleti hely kialakítása, amely jelent?ségének megfelel?en, méltó színvonalon reprezentálja Dobó személyiségét, történelmi érdemeit, és lehet?séget biztosít a bárhol él? magyarok számára egy kirándulással egybekötött történelmi f?hajtásra. Dobóruszka ? ez a szlovák-ukrán határ közelében fekv?, több mint kilencvenkilenc százalékban magyarok által lakott település ? méltán tarthat igényt az ?si jelz?re, hiszen Ruszka (Rwzka) néven már az 1300-as évek írásos feljegyzéseiben megjelent a neve. Hosszú ideig volt a Dobó család birtokában, így, szinte természetes módon kapcsolódott hozzá a Dobó el?tag valamikor a XIX. század elején. Katolikus templomában helyezték örök nyugalomra a Dobó család több tagját, köztük Dobó Istvánt. A temetkezési hely feltárásának munkálatai még az elmúlt esztend?ben elkezd?dtek, az akkor még a szlovák kormányban lév? Magyar Koalíció Pártja által kilobbizott anyagi támogatás segítségével. Sajnos a pénz a múlt év ?szére elfogyott, és a munkálatok leálltak. Most ismét nagy a sürgés-forgás a templom körül. Kívül, a kerítés mentén, a parkoló kialakítása folyik, távolabb a kántorlakás felújításán, múzeumi célú átalakításán munkálkodnak néhányan. Kísér?m, Lakatos László tavaly még, mint építési vállalkozó irányította a feltárási munkákat, ma már megnövekedett hatáskörrel és felel?sséggel bíró polgármesterként intézkedik. - Megmondom ?szintén, nagyon megörültünk, amikor a közelmúltban Magyarországról alapítványi támogatáshoz jutottunk, és ennek révén újraindíthattuk a munkálatokat ? mondja. A templomudvar rendezése lényegében megtörtént, a homlokzatot eltakaró öreg fa kivágása van még hátra. De menjünk be a parókiára ? invitál ? úgy látom, megérkezett a Plébános úr. Útközben még elmondja, hogy ha terveik szerint sikerül létrehozni az itteni emlékhelyet, akkor a következ? lépés Dobó István életnagyságú szobrának elhelyezése lesz a falu f?terén. Ambícióban és lendületben tehát nincs hiány, jólesik látni ezt a nehéz körülmények között is él? tettrekészséget. Természetesen egyedül a polgármester sem tudná el?revinni a dolgokat, hál? Istennek kiváló partnerekre talált Waiszer Attila plébános és Varga László CSEMADOK alapszervezeti elnök személyében, akik az egyházi, m?vészettörténeti és történészi hátteret biztosítják ehhez az ambiciózus tervhez. Láthatóan jól kiegészítik egymást, képesek az együttgondolkodásra. Négyesben folytatjuk a beszélgetést. - Plébános úr! Mondjon néhány szót err?l a maga nemében páratlannak mondható m?emlék templomról, ahol a feltárás folyik ? kérem a kölcsönös bemutatkozást követ?en. - A jelenlegi templom helyén valamikor egy árpádkori templom állt, amelyet vélhet?en villámcsapásból keletkez? t?z pusztított el ? magyarázza. A XV. században aztán belekezdtek egy gótikus templom építésébe, de a munkálatok a szentély elkészültét követ?en leálltak, és csak néhány évtizeddel kés?bb folytatódtak tovább, egy másik épít? csapat kivitelezésében. Így lett a templom hajója már reneszánsz stílusú. Ugyanakkor a gótika is tovább élt benne: a reneszánsz boltívekre gótikus bordázat installációt vittek fel. Ezután megint leállt az építkezés, s végül a XVIII. században - 1796-ban ? a nyugati zárófal, a kórus és a torony felhúzásával sikerült befejezni a templomot. Jó háromszáz évig épült tehát a mostani ótemplom. - Ezzel azonban nincs vége a történetnek ? folytatja a krónikát a tisztelend?. Abban az id?ben a templomhoz tartoztak még a kárpátaljai filiák is, melyek egy részének nem volt saját temploma, ezért a hívek idejártak vasár- és ünnepnap szentmisére, így szép lassan kicsi lett az ótemplom. 1914 táján aztán határozat született a b?vítésr?l, oly módon, hogy egy nagyobb méret? hajót kell felépíteni a régi mellé. Egy budapesti illet?ség? építészt, Hörz Ern?t kérték fel a munkára, aki nagy leleménnyel úgy oldotta meg a feladatot, hogy az ótemplomban ül?k is szépen rálátnak az új szárnyban lév? szószékre és oltárra, így ugyanolyan teljességgel vesznek részt a szentmisén, mint az eklektikus és historizáló stílusban megépült újtemplomban ül?k. 1922-ben szentelték fel a f?oltárt és a keresztel?kutat, azóta látható a templom a mai, kéthajós formájában ? fejezi be az ismertetést Waiszer Attila plébános. Személyes meggy?z?désem szerint is méltán nevezhetjük a templomot a szlovákiai Ung-vidék egyik legszebb, legértékesebb m?emlékének. Ez a tény valószín?leg nem könnyítette meg az egyházi hatóságok és az állami szervek hozzájárulásának megszerzését az épületen belüli ásatásokhoz. Márpedig csak az a bizonyos, hogy Dobó földi maradványai ebben a templomban nyugszanak, a pontos helyr?l nem maradt fenn hiteles dokumentum, azt csak egy eredményes feltárás tisztázhatja. Dobó István Ha valakit példaképnek állítunk, és emlékét nemzeti tisztelet tárgyává kívánjuk tenni, alapvet? követelmény, hogy ismerjük egyéniségét, jellemének f?bb vonásait. Kicsoda valójában, és milyen ember volt Dobó István, akinek emlékezetét olyan kitörölhetetlenül belevéste a kollektív nemzettudatba Gárdonyi romantikus h?si ábrázolása? Próbáljuk közösen összerakni a személyiségét a rendelkezésre álló történelmi mozaikokból. Kortársi feljegyzések nemigen maradtak a korból, így a cselekedetei alapján kell megítélnünk ?t. Tipikus karrier-katona volt, aki nemesi származása révén tiszti, parancsnoki beosztásra tarthatott igényt, amit meg is kapott a császártól. Ellentétben sok más zsoldos kapitány kortársával, akik szerte Európában kupecként adták-vették meggy?z?désüket és a rájuk bízott várakat, Dobót adott szavához való ragaszkodása min?sítette. Uralkodójához való h?sége összekapcsolódott a néphez, saját fajtájához való, megalkuvásmentes kiállással. A nehezebb utat választotta, hiszen a három részre szakadt Magyarországon könny? lett volna neki is taktikázni, az érdekek mentén ide-oda csapódni, de ? Ferdinándot tartotta törvényes királyának, és végig lojális maradt hozzá. Értékválasztásában valószín?leg közrejátszottak a pápának az európai civilizáció és a kereszténység megvédésére felhívó szavai is, hiszen Eger alatt Dobóék nemcsak a hazát, de az egész európai keresztény kultúrát védelmezték. Nyugodtan nevezhetjük h?sies jellemnek, aki emellett a gazdasági ügyekhez is értett. Családjával, birtokaival tör?dött, odafigyelt az anyagiakra. Ha a szükség úgy kívánta, még szomszédaival is perbe szállt érdekeinek védelmében. Beosztó volt, az egri várat is csak jó gazdálkodással tudta rendbe rakni. Amellett, hogy er?s kézzel tartott fegyelmet, tekintéllyel is rendelkezett - emberei, katonái tisztelték ?t. Mindenképpen karizmatikus egyéniség volt, aki jellemességével és honszeretetével a mai kor emberének is méltó példaképe lehet. Dobóruszka élni akar - Községünknek van múltja és lesz jöv?je is ? jelenti ki határozottan a polgármester, Ruszka helyzetét firtató kérdésemre. Jelene ugyan nem sok van ? nagy a munkanélküliség és elég nehezek a létfeltételek - de mi nagyon reménykedünk. Terveink vannak, cselekedni akarunk, és nem hagyjuk, hogy csak úgy megtörténjenek a dolgok velünk. Van egy falurendezési tervünk, ehhez szeretnénk pályázati úton pénzt szerezni. Bízunk benne, hogy az idegenforgalom és a turizmus által kínált lehet?ségek is segítenek az el?relépésben. Nagy reményeket füzünk ebben a tekintetben a Dobó emlékhely kialakításához. Közbevet?leg jegyzem meg - mondja, - hogy településünkön a Dobó István emléke el?tti tisztelgés már régebbi múltra tekint vissza. Szervezett formában 1990 óta emlékezünk, amikor barátunk ? mutat Varga Lászlóra ? ötletére és irányításával a helyi CSEMADOK szervezet el?ször rendezte meg a Dobó István Kulturális Napokat, amely azóta hagyománnyá vált. 1995-ben sikerült elkészíttetnünk a Dobó szarkofág fed?lapjának másolatát is - az eredetit gróf Butler János, a templom kegyura Eger városának adományozta 1832-ben - és elhelyeztük a szarkofág megmaradt eredeti elemei mellett a templomban. - Ha úgy vesszük ? folytatja a polgármester ? mi is olyan végvári vitézek vagyunk, mint ? volt annak idején. Itt az etnikai határon naponta látjuk, hogyan asszimilálódnak az emberek. Elhatároztuk, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a dobóruszkai templomban száz év múlva is magyarul szóljon a mise. Szükség van az ilyen történelmi helyekre, hogy ?rizzék és felmutassák a nemzet múltjának értékeit, és kitartásra, öntudatra bíztassák az embereket ? helyieket és idelátogatókat egyaránt. Abban is reménykedünk, hogy a vendéglátásból, a látogatók kiszolgálásából származó bevételek az emlékhely és a kapcsolódó létesítmények fenntartásán túlmen?en az itt él? magyarság életfeltételeit is javítani fogják. - Mondhatjuk, hogy Dobó István ismét a hazáért száll harcba? ?kérdezem. - Igen. Megítélésünk szerint ? ötszáz év elteltével is képes ilyen fontos, nemzeti feladatot ellátni ? hangzik a válasz. Kilencven évvel ezel?tt az itt él?k már tettek egy kísérletet Dobó hamvainak felkutatására, de nem jártak eredménnyel. Mi nagyon bízunk a sikerben. Összeállt egy jó csapat, van hozzá merszünk, kitartásunk, és a földi feltételek meglétén túl érezzük a felülr?l jöv? segítséget is. Most nem szabad abbahagyni, elodázni, mert az utánunk jöv?k már nem biztos, hogy képesek lesznek ezt megtenni ? zárja gondolatmenetét Lakatos László polgármester. A feltárás folytatódik Szó, ami szó, a ruszkaiak már idáig is nagy munkát végeztek, nem volt könny?, amíg idáig eljutottak. Induláskor nem találtak már él? embert, aki emlékezett volna, a templom melyik része alatt helyezkedik el a kripta. Georadarral pásztázták át a templom mindkét hajójának padozatát, hogy jó helyen kezdjenek az ásásba. Aztán jött az els? csalódás, amikor kiderült, hogy a kripta fémkoporsóiban talált maradványok csak 200-250 évesek, tovább kell tehát ásni az ótemplom felé. Szerencsére itt már sorban kerültek el? a régebbi leletek, bizonyítva azt, hogy jó irányba haladnak. Rátaláltak többek között egy XVI. századi reneszánsz aranyhímzéses ruhában eltemetett leányka maradványaira is, aki viselete és a mellette talált ékszermaradványok alapján a Dobó család korán elhunyt tagja lehetett. A szükséges hatósági engedélyek rendelkezésre állnak, a megtalált maradványok azonosításához is sikerült partnereket találni budapesti antropológus szakemberek személyében. A feltárás tehát folytatódhat. Terveik szerint, a munkák eredményes lezártát követ?en, a kivilágított kripta egy része üveglapon keresztül lesz megtekinthet?. Megtörténik majd az ótemplom oltárának restaurálása is, és a m?emlékesek elvi engedélyének birtokában, tervezik a vörösmárvány Dobó szarkofág eredeti formában való felállítását is. Ebben szeretnék elhelyezni Dobó István földi maradványait ? természetesen ünnepélyes körülmények között. A néhai egri várkapitány történelmi szerepére utalnak majd a tervezés alatt álló ólomüveg vitrázsok is, amiken megjelenik a Dobó család címere, Erdély címere (Dobó erdélyi vajda is volt), Ung vármegye címere és természetesen a magyar koronás címer. Ha minden jól alakul, egy gyönyör? történelmi emlékm? lesz a templomból, amelyhez szervesen kapcsolódik majd a régi kántorlakás átalakításával létrejöv? Dobó Emlékmúzeum. Az ásatások folytatásának költségeit egy alapítvány támogatásából fedezik, - a dolog pikantériája, hogy ez a szponzor a más ügyben elhíresült Egymásért?Egy Másért Alapítvány - de a múzeum létrehozásához és a környezet kialakításához köszönettel fogadnak felajánlásokat a ruszkaiak. Segíteni tudnak az érdekl?d?k és szimpatizánsok látogatással is, jöjjenek el, vigyék hírét az itt folyó munkának. Mindkét fél részére el?nyös lenne olyan régész, történész szakot végz? egyetemisták, doktorandusok közrem?ködése, akik vállalkoznának a templom feltárásának feldolgozására, vagy felkutatnák, és diplomamunkájuk, doktori értekezésük tárgyává tennék a Dobó család történetét. Eger üzenete Az Egri Vármúzeum kezdett?l fogva értékes szakmai segítséget nyújtott a ruszkaiak munkájához. Szerettük volna véleményüket kikérni az ásatás jelenlegi helyzetér?l, de ?k arra való hivatkozással, hogy a munkálatok szakmai felügyeletét szlovák régészek látják el, csak a befejezés után kívánnak nyilatkozni. Tiszteletben tartva álláspontjukat, Eger üzenetét Gárdonyi Géza örökérvény? szavain keresztül továbbítjuk. Dobó István várkapitány imája: ?Istenem! Te látod a mi kis romladozó várunkat s benne ezt a maroknyi, elszánt népet? A Te nagy mindenségedben kicsi semmiség ez a földi világ. Ó, de minekünk ez a mindenségünk! Ha kell a mi életünk, vedd el Uram, t?lünk! Hulljunk el, mint a f?szál a kaszás vágása alatt! Csak ez az ország maradjon meg?ez a kis Magyarország. Mária, Jézus anyja. Magyarország véd? asszonya! A Te képedet hordozzuk zászlóinkon. A Te nevedet milliók ajka énekli magyarul! Könyörülj érettünk! Szent István király! Nézz alá az égb?l! Nézd pusztuló országodat, veszend? nemzetedet! Nézd Egert, ahol még állnak a Te templomod falai, és ahol még a Te nyelveden, a Te vallásodon dicséri a nép a Mindenhatót. Mozdulj meg mennyei sátorodban, Szent István király; ó borulj az Isten lába elé! Isten, Isten! Legyen szíved a miénk!? Epilógus A legfrissebb információink szerint már budapesti szakért?k vizsgálnak egy Dobóruszkán talált csontvázat, melyr?l feltételezhet?, hogy Dobó István földi maradványa. /Megjelent a Prágai Tükör 2007/5. számában/