Bokros: nem járhat állampolgári jogon a nyugdíj 2006-10-04 17:05:25 VGO A nyugdíjrendszert el kell választani a szociálpolitikától, miközben a nyugdíjrendszernek önfinanszírozóvá kell válnia - mondta Bokros Lajos, a Közép-Európai Egyetem (CEU) vezérigazgatója, volt pénzügyminiszter szerdán a Pénzügykutató Zrt. által szervezett nyugdíjkonferencián. A nyugdíj állampolgári jogon nem járhat, az öregkori szegénységet a szociálpolitikának kell megoldania - rögzítette Bokros Lajos. Ennek a megállapításnak a hátterében az áll, hogy Magyarországon a potyautasok tömege az államot ellenségnek tekinti, amelynek nem fizet járulékot, szemben Nyugat-Európával, ahol a befizetés tisztesség és becsület dolga - magyarázta a volt pénzügyminiszter, aki szerint a költségvetés nem képes finanszírozni egy állampolgári jogra épül? nyugdíjrendszert. Bokros szerint az els? pillért - azaz az állami nyugdíjat - ki kell vonni a politikusok játékteréb?l, akik 14. illetve 15. havi nyugdíjat is ígérnek, miközben a 13. havi nyugdíjat is a nyugdíjasok egészségbiztosításának fedezetére kellene fordítani. Hozzátette azt is, hogy az els? pillér torzítása, például az els? pillér változtatása versenyképtelenné teheti a második illetve harmadik pillért is. "Svéd mintájú, egyéni számlás nyugdíjrendszerre van szükség, amely mindenki által nyomon követhet?, s amelyhez politikusok, így a pénzügyminiszterek se nyúlhatnak" - fogalmazott a CEU professzora. Ezzel gyakorlatilag egyetértett Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. A volt pénzügyminiszter a 2001-ben már bevezetett és a munkavállalók számára kiértesített névleges, egyéni számlás nyugdíjrendszer - elszámolás - mellett érvelt. "Az els? pillért az öngondoskodásra és az önfinanszírozásra kell építeni" - fogalmazott Varga Mihály, aki elmondta azt is, hogy a Pénzügyminisztériumban elkészültek a tanulmányok, amelyek szerinte döntésre érettek. (MTI) *********************************************** Sztrájk követheti a demonstrációt [2006.10.04] Reggel.hu Akár munkabeszüntetésre is készek a pedagógusok, amennyiben a kormány nem változtat közoktatási elképzelésein. Október 13-án délután négy órakor Budapesten, a képvisel?i irodaház el?tt tartja tiltakozó megmozdulását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - jelentette be tegnap a szervezet elnöke, Kerpen Gábor. A szervez?k által országos szül?i értekezletnek nevezett megmozduláson eddig a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Keresztény Pedagógusok Szervezete jelezte részvételét, s tárgyalásokat folytatnak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával is. A pedagógusok egyebek mellett a heti plusz két óra túlmunka elrendelése, a tervezett elbocsátások és a megnövekedett adminisztratív terhek miatt tiltakoznak. Kerpen Gábor megjegyezte: több olyan jelzés is érkezett hozzájuk, hogy félnek a pedagógusok. Utalt arra, hogy "van olyan párt", amelyik felírja a demonstrációkon résztvev?ket. Most, amikor 15-20 ezres elbocsátások várhatók, különösen tartanak ett?l a pedagógusok - tette hozzá. A Pedagógusok Szakszervezete továbbra sem támogatja a tiltakozó megmozdulást. Varga László elnök úgy véli: "az ilyen jelleg? problémákat nem az utcán, hanem a tárgyalóasztal mellett kell megoldani". Az utóbbi napokban Vargát több újságcikk is a szocialistákhoz kötötte, ugyanis fia és testvére is MSZP-s képvisel?. A szakszervezeti ellentétek ellenére Kerpen hangoztatta: munkabeszüntetésre is készek a pedagógusok, amennyiben a kormány nem változtat közoktatási elképzelésein. Az elnök beszámolt arról is, hogy a tanítási id?keret szabályozása miatt Alkotmánybírósághoz fordulnak. Az érdekvéd?k szerint a közoktatási törvény vonatkozó passzusa a táppénzen lév? pedagógust duplán sújtja. Példaként említette, hogy egy tanárnak hiába van egy adott napon hat órája a betegsége idején, abból csak négyet ismer el a jogszabály. Ha kollégája helyettesíti, akkor azt a két órát nem fizeti ki az igazgató. A szakszervezet elnöke félrevezet?nek nevezte az oktatási tárca több statisztikáját is. Augusztus végén Hiller István tárcavezet? a Gazdasági Együttm?ködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kimutatásaival támasztotta alá a minisztérium azon intézkedéseit, amelyet a tervezett elbocsátásokat indokolja, illetve heti plusz két óra többletmunkát ad a pedagógusoknak. Indoklása szerint az utóbbi években jelent?sen csökkent a gyermeklétszám, így nincs szüksége ennyi tanárra. Példaként egyebek mellet Angliát hozta fel, ahol az OECD számai szerint átlagosan kétszer annyi gyereket tanítanak a tanárok mint hazánkban. "A miniszter által említett számok egyszer?en nem fedik a valóságot" - hangoztatta tegnap ugyancsak OECD adatokra hivatkozva Kerpen Gábor. Hozzátette: nem elegáns az elmúlt 25 év tanár diák arány változásra sem hivatkozni, hiszen a nyolcvanas években teljesen más oktatási rendszer volt. A jelenlegi struktúra sokkal inkább pedagógusigény?. Például gyakorlatba ültették a nyelvtanulásnál a csoportbontást, amely értelemszer?en több pedagógust foglalkoztat. Szeptember elsejét?l újabb adminisztratív teherrel sújtották a pedagógusokat azzal, hogy nyilvántartást kell vezessenek arról, hogy mikor milyen feléadattal foglalkoznak. Szerinte a kormányrendelet azt sugallja, hogy nem lehet bízni a tanárokban. Kerpen hangoztatta: a pedagógusok inkább a neveléssel és az oktatással szeretnének foglalkozni a felesleges adminisztrációk helyett. Az oktatási minisztérium illetékese lapunk kérdésére úgy fogalmazott: nem kívánnak reagálni a PDSZ által elmondottakra. Lengyel Erika pécsi tanár: Az óraszámemelés mögött az gondolat rejlik, hogy a tanárok nem dolgoznak eleget. Azonban ezt alá kellene támasztani valamivel. Erre pedig legalkalmasabb volna egy reprezentatív és egy országos felmérés elkészítése. Ezek alapján ténylegesen megállapítható volna, hogy a tanárok valóban negyven órát dolgoznak-e hetente. Persze emlegetik az EU-s normákat is, valamint szó van arról is, hogy új, bértömeg-gazdálkodást vezetnének be az oktatásban. Molnár Csilla kaposvári pedagógus: Heti huszonöt órában tanítok magyartanárként. Hétköznap egyáltalán nincs szabadid?m, s még hétvégén sem túl sok, mert akkor is a dolgozatok javításán dolgozom, illetve óraterveket készítek. A konvergenciaprogramot jónak tartom. Úgy gondolom, hogy minden pedagógus számára megterhel?, de bízom abban, hogy meg lesz az eredménye. Zahorán Hilda, békéscsabai iskolaigazgató: Manapság egyetlen intézményvezet? sem lehet nyugodt. Egyrészt a demográfiai csökkenés okozhat problémákat, másrészt a folyamatos, el?tervezhet? munkának sem kedveznek a állandó változások az oktatásban. A pedagógustársadalmat ugyanazok a nehézségek sújtják, mint a más foglalkozásban dolgozókat. A plusz két óra bevezetésér?l az a véleményem, hogy ezt az átalakítást is csak az utolsó pillanatban közölték az illetékesekkel, a döntés nem volt átgondolt, jobban el? lehetett volna készíteni. Szakács Árpád