Menet közben megváltoztatták a felsőoktatási intézményekbe való bekerüléshez szükséges ponthatárt, és azt is, miképpen lehet a szükséges pontokat megszerezni.

 A szabály, amely szerint a gyerekek nekiindultak az érettséginek, a következő volt:

Valamennyi intézményre egységes követelmény, hogy minimum 240 pontot kell elérnie a jelöltnek, hogy bekerüljön a kiszemelt iskolába. Ezt a minimum követelményt az Emberi Erőforrások Minisztériuma határozta meg, és minden felsőfokú tanintézetre kötelező, hangsúlyozom, hogy ez a minimum.

Az egyes főiskolák, egyetemek saját hatáskörben ennél magasabb felvételi ponthatárt is megállapíthatnak, nyilván a jelentkezők számát és a férőhelyek arányát figyelembe véve. Pontot lehet szerezni középszintű-, emelt szintű érettségivel és állami nyelvvizsgával. Értelemszerűen az emelt szintű érettségiért és a felsőfokú nyelvvizsgáért több pont jár, mint a középszintűért, középfokúért. A gyerek attól függően, hogy milyen szakon kíván tovább tanulni, maga dönti el, hogy melyik tárgyból tesz közép-, vagy emelt szintű vizsgát, továbbá számításba veszi a már letett nyelvvizsga fokozatát. 

A gyerek bemegy a vizsgára, kihúzza a tételt, felel, majd kint a folyosón megbeszéli a társaival, hogyan sikerült, kicsit megkönnyebbül, de továbbra is benne a feszültség: a bizottság vajon miképp értékelte produkcióját? Eltelik néhány óra, kihirdetik a döntést, a nebuló gyors fejszámolással megállapítja, hogy megvan a szükséges pontszám. Hurrá, felvettek! Szép az élet, tovább tanulhatok, ősztől egyetemi polgár leszek. Anya, apa, nagymama, nagypapa, testvér, nagynéni, nagybácsi gratulál. Boldog az egész család! Hazamegy az ifjú, bekapcsolja számítógépet, irány az iskola web lapja. Derült égből gumibot: az országos ponthatárt időközben megemelték 260 pontra, tetejébe a nyelvvizsga eredmény nem számít, azaz nulla.

Ez nem lehet igaz! Ez kb. olyan, mintha meccs közben változtatnák meg a labdarúgás szabályait, azonnali hatállyal. Elindul a csatár az ellenfél kapuja felé, társa jó helyzetben van a 16-oson belül, átadhatná neki a labdát, de 20 méterre a kaputól észreveszi, hogy luk van a védősorban, hatalmasat rúg és betalál a hálóba. Összeölelkeznek a játékosok, ujjong a lelátó, boldog az edző, de a játékvezető kirúgást ítél: új szabály, a 16-oson kívülről nem lehet gólt rúgni. Le kellett volna passzolni a labdát a 16-oson belül tartózkodó játékostársnak. 

A konkrét eset jól megvilágítja a helyzet abszurditását:  A kisdiák a gödöllői Szent István Egyetemre jelentkezett gépészmérnöki szakra. Középszintű érettségit tett magyarból, történelemből, matematikából és informatikából, emelt szintűt angolból. Ez utóbbi felsőfokú állami nyelvvizsgának számít, a felvételinél +50 pontot ér. Az utolsó szóbeli vizsga után a gyerek rögtön kiszámolta, hogy 248 pontot ért el, tehát felvették. Aztán jött a pofára esés, mert kiderült, hogy most már 260 pont a minimális követelmény, és ebbe a nyelvvizsga nem számít bele. Ha ezt előre tudja, nincs semmi baj, nem angolból, hanem informatikából vizsgázik emelt szinten, és simán megvan a szükséges pontszám. 

A ponthatár megemelése, megfejelve a kiszámítás módjának a megváltoztatásával, erkölcstelen, igazságtalan és érhetetlen, elfogadhatatlan. 

Vagy pont ez a cél?!

I.M-

FÚSZ