Szerző: Elek Attila, Független SZABAD EURÓPA, www.szabadeuropa.com 2013.06. 18.

Az elmúlt években folyamatosan közbeszéd a magyar társadalomban, mely talán mostanra éri el tetőfokát, a devizahitelek kérdése. Pro és kontra hangzanak el érvek, meg kell-e menteni a devizahiteleseket vagy már esetleg meg is mentette őket a kormány vagy hagyni kell sorsukra őket. A kérdést sajnos pártok politikai haszonszerzésre is felhasználják, mint oly sok mindent ebben az országban. Nézzük a tényeket. 
A devizahitel intézményét! Figyelem! A devizahitelt, 2001-ben az Orbán kormány vezette be. Hoppá! Hogy milyen szándékok vezették az első Orbán kabinetet a konstrukció bevezetésére az olvasó fantáziájára bízzuk!
Elterjedése annak volt köszönhető, hogy a kormányváltás után a Fidesz hű Járai Zsigmond, akkori jegybank elnök indokolatlanul magasan tartotta a jegybanki alapkamatot. A vesztes választások után majdnem a duplájára növelte a kamatot. Konkrétan 12,5%-ra és csak hosszú évek alatt engedte lecsorogni az eredeti szintre. Érdekes módon akkor ellenzékben a Fidesz ezt helyeselte és röhögött a markába, hogy jól kiszúrtak az akkori kormánnyal. Annak, hogy Járai és Simor miért tartja mesterségesen magasan a jegybanki alapkamatot meg van persze az oka. A nemzetközi pénzvilág így kényszeríti ki a kölcsönök extra felárát. Ha Matolcsynak volt valami magyarázható húzása az a jegybanki alapkamat erőszakolt csökkentése. Miután Járai és Simor éveken át 8-12%-on tartotta az alapkamatot a Fidesz által bevezetett devizakölcsönök futótűzként terjedtek el. Valljuk be őszintén ki az a hülye, aki 15-25%-os hitelkamatra vesz fel forinthitelt, amikor devizában 5-6%-on kapott kölcsönt. És figyelem itt jön egy rendkívül fontos adat! Azok cáfolására, akik azt állítják, hogy a devizahitelt felvevők viszont kockáztatták az árfolyam elmozdulásának lehetőségét. Nos, ez így ebben a formában nem igaz, hiszen amikor az emberek felvették a devizahiteleket a forint árfolyama rögzített volt és a külföldi devizákhoz képest egy szűk árfolyamsávban, maximum +- 15%-ra tudott kilengeni. Aki tehát devizahitelt vett fel, joggal számolhatott azzal, hogy a legrosszabb esetben is maximum 15% árfolyam veszteség érheti. Gyurcsány és kormánya a mellett kardoskodott, hogy ne töröljék el az árfolyamsávot, mert attól tartottak, hogy az erős forint tönkre teheti az magyar exportot és az olcsó import lévén hiányt gerjeszthet. Mivel azonban Gyurcsány pozíciói ingatag lábakon álltak, ne felejtsük el ez a TV-székhát ostrom, a Molotov-koktélos, rendőröket kockakővel doboló csuklyás alakok ideje, meg persze a békés tüntetőké, de egy békés tüntető nem sok vizet zavar ugyebár! A magyarországi zavargásokat kihasználva többször spekuláltak a forint ellen külföldről. Gyurcsány aztán végül beadta a derekát és belement az árfolyamsáv eltörlésébe. A sávot 2008.02.26-én eltörölték! Óriási hiba volt! Nem az öszödi beszéd, hanem a sáv eltörlése. Szinte senki sem vette észre ezt a lépést, mert az utca éppen az előrehozott választások követelésével volt elfoglalva.

Zárójelben jegyezzük meg, hogy alig fél éven belül Simor drasztikus kamatemelésre kényszerült, ráadásul beütött a világgazdasági válság is és jött a 25 milliárdos IMF hitel kényszere is. Érthetetlen módon Orbánék ezért nem vették elő Simort. Pedig önmagában ez az egy döntése majdnem romba döntötte az országot. De erről mélyen hallgat a mostani kormányzó párt is. Vajon miért? 

Ugyanilyen érthetetlen, hogy a Fidesz kormányzat miért nem állította azonnali hatállyal vissza az árfolyamsávot és ezzel azonnal rendezte volna a devizahitelek problémáját. Megtehette volna, mert 2/3-da volt. Ebben az esetben nem lett volna szükség semmiféle egyéb mentőcsomagra, hiszen úgy gondolom, hogy aki a felvett hitelösszeg törlesztő részleténél maximum 15%-al nagyobb összeget nem tud törleszteni, ott igenis fel kell mondani a hitelt és végre kell hajtani, akár árverezni is lehet. A másik dolog amire devizahitelnél és a forinthitelnél is figyelni kellett volna, és többek között erre kellene használni a 2/3-ot, nem a trafiktörvényre, hogy törvényileg ki kellett volna zárni az egyoldalú szerződésmódosítások (kamatemelések) mindenkori lehetőségét is. Ebben az esetben nem kellene most devizahitelesek megmentéséről beszélni. Ehelyett mi történt? Az Orbán kormány saját maguk és a haveri kör gazdagítására bevezette a végtörlesztést, melyben milliókat nyertek. Ugyanakkor a háttérben összekacsintottak a bankokkal és engedték nekik, hogy a végtörlesztés veszteségeit azokon hajtsák be, akik nem tudtak végtörleszteni. Ez meg is történt, banki kamatemelések formájában. És mindezt megengedte a kormányzat, sőt hallgatólagosan támogatta. Ez rendkívül erkölcstelen és felháborító, mert emiatt a lépés miatt többel emelkedtek a törlesztő részletek, mint az árfolyamveszteség miatt. Arcátlan módon felkínálták a hiszékeny népnek az árfolyamgát intézményét és eladták, mint megmentést. Csakhogy az előbbi kamatemelések miatt már az árfolyamgátban is jelentősen megemelt törlesztő részleteket kénytelenek fizetni az adósok, a kormány és a bankok titkos paktuma miatt. 
Hány embert is érint a devizahitel? Összességében jelzálogalapú hitel, családtagokkal együtt majdnem kétmillió embert érint, ha a gépkocsi devizahiteleket is számítjuk, akkor elmondhatjuk, hogy szinte minden magyar család érintett a dologban. Mivel a végtörleszteni csak a gazdagok tudtak, akik kevesen vannak, az árfolyamgát nem nyújt valós megoldást, a kabaréba illő ócsai lakópark csak arra volt jó, hogy néhányan lenyúljanak pár milliárd forintot, ezért a kormány a választások közeledtével újra előrángatta a témát. Ez a lehető legrosszabb, opportunista és cinikus álláspont, mely időről-időre reménnyel tölti el azokat a hitelesek, akiknek már nem sok esélyük van. Itt nagyon egyszerűen meg lehetne oldani a dolgokat, nem kell hozzá nagy okoskodás, egy azonnali forintosítás a hitelfelvételi árfolyamon, a futamidő az eredeti futamidőnél hosszabb nem lehet, a forintalapon számolt törlesztő részlet a hitelfelvevéskor számolt törlesztő részletnél nem lehetne több maximum 15%-kal. Kész, ennyi, nem kell itt tárgyalgatni. Aki ezt sem tudja fizetni, annál mehet a végrehajtás, akár az árverezés is, hiszen akkor ő rossz döntést hozott a hitel felvételekor. Még egy fontos intézményt be kell vezetni, mégpedig az úgynevezett elsétálás intézményét, ami annyit tesz, hogyha valakinek elveszik az ingatlanát vagy a gépkocsiját, azon felül azon túlmenően fennálló tartozása nem lehet, tudniillik, amennyiben a bank elveszi a fedezetet és mégis maradna még hitelhátralék, az egyértelműen a bank hibája, hiszen rosszul mérte fel az adós hitelképességét, és a fedezet biztosítékát, ezért az esetleges hátralékot a banknak kell veszteségként elkönyvelnie. Ezt a kétharmaddal egy héten belül meg lehetne tenni, sőt már 2010 májusában ezzel kezdett volna kezdeni, nem a haverok és Orbán és Kósa meg a Rogán végtörlesztésével, de sajnos van egy olyan érzésem, hogy ez így ebben a formában nem fog megtörténni, hanem nagy PR hadjárattal lesz valamiféle megmentő csomag a szavazatszerzés reményében, ami persze az érintettek jelentéktelen részének lesz valódi segítség.