forrás: egyenlítőTv

A KSH legfrissebb tanulmánya szerint a magyarországi életszínvonal az unió sereghajtói közé került, ráadásul 2010 óta sokat romlott a helyzet. A magyarok közel háromnegyede például nem tudott fedezni egy váratlan 50 ezer forintos kiadást, és kétharmaduknak még egy egyhetes üdülésre sem tellett. A folyamat természetesen nem meglepő. Az Egyenlítő TV csapata már többször is hangoztatta, hogy a kormány gazdaságpolitikája a felső tízezreknek kedvez, mindeközben az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek egyre jobban leszakadnak. Ezt most már a statisztika is alátámasztja. Ráadásul azt is tudjuk, hogy Lázár Jánosnak mi a véleménye a szegényekről. 

Rossz gazdaságpolitika

Bár nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy mindennek alfája és ómegája az egykulcsos adó, ennek ellenére, a zsákutcába vezető gazdaságpolitika lényegében erre az egy lépésre épült fel. Az hibás adópolitikával lyukat ütöttek a büdzsén, és azóta is ezt toldozgatják, foltozgatják ad-hoc lépésekkel. Eközben kivezették az adójóváírás rendszerét. A bérkompenzáció és s kötelező minimálbér kevés volt ahhoz, hogy helyre állítsa a korábbi nettó béreket. Ráadásul magas infláció miatt 2012-ben jelentős mértékben visszaestek a reálbérek.

A sok megszorítást azóta mindenki a saját bőrén érezheti, de leginkább az alsó-közép osztály és az az alatti jövedelmi csoportok. Az élet jelentősen drágult, a pénz pedig egyre kevesebb.

Rossz oktatáspolitika

A köznevelési törvény megbukott. A pedagógusi életpálya modellből úgy néz ki, semmi sem lesz. A megszorításoknak köszönhetően, nincs pénz a tanári béremelésekre.

A felsőoktatási törvény szintén megbukott, egyre kevesebben jelentkeznek felsőfokú képzésekre. A Fidesz tandíja/nem tandíja pedig mind jobban elzárja a szegényeket a felsőoktatástól. A diákhitel 2.0 pedig nem megoldás, mert sokan félnek a hitelfelvételtől.

Az oktatás átalakításával nem a felzárkózást segítik, hanem a szegregációt erősítik. Egyre nehezebb a kitörési lehetőség a szegénységből, akiknek pedig lenne esélyük, inkább külföldön próbálkoznak. Emiatt mind többen akarják itthagyni az országot.

Ráadásul az elszegényedés kockázata leginkább a 17 éven aluliakat érinti. Bizonyára sokat segít ezen a kötelező iskolába járás életkorának 16 évre való csökkentése.

Egyre kevesebb a szociális támogatás

A legújabb Matolcsy-csomagban ismét hozzá akarnak nyúlni a szociális támogatásokhoz. A segélyplafon bevezetésével a kormánynak az az elsődleges célja, hogy a segélyek összege semmiképpen se legyen nagyobb a 47 ezer forintos közmunkabérnél. A kormány ismét a legjobban rászorulók zsebében keresi a pénzt. A rendszeres szociális segélyek mértékét már így is a közmunkabér 90 százalékában maximalizálták. Nagy valószínűséggel most a többi szociális segélynél akarnak plafont bevezetni.

A szándék érthető, csakhogy a közmunka sem hozta meg a várva várt eredményeket. A legtöbben csupán be vannak jelentve közmunkára, de valódi értékteremtő feladatot nem végeznek. Statisztikai foglalkoztatás-növeléssel nem lehet kirángatni a szegénységből azokat, akik valóban dolgozni szeretnének.

Nélkülöznek a magyarok

A Népszabadság grafikonja jól szemlélteti, hogy rosszabbul élünk, mint 2008-ban. 

A KSH felmérése alapján, az alábbi tényekkel kell szembesülnünk:

• A magyarok 74 százaléka nem tudna fedezni egy váratlan kiadást saját zsebből.
• A lakosság kétharmadának nem telik egyhetes üdülésre.
• A lakosság 29 százaléka nem eszik rendszeresen húsételt. És akkor még az egészséges táplálkozásról, a vitaminokról nem is beszéltünk.
• A magyarok egynegyede hiteltörlesztési problémákkal küzd.
• A lakosság közel egynegyedének anyagi okok miatt nincs autója.
• Több mint 1 millió embernek jelent problémát a fűtés rendszeres megoldása.

Aggasztó kilátások

A megoldások nem látszanak. Bár Orbán Viktor pénteken úgy nyilatkozott, hogy programot hirdet az alsó-középosztály megsegítésére, a kijelentés már alapjaiban is megkérdőjelezhető. Akkor, amikor minden hónapban bejelentenek valamilyen megszorító csomagot, nem látni, miből finanszíroznának egy újabb programot.

Az ország nem csak az EU átlagtól, hanem a régiós átlagtól is egyre inkább leszakad. Recesszió, magas infláció, magas munkanélküliség, bizonytalan gazdasági környezet, csökkenő beruházási ráta, növekvő elvándorlás. A folyamatok aggasztó képet festenek a jövőről.