Káncz Csaba, 2017. március 27., 08:33

 Elmosódnak a határok a háború és béke között, már hadüzenetet sem küld az agresszor. Moszkva szerint Washington alkalmazza ezt a hadviselést világszerte rezsimek leváltására, mivel a hibrid hadviselés a nemzetközi jog szerint nem számít agressziónak. Putyin egyre agresszívebb balkáni beavatkozását látva London erősíti térségbeli jelenlétét.

 A háború szabályai megváltoztak az utóbbi években. Megnőtt a nem-katonai eszközök szerepe a stratégiai és politikai célok elérésében – sőt, több esetben hatékonyságukat tekintve a fegyverek erejét is meghaladják. A hibrid hadviselés egyesíti a hagyományos, az irreguláris és a kiber-hadviselést. Az új hadviselési forma elmossa a határokat a háború és béke formális megkülönböztetése között – sőt a háború megindítását már gyakran nem is kísérik formális hadüzenetek. Az új, "gerilla geopolitikai hadviselés" eszköztárába tartozik a kitalált propaganda, a letagadható erők bevetése, a hírszerzés, a kisebbségek mobilizációja az ellenséges területen és a terrorizmus.

A Geraszimov-doktrína

A módszer atyja Valerij Geraszimov, a Putyin által 2012-ben kinevezett vezérkari főnök és helyettes védelmi miniszter. 2013 február 27-én jelent meg a hadseregtábornok dolgozata, amelyben leírta, hogy  a “színes forradalmak” és az “arab tavasz” teljesen átfogalmazták a hadviselés formáit és tartalmát.  Az orosz hibrid hadviselés teljesen átírja a nem hagyományos hadviselés szabályait, ugyanis nem a gyengébb, hanem az erősebb fél használja az aszimmetrikus hadviselés formáit ellenfelével szemben. Geraszimov útmutatásai beleillenek abba az egyre nyilvánvalóbb orosz geopolitikai stratégiába, amely függő helyzetű de facto „államokat” hoz létre az orosz "közel-külföldön". Ide tartozik a Moldovából kiszakított Dnyeszter-menti Köztársaság, a Grúziától önállósodott Abházia és Dél-Oszétia, az Azerbajdzsán területéből kiszakadó Hegyi-Karabah és az Ukrajnában különleges státuszt kapó Donyeck és Luhanszk „népköztársaságai”.

A Kreml szerint Washington kezdte

Geraszimov tábornok a napokban előadást tartott az Orosz Hadtudományi Akadémián. Ennek keretében felkérte az intézményt, hogy kutassa a távoli helyszíneken végrehajtható csapat-bevetés módozatait. A tábornok előadásában kifejtette, hogy a hibrid hadviselésnek valójában amerikai gyökerei vannak és Washington alkalmazza ezt a hadviselést világszerte rezsimek leváltására, mivel a hibrid hadviselés a nemzetközi jog szerint nem számít agressziónak.

Geraszimov a nyugati államokat vádolta meg azzal, hogy számos nem-katonai eszközt vetnek be államok ellen, így mobilizálják a helyi lakosságot tüntetésekre, mindezt a szociális média segítségével. A vezérkari főnök hangsúlyozta a háború és béke közti válaszvonal elmosását, de világossá tette, hogy Moszkva erőteljesen lép fel minden nyílt és titkos agresszióval szemben.

A Nyugat szerint Putyin destabilizál

 Nos, a Nyugatnak erről más a véleménye, hiszen a német elhárítás egy jelentése éppen az orosz katonai hírszerzéshez köthető Fancy Bear csoportot vádolja „hibrid hadviselés” rendszeres végrehajtásával, amely többek között egyesíti a konvencionális hadviselést az aktív műveletekkel. A jelentés példaként hozza fel a 2015 december 23-i támadást az ukrán villamos-hálózat ellen, amelynek eredményeképpen 230 000 ember maradt áram nélkül.

Úgyszintén, a szerb médiában nagyon erős pozíciókat tartó orosz sajtó az utóbbi hónapokban sikeresen terjesztette el, hogy az amerikaiak és az EU nyugati nagyhatalmai pogromokat szerveznek Koszovóban a szerbek ellen, hogy meg akarják ölni Milorad Dodik boszniai szerb vezetőt, és hogy Albániának már odaígérték Macedónia felét. Az orosz beavatkozás – beleértve a tavaly októberi montenegrói puccsot - olyan erős lett a térségben, hogy Theresa May brit miniszterelnök bejelentette: 2018-tól újraindítják a BBC szerb nyelvű adását, jövőre nyugat-balkáni csúcsot tartanak és egyben megerősítik a biztonsági együttműködést a térséggel a kibertámadások ellen.

Káncz Csaba jegyzete