A török elnök teljhatalmi törekvéseit megkoronázó népszavazás megmutatta, hogy miként állnak a világ vezetői az aggasztó folyamatokhoz. Míg Németországban politikai vihart váltott ki Erdogan lépése, Putyin hallgatott, Orbán pedig titkos hódoló levelet írt. Az EU-Ankara kapcsolatok további romlása borítékolható.

 Az Erdogan elnöknek korlátlan hatalmat biztosító április 16-i népszavazás egy súlyosan megosztott társadalomról tett tanúbizonyságot és egyben felerősítette a politikai válságot. A belpolitikai feszültség törvényszerűen fog újra és újra a felszínre törni egy olyan országban, ahol a népesség egyik fele imádja elnökét, másik fele pedig gyűlöli. A széleskörű választási visszaélések tüntetésekhez vezettek számos városban, egyben éles kritikához Brüsszel, Berlin és Párizs részéről.

Titkos hódolat Orbántól

A magyar miniszterelnök hétfőn írásos gratulációt küldött a török elnöknek, egyedüliként az EU 28 tagállamának vezetői közül. Ezt Orbán elhallgatta a hazai média elől, a hírt a török sajtónak Erdogan hivatala erősítette meg. Orbán írásos üdvözlésével egy kategóriába került a fehérorosz Lukasenkó elnökkel, aki szintén igyekezett írásban kifejezni jókívánságait.

Trump telefonon gratulált, míg Putyin elnöktől ezidáig nem érkezett üdvözlet. Ez utóbbi nem igazán meglepetés, Moszkva és Ankara viszonya az utóbbi hetekben hűvösre váltott, mivel Erdogan újra elkezdte követelni a szír elnök távozását és „teljes támogatásáról” biztosította Washington Szíria elleni rakétacsapásait a múlt héten. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerint az eredmény „világos jelzés az EU ellenében” és egyben felszólította Brüsszelt, hogy vessen véget a török EU-csatlakozás „fikciójának”.

Húzzanak haza Németországból!

 Németországban politikai vihart váltott ki a vitatott török népszavazás. Julia Klöckner, a német kormányzó CDU képviselője szerint Törökország számára ezzel az EU csatlakozás ajtaja szorosan bezáródott. A bajor konzervatív CSU és a liberális FDP szerint le kell állítani a csatlakozási tárgyalásokat és ugyanazzal a mozdulattal le is kell venni a napirendről a török uniós tagság ügyét.

A legradikálisabban a mostanában vezetési válsággal és süllyedő támogatottsággal bíró euroszkeptikus AfD párt fogalmazott. Szerintük az igennel szavazó németországi törökök azonnali hatállyal térjenek vissza Törökországba. Egyben ezektől a választóktól rögtön a német állampolgárságot is meg kellene vonni, tette hozzá Alice Weidel elnökségi tag, hiszen ennél a csoportnál nyilvánvalóan nem sikerült az integráció új hazájukhoz.

Elhajózás Európától

 Erdoğan az ankarai reptéren reagált a kritikákra, leszögezve: „a nyugati keresztesek mentalitása és hazai kiszolgálóik megtámadtak bennünket, de ez nem csüggeszt bennünket. Délcegen állunk nemzetként, mert meghajolni csupán Isten előtt fogunk imáink során.”

A tavaly júliusi (ön)puccs óta az AKP kormányzat tízezreket börtönzött be – köztük 13 kurd országgyűlési képviselőt és 150 újságírót is, akiket terrorista szervezettekkel való kollaborációval vádolnak. Ankara és Brüsszel között az elkövetkező hetekben a halálbüntetés visszaállítása jelenthet újabb feszültségforrást. Bár ennek elfogadása Ankara EU csatlakozási tárgyalásainak azonnali végét jelentené, az elnök hétfőn nyitottnak mutatkozott annak jóváhagyására, „ha a török parlament ezt elfogadja”.

Káncz Csaba jegyzete