Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit
Lengyel János

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Főnix madár

   Ha belegondolunk, a főnix madár, aki „poraiból megélemedett” kutyafüle hozzánk képest. Nem tanultuk az iskolában, sőt ma sem tanítjuk, ami már önmagában is szégyenletes dolog, tehát kíváncsi pillanataimban én is úgy kellett „kigooglizzam”  az internetről, hogy mikortól is lett hivatalos nyelv a magyar a magyarok országában.
   Elképedtem és kétszer is el kellett olvassam a dátumot, mert valóban hihetetlennek tűnik, hogy egy ilyen tehetséges népnek mindössze 174 éve engedtetett meg végre, vagyis történelmi mércével szinte csak tegnap előtt, hogy az országgyűlésén magyar legyen a használt nyelv, a törvényhozás is magyar nyelven történjék, ahogy országszerte a hivatalos levelezés is,  valamint, hogy az iskolákban magyar nyelven történjék a tanítás.
Röpke í74 négy évvel ezelőtt sikerült végre elérni, hogy az uralkodó V. Ferdinánd roppant fanyar arckifejezéssel ugyan, de aláírja (1844 november 13-án) a II. törvénycikkelyt a magyarok több évtizedes követelésének engedve.
   Mi volt azelőtt?
   A pórnép nyilvánvalóan magyarul beszélt, hiszen nem tudott se deákul, se németül, így tehát feje fölött zajlott az ország ügyeinek intézése, ami tarthatatlan állapot volt.
Ez a dátum jelentette nálunk a reformkor igazi kezdetét. Sokkal kisebb eseményekre is vannak nálunk hivatalos ünnepnapok.
   A közeli dátum azaz az azóta eltelt 174 év valóságos csoda-idő volt. Emlékezzünk csak a magyar irodalom dolgaira. A magyar nyelv hivatalossá tétele után száz év sem telt el, és hirtelen, szinte a semmiből olyan irodalom született nálunk, amilyenre nagy nemzetek is büszkén nyalnák meg a tíz körmüket, ha náluk is olyan kvalitású írók és költők teremtek volna meg, méghozzá egyszeriben és tucatszámra, mint Jókai, Móricz Ady, Kosztolányi, Tóth Árpád, Karinthy, József Attila, és mindazok, akiknek a nevét ma utcák, egyetemek, terek, iskolák és középületek őrzik. Mindez a deák-és német nyelv uralmától való felszabadulás után következett be szinte robbanással. Ilyen kulturális újjászületésre egyszerűen nincs példa. Csak arra van, hogy Közép-Amerikában, meg Dél Amerikában ősi nyelvek tűntek el véglegesen. Herdel jóslata szerint mi is el kellett volna tűnjünk
   De van bennünk valami az elpusztíthatatlanságból. Nem lehet mindent szerencsével magyarázni, erre még a genetikai elpusztíthatatlanság elmélete is jobb, különösen, hogy tudományos tény: a magyar gén a legelpusztíthatatlanabb. Keveredhet más fajjal ha akar, de a m'sodik, vagz harmadik generációban felüti a fejét és ott van, mitha mi sem történt volna,
   Mi ilyenek vagyunk. Hányszor, de hányszor kellett így vagy úgy újjászületnünk, újjáépülnünk!... A kérdés talán csak az, hogy hányszor leszünk még képesek újjászületni. A főnix madárnak csak egyszer sikerült. És arra az egyre sincs bizonyíték.

Az meg világos, hogy jövőre, a nyelvünk visszaszerzésének százhetvenötödik évfordulóját ünnepnappá, a magyar csodanyelv ünnepnapjává kellene tenni.

Balogh Bertalan  

 

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1