Mesés tündérodvat rejt szár sudár alakja,
Bakonyi betyár dúlt földvárának ajtaja.
Befogad kútfejü, sárkányőrző, mély lakba,
Hol üldözött bújik védtelenül falakba.

Áldott, ki testvér a nyomorúság idején,
sorsvállalás keresztje fivér szeretetén.
Mint fák együtt küzdenek vihar veszedelmén,
Erejük mohikánba száll törzseik erén.

Lágy gyöngyhímzés finom fonala kongré párnán,
Inda drága teste kanyarog, dísze rámán.
Nő  férfi magja születik szívben virágfán,
Életfa hon-oltalma őrzők agancs ágán .

Felém hajolsz, kérő karodat még elérem,
Mig nedveid forrásából kering a vérem.
Vanília illatod ajkamon leng, érzem,
s Benned pár­hiányod alázatát értem.    

Ferenczi Zsuzsanna