A keskeny, átlagosan 2-3 méter széles nyomvonalszakasz megkutatása során majd minden ismert lelőhelyen előkerültek régészeti jelenségek.

Albertfalván (XI. kerület), a Duna utca mellett néhány gödörobjektumot tartalmazó, valószínűleg kora bronzkori településrészlet került napvilágra. A Növény utcában (XXII. kerület) későavar árokrendszer nyomait sikerült kimutatni. A többször megújított, kisebb árkokból álló rendszer minden bizonnyal annak az avar telepnek a részét képezte, amely a munkaterületünk szomszédságában 2010-ben végzett nagyobb felületű ásatás nyomán került elő. Az árkok oldalfalába néhány esetben kemencéket vájtak, melyek platnijába edénytöredékeket tapasztottak.

A Növény utcától északra középkori (Árpád-kori) település maradványainak nyomát dokumentáltuk.
Nem messze a Növény utcai lelőhelytől, a Pohár utcában (XXII. kerület), egy tervezett új aluljáró területén a camponai római tábort körülvevő település (auxiliáris vicus) kisebb részlete, valamint késő bronzkori telepobjektumok kerültek elő.

Az utóbbi korszak egyik gödörobjektumának alján állatcsontokat találtunk, amelyre szájával lefelé fordított kerámiaedény volt ráborítva, mellette egy marokkő helyezkedett el. A korszak egy másik itt feltárt objektumából egy többosztatú pecsétlőfogós tál töredéke került elő, amelynek tetejére állati borda-és lábcsontokat halmoztak.

A feltárás egyik legfontosabb eredményét a római kori katonai út (limesút) egy szakaszának előkerülése jelentette. A Nagytétény határában, a mai Aquarius Hotel szomszédságában mintegy 15 méter hosszan előkerült, árkokkal kísért, mészkövekből épített út pontos szélességét az újkori bolygatások miatt már nem lehetett megmérni, de kiszerkesztéséből nagyjából 4-5 méter körüli méretre következtethetünk.

Az út legalsó rétegét szabályosabb szegélykövek közé szórt, közepes méretű, tört mészkövekből álló útalapozás alkotta, amelyre apróköves, kavicsos réteget töltöttek fel. Az út tetejét sárga homok és apró kavics keverékéből álló, keményre döngölt, 4-5 cm vastagságú réteg alkotta (ez utóbbi réteget talán már középkori megújításnak tarthatjuk).

A limesút vastagsága az alapozási rétegekkel együtt is csupán 35-40 cm-t tett ki, ami talán csekélynek tűnik, de az elmúlt időszak néhány – Nagytétény területén folytatott – régészeti megfigyelése és feltárása során hitelesített limesút-szakasznál hasonló eredményeket kaptunk. A kisebb méretek, csekélyebb útvastagság talán azzal magyarázható, hogy a városokon kívüli limesút-szakaszok kevesebb megújításon és karbantartáson mentek keresztül, mint a városokon belüli, többet használt és jobban szem előtt lévő szakaszok.

Annak ellenére, hogy a főváros beépített területein a légi felderítést és a terepbejárási módszereket teljesen nélkülözni kell, a legutóbbi évek feltárásai és szakfelügyeletei során előkerült limesút-szakaszokból ma már nagy biztonsággal meghatározható a római út nyomvonala Nagytétény területén. Budatétény felől közelítve a római út Campona (Nagytétény) segédcsapat táboráig a Nagytétényi út déli szélén haladt. A tábort nyugati irányba elhagyva, továbbra is a Nagytétényi út nyomvonalán futott a limesút egészen a Bányalég utca vonaláig, ahol a déli irányú kisebb kiugrással továbbfutó Nagytétényi út és a limesút nyomvonala már nem esik egybe. A limesút itt törés nélkül, egyenes vonalban halad tovább. Miután északról keresztezi a vasúti pályát és a mai Nagytétényi utat (a korábbi Nagytétényi út nyomvonalát 2006-ban északi irányba áthelyezték) a Budapest és Érd határában lévő körforgalomtól nagyjából 40 méterrel északra hagyja el a főváros területét. Ezen a szakaszon egyébként rendkívül érdekes korarómai-, valamint bronzkori temető került elő 2006-ban az M6-os út építését megelőző feltárások során.

A Budapest-Tárnok vasútvonal felújításához és bővítéséhez kapcsolódó fővárosi feltárások megmutatták, hogy igenis van létjogosultsága egy közművekkel sűrűn szabdalt, keskeny nyomvonal megkutatásának is, hiszen ha rendkívüli nehézségekkel is kellett szembenézni mind az előkészítési fázisban, mind a feltárás során, valamennyi előkerült régészeti objektumot sikerült dokumentálni és feltárni, újabb értékes adatokkal bővítve ezáltal több régészeti korszakra vonatkozó ismeretanyagunkat.

Dr. Beszédes József – Kozma Adrienne – Szilas Gábor