Gyalázat: nem szólnak a harangok a trianoni évfordulón
2012, június 3 - 21:06 MTI nyomán - wikipedia - barikad.hu

A katolikus, a református és az evangélikus egyház nem kapcsolódik be harangozással a nemzeti összetartozás napjára tervezett megemlékezésekbe.

A Magyar Katolikus Egyház honlapján olvasható közlemény szerint Kovács Zoltán államtitkár május 25-én arra kérte az egyházakat, hogy június 4-én, a nemzeti összetartozás napjának délutánján egyperces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe.
A testvéregyházak válaszlevélben jelezték, hogy a kérésnek nem áll módjukban eleget tenni, mert a templomi harangok istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak - tudatták a közleményben. Reagálásukban ugyanakkor közölték, hogy az egyházak "mindennapi szolgálatukban is megjelenő módon szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét hazánkban, a Kárpát-medencében és a világban élő magyarság között".

1920. június 4-én 10 órakor az egész országban megszólaltak a harangok és szirénák tiltakozásul a trianoni békediktátum aláírása ellen. 2010-ben pedig - aláírásának 90. évfordulója alkalmából - június 4-én 16.30-kor szintén harangozástól zúgott az egész ország.

"Az igazságtalan trianoni békediktátum 90. évfordulóján (...) a harangszó nemcsak arra emlékeztet, hogy Trianon egy egész nemzetet, közösségeket, családokat és egyházakat megnyomorító döntés volt, de az Istennel való találkozásra is hív, aki erősebb minden erőtlenségünknél" - állt a Magyarországi Református Egyház kommunikációs szolgálatának 2010-es közleményében. Kérdés, hogy miért változott meg az egyházak álláspontja két évvel később?

A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én 302 igen (Fidesz, a KDNP, Jobbik), 55 nem (MSZP) és 12 tartózkodó (LMP) szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".