Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Hollósi-Simon István

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila


 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Gyilkos növény segíthet a sebgyógyulásban

 

A húsevő harmatfű (Drosera-nemzetség) fajai egy amerikai kutatás szerint a jövőben számos orvosi eljárás során segíthetnek az embereken.

A harmatfű elnevezése rendkívül találó: a növény minden levelét szőrszerű szálak borítják, amelyeknek a végén egy apró csepp fénylik, mintha a reggeli harmat maradt volna a növényen. Ezek a cseppek azonban korántsem olyan ártalmatlanok, mint a harmat: a csillogó nedv erős ragasztó, amely működésbe lép, mihelyt egy rovar a levélre száll. Ahogy az áldozat küzd a szabadulásért, mind több és több szőröcske nedve biztosítja sorsának beteljesülését: a növény levele lassacskán megemészti a testét.

A knoxville-i Tennessee-i Egyetem kutatója, Mingjun Zhang biomérnök azonban inkább építésre, mint pusztításra használná e nedvet. Kutatásai szerint az anyag ugyanis alkalmas lenne krónikus sebek gyógyítására, szövettenyésztésre és számos más, bemetszéssel járó orvosi eljáráshoz.

A szövettenyésztés egyre fontosabb tudománya új megközelítésben segít a sérült testrészek és szövetek helyreállításában. Alapgondolata szerint a cél burjánzó egészséges szövet beépítése a károsodott testrészre úgy, hogy az új sejtek egészséges, működőképes szövetet alkossanak. Lehetetlen azonban, hogy az orvos egyszerűen csak befecskendezzen egy területet új sejtekkel, majd várja, hogy azok növekedni kezdjenek.

A sejtek megfelelő tapadási felületen képesek csak osztódni és differenciálódni, így a szövettenyésztéses eljárásban a sejteket megfelelő alapra kell helyezni. Ez többféle anyag lehet a szivacsoktól a filmen át a gélekig. Ezután kerülhet a teljes "építmény" a szervezetbe. Mihelyt a sejtek sokszorozódni kezdenek, az alapozás biztosítja számukra a "szabásmintát", elősegíti a sejtnövekedést és a sejtek közötti kommunikációt. Miután az alap feladata befejeződött, lebomlik a szervezetben, a helyén pedig már csak az egészséges új szövet marad.

Az alapozás számos feltételnek kell megfeleljen, a "szövetmérnökök" pedig már régen keresik az ideális anyagát. "Ez volt a legnagyobb kihívás", mondta Zhang a BBC-nek. Laboratóriumában sorra vizsgálta a természetes anyagokat, amelyek potenciálisan megfelelnek az alapozáshoz. Így jutott arra következtetésre, hogy a harmatfű nedve alkalmas lehet.

A növényi ragasztó teljes mértékben természetes és biológiai úton lebomló vegyület, amely cukrokból és savakból tevődik össze. Ragadós, tehát megfelelően rögzíti a sejteket. Ezen felül rendkívül elasztikus, ami azért fontos, mert a sejtek növekedése közben igen változatos formáknak kell alapot szolgáltatnia. Kutatása során Zhang egy "szilíciumostyát" helyezett a harmatfű nedvére, majd 24 órán át hagyta az anyagot száradni. Mikroszkóp alatt megvizsgálva döbbenten látta, hogy a növényi ragasztó nanorostok teljes hálózatává alakult. A levegőáteresztő alapozásban ráadásul éppen a megfelelő méretű pórusok alakultak ki.

Zhang ekkor a nedvvel üvegfelületet kent be, majd patkányagyvelőből származó élő idegsejtekkel oltotta be. Egy nap múlva a sejtek megtapadtak, a laponként átlag 1250 sejt birtokba vette a rendelkezésére álló felületet. A sejtek 98 százaléka életképes maradt, és még akkor is szilárdan a helyén maradt, amikor Zhang megpróbálta leöblíteni őket.

A harmatfűalapon az idegsejtek képesek az osztódásra, és Zhang szerint a csont- és bőrsejtek hasonlóan jól működtek a felületen. Feltevése szerint a nedv bőrsejtekkel keverve és krónikus sebekre helyezve elősegíti az új bőrfelület kialakulását.
 

forrás: MTI
kép forrása: parameter.sk

 

Rovatok: 
Egészség

Hozzászólások

 #
Állítólag a Heine-Medin, (gyermekbénuláson) átesett gyerekek gyógyításában is segített teája!
 
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1