ma ilyen időket élünk...
önzés és nyílt harácsolás
napról napra jobban félünk
ideje, jöjjön változás
nyomorba döntött milliók
nélkülöző sok-sok gyerek
sárba tiport illúziók
egyre sokasodó terhek
romos, roskadó kórházak
alulfizetett személyzet
inkább már csak hullaházak
mit felzabál az enyészet
s a hideg iskolafalak
tizennyolc fokos rémálom
hangosan vacognak fogak
és mindez nem csak lázálom
dönteni kell, ha jön a tél
fűtesz vagy eszel, és megfagysz
létminimum alatt éljél
míg egyszer csak mindent feladsz
közben hallod innen-onnan
Magyarország jól teljesít
s leülsz magadba roskadtan
hol? mikor? a jó istenit!
tehetetlenül bámulod
mert gyengén pislákol a gáz
fázósan magadra húzod
takaród, mert hideg a ház
a nyugdíjad számolgatod
mit vegyél? krumplit? kenyeret?
talán még belefér, mondod,
bár érzed üres zsebedet
nem panaszkodsz, hiába már
mindent felélt a horda
s mint hullára a dögbogár
rácsap a maradék koncra
minden, és minden kell nekik
mészáros az egész ország
hiszik, könnyen átverhetik
a népet, nincsenek normák
nincs becsület, nincs megértés
de ami van, futballpálya
van lopás, csalás, jogsértés
s csak pislákol remény lángja
nem lesz könnyű felébredni
még nincs késő, most cselekedj
ne várd meg, míg megmérgezi
léted a bűn, ne késlekedj
2022. szeptember 26.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges