Szerintem nincs ember, aki ne ismerné a frissen takarított intézményi WC-k átható hipós szagát. Sokan utálják ezt a szagot, ezért a cégek már kifejlesztették a virágillatú, és egyéb szintetikus illatanyagokkal "dúsított" változatokat is, ahol természetesen a fő hatóanyag változatlan. Régen sem használtam ezeket a vegyszereket, de mióta egy kedves kolléganőm elmesélte a történetét, még nagyobb ívben kerülöm őket.

A kolléganőmnek kisgyermekei vannak, és mivel ő nagyon lelkiismeretes anya, naponta felmosta a lakást egy neves cég hipót tartalmazó termékével. Karácsony közeledtével a szülők úgy döntöttek, hogy egy kiskutyával is bővülhet a család a gyerkőcök nagy örömére. Azt hiszem, 24-én este hozták csak át a csöppnyi jószágot a nagyszülőktől, akik addig vigyáztak rá. Nagy volt az öröm, de nemsokára az ijedtség is, mert a kiskutya szeme résnyire bedagadt néhány óra után. Persze rohantak vele az állatorvoshoz, akinek az első kérdése volt: "Felmostak hipóval mostanában?" Szerencsére a duzzanat hamar elmúlt, de azért a kétely ilyenkor megmarad. Kell ez a vegyszer nekünk?

Takarítani és fertőtleníteni kötelező otthon és a munkahelyeken is. Azonban figyeljünk oda, károsíthatja-e egészségünket az erre használt szer.

Nálunk rendszerint klórtartalmú vegyületekkel végzik el a fertőtlenítést és tisztítást otthon és nyilvános helyeken is. Uszodatechnikával, uszodatisztítással foglalkozó cégek is elsősorban ezeket alkalmazzák, pedig vannak más módszerek is az algásodás, szennyeződés, fertőzés elkerülésére. Az ezüsttartalmú szűrőberendezések, az UV-fénnyel, ózonnal, sóoldattal történő fertőtlenítések kíméletesebbek a környezettel és az élőlényekkel, főleg az emberrel szemben, bár költségesebbek is. Természetes, hogy ahol sok ember fordul meg, ott minden nap legalább egyszer ki kell takarítani, hogy ne telepedhessenek meg a kórokozók, gombák, egyebek.

Súlyos problémák forrása lehet:

A klór erősen maró hatású és mérgező, és azért veszélyes, mert nagy reakciókészségű anyag, azaz szinte minden elemmel vegyületet alkothat. Képes roncsolni a szerves anyagokat, növényi, állati, emberi szöveteket. Használatakor bőrirritációt okozhat, bőrpírt, bőrviszketést, légzési problémákat, köhögést, asztmás és allergiás tünetek léphetnek fel hatására, sőt, ha vízben található fertőtlenítőszerként, látásromlást és ideiglenes látáscsökkenést is előidézhet. Rákkeltő, ráadásul a kloridok, azaz vegyületei nem bomlanak le tartósan, azaz környezetszennyezők.

Természetes állapotban leggyakrabban a sóban fordul elő (ezt nevezzük nátrium-kloridnak), de ez kis menynyiségben ártalmatlan, sőt, az emberi táplálkozásban és a gyógyászatban jelentős szerepet játszik.

Az idevonatkozó-EüM rendelet a munkahelyek tisztántartásáról szól, de arról nem szól, hogy milyen tisztítószerekkel kell a takarítást elvégezni. Nyilvános helyeken, munkahelyeken azért nem jó a klórtartalmú tisztító- és fertőtlenítőszerek használata, mert a korábban említett kellemetlen hatások és esetleges allergiás reakciók miatt sokan rosszul érezhetik magukat tőle. Klórtartalmú vegyületek helyett, számos más fertőtlenítőszer létezik. Hidrogénperoxiddal, sósavval hasonló hatást lehet elérni, a peroxid ugyanúgy fehéríti a felületeket, viszont ugyanolyan ártalmasak belélegezve, bőrre, vagy szembe kerülve.

Vannak kíméletesebb megoldások roncsoló hatású szerek helyett vízkőoldásra, takarításra az ecetes víz, sós víz és citromos, narancsolajos, citrus kivonatot tartalmazó oldatok hatásosak.

A csempézett felületeken kipróbált és bevált házi módszer, hogy a félbevágott citrom vágott felületével alaposan átkejük a tisztítandó szakaszt, majd erőteljesen lesúroljuk a szivacs érdes felével, illetve masszív kefével. Ha a citromot vágott felén előtte be is sózzuk, a hatás intenzívebb. Szódabikarbónát, szódát ugyanígy használhatunk tisztításra, sőt, a mosdók, mellékhelyiségek, csempés felületek fertőtlenítésére is.

A fertőtlenítőszerek ugyanis, még ha nem klór alapúak, akkor is tartalmazhatnak idegrendszerünkre, légzőszerveinkre, májunkra, vesénkre káros, bőrt, szöveteket irritáló, roncsoló anyagokat, a tartósítószereik pedig allergiás reakciókat válthatnak ki az arra érzékenyeknél. Persze a természetes alapanyagból készült takarítószereknél is vigyázni kell, hogy szembe ne kerüljenek, használatukkor pedig érdemes védőkesztyűt húzni, mert erősen szárítják a bőrt.

Elterjedt tisztítószerek az úgynevezett tenzid alapúak, amelyeket általában valamilyen más, természetes hatóanyaggal, vagy alkohollal kombinálnak, azonban nem árt tudni, hogy hatásfokuk attól függ, milyen tenzidről van szó, illetve mely anyagokkal kombinálják. Mindenesetre kíméletesebb megoldást nyújtanak a klórral szemben. Az alkohol tisztításra és fertőtlenítésre is alkalmas.

Falak fertőtlenítő célú festésére az oltott mész alkalmas, hiszen természetes alapanyagú fertőtlenítő, ám ahol nem ezt kívánják alkalmazni, ott a vízbázisú (és nem az oldószer-bázisú) festékek ajánlottak, szintén egészségügyi okokból.

Forrás:http://www.termeszetes-egeszseg.com/takaritas.html